Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A befogadó otthonok szerepe és jellemzői a fővárosi gyermekvédelmi szakellátásban a 2014-től hatályos törvényi változások után
    Megtekintések száma:
    181

    A gyermekek intézményi elhelyezésének kiváltása napjaink egyik legsürgetőbb megoldásra váró feladata lett. A megvalósításhoz összeállított nemzetközi útmutatók a nagy intézmények fokozatos leépítésével párhuzamosan a közösségi és a családi alapú ellátások kiterjesztését szorgalmazzák. A folyamat részben hazánkat is elérte. A magyar törvénykezés azonban az intézményi elhelyezés kiváltásaként kevés kivételtől eltekintve kizárólag a családias alapú, azaz a befogadó szülői – nevelőszülő, helyettes szülő – elhelyezést kínálja fel lehetőségként. A gyermekvédelmi szakellátás meghatározó állomásai a befogadó otthonok. A törvényi változásokat látva felkeltette érdeklődésemet, hogy a gyermekvédelem intézménytelenítésének folyamatában a befogadó otthonok funkciói, szerepe, összetétele hogyan változik majd. Az alábbi tanulmányban a fővárosi szakellátás befogadó otthonait vizsgálom, statisztikai adatok és interjúk segítségével keresek választ a témával kapcsolatos kérdéseimre. Kulcsszavak: gyermekvédelem, befogadó otthon, intézménytelenítés, családi alapú ellátás, nevelőszülő, intézményi elhelyezés, szakellátás

  • Gyermekjólét és gyermekvédelem a Covid-19 idején
    Megtekintések száma:
    671

    Mi történt a járványügyi helyzetben a gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen, hogyan értelmezhetők a gyermeki jogok, mit tanultunk a helyzetből, mi tartható meg a gyermekjólét és gyermekvédelem praxisában? Erről beszélgettünk 2020. 06. 18-án az ELTE Szociális Munka Tanszék szervezésében megvalósított Tanszéki csütörtök c. rendezvényen.

  • A megelőző pártfogás szerepe a bűnmegelőzésben
    Megtekintések száma:
    205

    A magyar gyermekvédelmi rendszer részét képezik a közigazgatási eljárás során lefolytatott hatósági intézkedések. A gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe tartozó hatósági intézkedéseket oka és eszközrendszere szerint csoportosíthatjuk óvó-védő típusú és a gyermek családból történő kiemelését eredményező intézkedések szerint.

    A megelőző pártfogás 2015. január 1. napjától hatályos, a hazai jogéletben büntetőjogi gyökerekkel rendelkező új jogintézmény, amely az 1430/2011. (XII.13.) Korm. határozat felhatalmazása alapján a gyermekvédelem rendszerében került elhelyezésre annak ellenére, hogy életre hívásának oka elsősorban a gyermek- és fiatalkorú bűnözés visszaszorítása és az elkövetők hatékony reintegrálása volt.

    A közigazgatási hatósági eljárás a gyermekvédelmi jelzőrendszer bekapcsolódásával zajlik. A gyámhatóság a bűncselekmény vagy az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indult védelembe vétel iránti eljárásban, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett a nyomozó hatóságnak a bűncselekmény vagy a szabálysértési hatóságnak a szabálysértés elkövetéséről tájékoztató, a gyámhatóság felé tett jelzését követően megkeresi a pártfogó felügyelői szolgálatot környezettanulmány és a gyermek veszélyeztetettségének bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelése beszerzése céljából.

  • A gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült felnőttek jövőkép vizsgálata
    Megtekintések száma:
    364

    A gyermek a jövő kulcsa, így a gyermekvédelem alapvető társadalmi kérdés. Szakellátásban felnőni, majd onnan kilépve önálló életet kezdeni hatalmas előrelépés a fiatal felnőttek számára. Életkezdési esélyeik, a minimális állami dotációk és támogató kapcsolati hálók hiányában kezdetlegesek. Korunk hősei és valódi áldozatok, akik szakhatósági intézkedések csapdájában vergődve, származási rendszereiktől és természetes erőforrásaiktól leválasztva élték életük nagy részét. A hazai gyermekvédelmi szakellátás bármennyire is próbál közelíteni a családias jelleg felé, nem tud mindenre kész válaszokat adni. Hiányoznak olyan megoldási stratégiák, sémák, amelyek segítenék a fiatal felnőttek életboldogulását. A kikerülő fiatalok önhibájukból vagy önhibájukon kívüli okok miatt, de nehezen képesek kontroll alatt tartani saját életüket. Jóval nagyobb kihívások árán lesznek képesek jól funkcionáló család alapítására. Keveset tudunk az állami gondoskodásból kikerültek iskolai karrierjéről, családalapításáról, munkavállalásáról, illetve arról, hogy hogyan készítette fel őket a rendszer az önálló életre. Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy ezt a problémakört megvilágítva, empirikus képet adjon a nagybetűs életkilátásokról a gyermekvédelmi szakellátásból kikerülést követően. Mindezt szigorúan az ő tapasztalataik rendszerezése által tesszük egy 2021 november és 2022 január között végzett kutatás tükrében.

  • A rizikómagatartás mintázatai a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok körében
    Megtekintések száma:
    249

    A társadalmi periférián élő gyermekek és fiatalok droghasználati szokásainak feltárására irányuló kutatásunkat 2017-ben végeztük a telepszerű körülmények között, valamint a gyermekvédelmi szakellátásban élő 14–25 év közötti fiatalokkal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A kutatás célja a társadalmi periférián élő fiatalok droghasználati szokásainak és a rizikómagatartások feltárása volt.
    Tanulmányunkban a gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok drogfogyasztásának rizikótényezőire keresünk magyarázatokat. A drogfogyasztás hatásának vizsgálatához kifejtjük az anómia jellemzőit a célcsoportnál. A rendelkezésünkre álló adatokból választ keresünk a rezilienciára, illetve rávilágítunk a szerhasználat kialakulását befolyásoló védő- és kockázati faktorokra a célcsoportnál.
    Eredményeink szerint a szakellátásban élő fiatalok körében összességében 26 százalék azok aránya, akik fogyasztottak már valamilyen drogot, vagy droghatású szert. Jelentős eltérés mutatkozik a drogfogyasztás tekintetében, ha azt a gondozási hely függvényében vizsgáljuk, hiszen míg a nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek öt százaléka minősíthető kipróbálónak vagy fogyasztónak, addig a lakásotthonban élők harmada, a gyermekotthonban nevelkedők fele került ebbe a csoportba. A gyermekotthoni masszív fogyasztók aránya pontosan háromszorosa a lakásotthoniaknak.
    A nevelőszülőknél élőkhöz képest a lakásotthoni gyerekek kétszer, a gyermekotthoniak háromszor akkora arányban szenvedtek el közepes súlyosságú élet-terheket, ugyanígy a legsúlyosabb terheket is nagyobb arányban viselik az intézményes ellátásban részesülők, mint a családban élők. A megkérdezettek a jellegzetes reziliens viselkedést kialakító környezeti – felnőttektől származó – támogatás és elismerés terén is eltérő jellemzőkkel bírnak. Negyedük-harmaduk érzi úgy, hogy támogatás szempontjából jobb volt a vérszerinti családi környezete, kétharmaduk szerint viszont a szakellátásos környezetben kapták meg a fokozottabb támogatást az őket körülvevő felnőttektől. Ez az eredmény arra utal, hogy amennyiben a gyermekvédelmi szakemberek képesek kompenzálni a család támogató szerepének hiányosságait, az protektív módon hat.

  • „Itt ezek a kis házikók az intézetet szimbolizálják” Történetek egy gyermekotthon lakóiról – a tetoválások tükrében
    Megtekintések száma:
    285

    2015-től folytatott önkéntes tevékenységem során számos állami gondoskodás alatt álló fiatallal találkoztam, akiknek köszönhetően kultúrájuk több elemét is megismerhettem. Jelenlegi és jövőbeli kutatómunkáim során ennek a kultúrának a sajátosságait szeretném részletesen feltárni és leírni. Tanulmányomban a bőrre festett képi kifejezésmódoknak, vagyis a tetoválásoknak szentelek kiemelt figyelmet. Ehhez a téma szakirodalmának feldolgozása és a több hónapon átívelő, rendszeres, dokumentált megfigyelések mellett 19 fiatalt és 6 egyéb kulcsadatközlőt kérdezek meg – elsősorban – strukturált interjúban.

    Mára a tetoválások széles körben elterjedtek, így azokat már nem tekinthetjük valamilyen deviáns magatartásforma megnyilvánulásának. Manapság a testmódosítás e formáját az önkifejezés egyik eszközeként tartja számon a szakirodalom. A gyermekotthonban látott tetoválások kapcsán felmerült bennem a kérdés: vajon ezek a testmódosítások az önkifejezést szolgálják? Vagy a frusztráció csökkentését, esetleg az időstrukturálást célozzák meg? A kutatásom során elsődleges célom, hogy a fiatalok tetováltatáshoz vezető motivációján és a tetoválások motívumkészletén keresztül bemutassam, hogy a bőrfelületeken megjelenő ábrák képesek térképként szolgálni a gyermekotthon világának megismeréséhez.

  • Néhány gondolat Takács Imre „Veszélyben a gyermekvédelem” című írásához
    Megtekintések száma:
    59

    Hozzászólás Takács Imre Veszélyben a gyermekvédelem írásához

  • Milyen változást hozott az esetmenedzserek színre lépése? – A hatalom, az empowerment és a szolgáltatások minőségének kérdése egy terepkutatás tapasztalatai alapján
    Megtekintések száma:
    311

    A tanulmány a szerző által 2016–2017-ben lefolytatott kutatás során nyert tapasztalatokon alapul. A vizsgálat célja az volt, hogy feltérképezze a 2016-os jogszabályi változás eredményeként kialakuló esetmenedzseri rendszer működésének sajátosságait, a jogszabályváltozás közvetlenül érzékelhető következményeit. Az esetmenedzserek konfliktusos helyzete és szerepe mellett láthatóvá vált a gyermeknevelési problémákkal küszködő családok magára maradottsága, az értük dolgozó szakemberek helyzetének tisztázatlansága. A tanulmány két esetismertetéssel illusztrálja a gyermekjóléti rendszer sérülékenységét, a kliensek és a szakemberek kiszolgáltatottságát, a beavatkozások esetlegességét.

    A képessé tétel nem recept a társadalmi elnyomás és igazságtalanság, a hatalomnélküliség problémáira, de mint látásmód, eszköz és módszer lehetőséget biztosít önmagunkkal és másokkal egy demokratikusabb és bizalomteljesebb kapcsolat kialakítására, és mint ilyen, új utakat nyithat meg, új megoldások keresésére sarkallhat, miközben újra felfedezhetjük saját tudásunkat és közösségünk erejét, erőforrásait.” (Lakatos 2009)

    Tanulmányomban a 2016. januárban bevezetett gyermekvédelmi törvény módosítása eredményeként beléptetett esetmenedzserek szerepére, a gyermekjóléti szolgálatok munkájára irányuló kutatás részeredményeit ismertetem. A vizsgálatban azt kívántam feltárni, hogy az esetmenedzserek valóban segítik-e a gyermeknevelési problémákkal küszködő családok szolgáltatásokhoz való hozzáférésének a hatékonyságát. Mindezek mellett – korábbi vizsgálataimhoz hasonlóan – újra arra irányítottam az adatfelvételt, hogy a szociális szakemberek (szociális munkások, szociálpedagógusok) milyen módszertani felkészültséggel végzik a munkájukat, döntéseik meghozatalában milyen szempontok érvényesülnek.

    Két esetleírás segítségével írok arról, hogy a szakemberek mennyire képesek a szociális munka egyik központi elvének tekintett empowerment céljához igazítani mindennapi tevékenységeiket: képesek-e a gyakran deprofesszionalizált keretek között a professzionális segítségnyújtásra, képesek-e a társadalmi távolságok csökkentésére, saját kognitív konstruktumaik felülírására? Mi a jellemző a gyermekjóléti szolgálatok munkájában: a bürokratikus, redukált tartalmú segítségnyújtás, mely kiszolgálja a fennálló hatalmi rendszert vagy a kliensek társadalmi integrációját támogató empatikus viszonyulás?

  • Veszélyben a gyermekvédő?
    Megtekintések száma:
    58

    Hozzászólás Takács Imre: Veszélyben a gyermekvédelem c. írásához

  • Veszélyben a gyermekvédelem
    Megtekintések száma:
    97

    -

  • Könyvajánló
    Megtekintések száma:
    29

    Rácz Andrea: Gyermekvédelem mint fragmentált társadalmi intézmény
    - A korporált szülőség értelmezése a hazai gyakorlatban -

  • Traumatizált szülők a segítő kapcsolatban - Az őstörés jelentősége a gyermekvédelemben
    Megtekintések száma:
    364

    A tanulmány azokról a gyermekkorukban súlyosan traumatizálódott felnőttekről szól, akik kliensként egy szociális szolgáltatás – ezen belül is leginkább szülőként a gyermekvédelem – látóterébe kerülnek életvezetési problémáik, elmérgesedett konfliktusaik, gyermekeik veszélyeztetése miatt. Körbejárva a traumatizált szülők jellegzetességeit, illetve ezen ügytípusok lefolyását, a tanulmány szerzője megállapítja, hogy a szociális munkások kompetenciája nem terjed ki a korai trauma okozta pszichózis kezelésére, illetve amire kompetenciájuk és küldetésük kiterjed (pl. a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése), azt a traumatizált szülő heves védekezési reakciói miatt nem képesek kezelni. A szociális munkások kompetenciáján túl a szociális szakma intézményei, valamint jogszabályi keretei sem alkalmasak a traumatizált szülők eseteibe való megfelelő és hatékony beavatkozásra. Annak felismerése, hogy bár a megoldandó feladat ott áll a szociális munkás előtt, annak megoldását mégsem érheti el, frusztrációt okoz, valamint az arra érzékenyeknél felerősíti a kiégés folyamatát. A traumatizált szülő felismerését támogató jellegzetességek összegyűjtésén és elemzésén túl a szerző kísérletet tesz az ebben a helyzetben a szociális munkások által alkalmazható eszközök számbavételére.