Keresés

Keresési eredmények

• A Honey csemegekukorica (Zea mays L. convar. saccharata Koern) hibrid ásványianyag-, foszfor-, kálium-, magnézium-, cink- és vastartalmának elemzése

  21-28

  Bakos Zsuzsanna

  Mohamed Ibrahim Sidahmed Hajer

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  27

  A csemegekukorica fogyasztása kedvező a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, hatékonyan segít a tüdőbetegségek megelőzésében, serkenti az agyműködést, valamint cellulóztartalma segíti a gyomor- és bélműködést. Magas a magnézium-, foszfor- és vastartalma, a C-, E- és D-vitaminokat pedig természetes formában tartalmazza.
  A magyar nemesítésű Honey normál édes csemegekukorica hibrid kiválóan alkalmas friss fogyasztásra zsenge fejlettségi állapotban. Laboratóriumi vizsgálatok alapján a Honey csemegekukoricának jelentős lehet a szerepe az egészséges táplálkozásban. Ásványianyag-tartalma kedvező, káliumtartalma megközelíti a 10 000 mg/kg-ot, foszfortartalma 3217 mg/kg, magnéziumtartalma meghaladja a kilogrammonkénti 1300 mg-ot, a 20,3 és 26,5 mg/kg értékekkel fontos vas- és cinkforrás.

• A Debreceni Szennyvíztisztító Telep hatékonyságának értékelése

  59-81

  Kaczur Dávid

  Tóth Brigitta

  Megtekintések száma:

  9

  A szennyvizek megfelelő összegyűjtése és kezelése a környezeti értékek és a vízi ökoszisztémák védelme érdekében napjainkban kiemelt fontosságú. Ennek a megvalósítása közben keletkezik a szennyvíziszap, ami a tisztítási folyamatok egyik folyamatosan keletkező mellékterméke. Az iszap megfelelő kezeléséről, ártalmatlanításáról és elhelyezésérő mindenféleképpen gondoskodni kell. A szennyvíztisztítás számos módszer egyidejű alkalmazásával, több lépcsőn keresztül valósul meg.
  Az adatok alapján megállapítható, hogy mindkét vizsgált évben a kibocsátott tisztított szennyvíz BOI5, KOI összes nitrogén és összes foszfor határértéke megfelel a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben foglaltaknak, így a befogadóban nem okozhatnak környezeti károkat.
  A szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap a beltartalmi értékei alapján alkalmas lehet a makro- és mikroelem-tartalmú műtrágyák helyettesítésére. Kedvező tulajdonságai miatt lehetővé tehet egy hosszútávon fenntartható és gazdaságos mezőgazdasági hasznosítást.
  A Debreceni Szennyvíztisztító Telep teljesítménye a vizsgált paraméterek vonatkozásában megfelel az előírásoknak. Arra lehet következtetni, hogyha nem változnak a telepre érkező nyers szennyvíz minőségi és mennyiségi értékei, illetve nem történik technológiai változtatás, akkor a tisztítás hatásfoka sem fog változni.

• Multispektrális felvételekre alapozott növényegészségügyi vizsgálatok őszi kalászos kultúrában

  95-108

  Radócz László

  Tamás András

  Megtekintések száma:

  15

  A precíziós mezőgazdaság és a digitalizáció fejlődése jelentős változásokat hozott az agrártechnológiákban és az adatvezérelt döntéshozatalban. A pilóta nélküli légi járművek (UAV) és a multispektrális képalkotó technológiák hatékony eszközei a növényállomány monitorozásának és a stresszállapotok (abiotikus, biotikus) felismerésének, a vegetációs indexek (NDVI, GNDVI, NDRE, LCI) számításával pedig részletes információt kaphatunk a növények élettani állapotáról és a stresszfaktorok térbeli eloszlásáról. A Debreceni Egyetemen végzett kutatásban az ’MV Nádor’ őszi búzafajtát vizsgáltuk különböző talajművelési módok (őszi szántás, sávos művelés) és különböző tápanyag-utánpótlási kezelések kombinációiban. A multispektrális adatgyűjtés során nagyfelbontású UAV felvételeket használtunk, amelyeket QGIS térinformatikai szoftverrel elemeztünk. A tápanyagok alkalmazása (nitrogén, foszfor, kálium) és a talajművelési módszerek jelentős hatást gyakoroltak a vegetációs indexekre, amelyek a növények egészségi állapotát és homogenitását vagy heterogenitását tükrözték. A vizsgálat adatai azt mutatják, hogy a sávos művelés és a magasabb tápanyagszintek kedvezőbb növekedést és homogénebb növényállományt eredményeznek. A statisztikai elemzések során a szórás és variancia értékei alapján következtettünk a stressztényezők térbeli hatásaira. Az NDVI és GNDVI indexek értékei növekvő trendet mutattak a tápanyagszintek emelésével, különösen a 160 kg/ha nitrogén kezelés esetében, amely egyöntetűbb fejlődést eredményezett. Az LCI és NDRE értékek alapján az őszi szántásban alkalmazott 160 kg N/ha-os kezelésnél jóval nagyobb variancia és SD értéket kaptunk, mint a sávos művelés esetében. Eredményeink alapján a precíziós technológiák lehetővé teszik a fenntarthatóbb és hatékonyabb növénytermesztést.