Keresés

Keresési eredmények

• Genotípus és néhány agrotechnikai tényező hatása az őszi búza (Triticum aestivum L.) minőségi paramétereire

  61-76

  Pepó Péter

  Megtekintések száma:

  11

  Tartamkísérletben kilenc őszi búza fajta és hibrid minőségi paramétereit (fehérje-, keményítő-, száraz- és nedvessikér-tartalom, Zeleny-index, szemkeménység) vizsgáltuk DA 7250 NIR készülék segítségével mészlepedékes csernozjom talajon eltérő elővetemények (csemegekukorica, napraforgó, szemeskukorica) után három műtrágya kezelésben (kontroll, N90+PK, N150+PK). Kísérleti eredményeink azt bizonyították, hogy a vetésváltásnak csak kismértékű, nem szignifikáns hatása volt a minőségi paraméterekre. A legnagyobb hatást a trágyázás és a genotípus gyakorolta ezekre a mutatókra. Vizsgálati eredményeink szerint a búza genotípusok fehérje- és keményítőtartalma ellentétes módon változott az agrotechnikai tényezők hatására. A trágyázás hatására szignifikánsan nőtt a búza genotípusok fehérjetartalma (kontroll 7,40–11,73%; N150+PK 11,21–16,22%) és szignifikánsan csökkent a keményítő- tartalom (kontroll 73,55–76,56%; N150+PK 67,80–75,10%). A száraz- és nedvessikér-tartalmat a trágyázás és a genotípus szignifikánsan módosította. A nedvessikér-tartalom a kontroll kezelésben 11,38–23,55%, az N150+PK trágyaadagnál pedig 24,38–37,22% között változott. A vizsgált genotípusok közül a nedves sikér alapján a prémium (javító) sütőipari csoportba a GK Börzsöny és a KG Vitéz tartozott. A Zeleny-indexet és a szemkeménységet szignifikánsan növelte a trágyázás. A kontroll kezelésben a Zeleny-index 8,30–27,63 ml, a szemkeménység 16,34–69,88 között, az N150+PK kezelésben pedig 31,19–42,17 ml, illetve 42,75–84,11 között változott előveteménytől és genotípustól függően. Tartamkísérleti eredményeink alapján legjobb Zeleny-indexet mutatott a Hydrock, a Hyxperia és a Hycardi hibrid. A legjobb Zeleny-indexet mutató genotípusok csak átlagos értékeket értek el az egyéb minőségi paraméterek tekintetében.

• Eltérő intenzitású termesztéstechnológiák hatása az őszi búza (Triticum aestivum L.) minőségére

  93-108

  Pepó Péter

  Megtekintések száma:

  15

  Mészlepedékes csernozjom talajon a növényi modellek, a vetésváltás és a műtrágyázás interaktív hatásait vizsgáltuk az őszi búza szemtermésének minőségi paramétereire tartamkísérletben a 2023. vegetációs periódusban. Kutatási eredményeink azt bizonyították, hogy az eltérő intenzitású technológiai modelleknek (eltérő fungicidhasználat, levéltrágyák és növekedésszabályozó anyagok) nem, illetve csak részben (trikultúra) volt szignifikáns hatása a búza vizsgált minőségi paramétereire (fehérje-, keményítő-, száraz és nedves sikértartalom, Zeleny-index, szemkeménység). A fehérje- és keményítőtartalom negatív korrelációt mutatott. A trikultúra vetésváltásban nagyobb fehérje, száraz és nedves sikér, Zeleny-index és szemkeménység értékeket mértünk, mint bikultúra vetésváltásban. A minőségi mutatók közül egyedül a keményítőtartalom volt nagyobb bikultúrában. A minőségi paraméterekre a legnagyobb, szignifikáns hatást a trágyázás gyakorolta. A fehérje-, száraz és nedves sikértartalom a növekvő műtrágya adagok hatására bikultúrában 7,58–13,42%, 4,48–11,32%, 12,06–31,10%, trikultúrában pedig 7,93–14,41%, 5,45–12,85%, illetve 13,86–34,79% közötti intervallumban növekedett. Bikultúrában az N200+PK (legnagyobb) műtrágya kezelésben a nedves sikértartalom elérte a jó minőséget jelentő malmi I. kategóriát (31,13–32,10%), míg trikultúrában a malmi I. kategóriát (31,22–32,62%) már az N100+PK trágyaadagnál elértük, és az N200+PK kezelésben ezek az értékek (34,55–34,79%) a prémium minőségi kategóriába kerültek. Trikultúra vetésváltásban a kontroll (műtrágya és levéltrágya nélkül) kezelésben a fehérje-, a száraz és nedves sikértartalom szignifikánsan nőtt a szuperintenzív technológia alkalmazása esetén a levéltrágyák fiziológiai aktiváló hatásai miatt. A Zeleny-index és szemkeménység értékek bikultúrában kisebbek voltak (4,66–34,51 ml, illetve 10,9–86,1), mint trikultúrában (12,86–39,61 ml, illetve 29,0–93,1), továbbá trágyázás hatására szignifikánsan növekedtek mindkét vetésváltásban.

• A genotípus, az elővetemény és a műtrágyázás hatásának vizsgálata őszi búza (Triticum aestivum L.) állományban öntözött és öntözetlen körülmények között

  91-111

  Nagyné Mester Tímea

  Pepó Péter

  Megtekintések száma:

  14

  Tartamkísérletben vizsgáltuk az őszi búza termésmennyiségét és fehérjetartalmát két vetésváltási rendszerben (bi-, és trikultúra), két vízellátottsági rendszerben (öntözetlen/öntözött), öt tápanyag-ellátottsági szinten és három genotípus esetében. Kísérletünk célja a tényezők individuális vizsgálata és a különböző kölcsönhatások értékelése. Kísérletünk eredményeként megállapítottuk, hogy a vízellátás és a genotípusok között nincs szignifikáns különbség sem a termésmennyiség, sem pedig a fehérjetartalom tekintetében. Vízellátás hatására bikultúra esetében a műtrágyaszintek átlagában 595 kg/ha, míg trikultúra esetében 512 kg/ha átlagos terméstöbblet érhető el. Fehérjetartalom tekintetében öntözés hatására csökkenés figyelhető meg: bikultúra esetében 0,2%-kal, míg trikultúra esetében 0,28%-kal. Mind a négy vizsgált kezeléskombinációban a Hycardi hibridbúza érte el a legnagyobb termésmennyiséget (öntözetlen bikultúra: 8173 kg/ha; öntözött bikultúra: 9088 kg/ha; öntözetlen trikultúra: 10 256 kg/ha; öntözött trikultúra: 10 763 kg/ha), azonban ez nem különbözött szignifikánsan a másik két genotípus terméseredményeitől. Ezzel ellentétben a vetésváltási rendszerek között szignifikáns különbséget találtunk. A trikultúra vetésváltási rendszerben szignifikánsan nagyobb a terméseredmény (öntözetlen körülmények között 2044 kg/ha míg öntözött körülmények között 1961 kg/ha terméstöbblet) és a fehérjetartalom (öntözetlen körülmények között 2%-kal, öntözött körülmények között pedig 1,02%-kal), mint a bikultúra vetésváltási rendszerben. A tápanyagellátási szintek között szignifikáns különbségek voltak. A műtrágyadózisok növelésének hatására növekedett a termés mennyisége is és jellemzően a fehérjetartalom is.

• Az őszi búza (Triticum aestivum L.) minőségének és mennyiségének összefüggései eltérő évjáratokban

  103-118

  Nagyné Mester Tímea

  Pepó Péter

  Megtekintések száma:

  18

  Az őszi búza Magyarországon és világviszonylatban is a legkedveltebb szántóföldi kultúrnövényeink egyike. Termesztése többezer éves múltra tekint vissza, az egyik legsokoldalúbban felhasználható növényfaj. Legmeghatározóbb szerepe a humán élelmezésben rejlik, hiszen az emberiség fontos élelmiszer alapanyaga. A globális népességrobbanás következtében folyamatosan nő az igény a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszeralapanyagok iránt. Az őszi búza esetében a legfontosabb minőségi paraméterek a fehérjetartalom, a sikértartalom, a gluténtartalom, a keményítő tartalom és a Zeleny-index.
  Genotípus-összehasonlító kísérletünkben vizsgáltuk az eltérő genotípusú őszi búzák minőségi paramétereit, illetve a termés mennyisége és minősége közötti kapcsolatot két eltérő csapadékellátottságú évjáratban: egy aszályos (2021/2022) és egy csapadékban gazdagabb (2022/2023) évjáratban. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a csapadékos évjáratban jóval magasabb termésátlagokat értek el az egyes genotípusok, illetve átlagosan magasabb értékekkel rendelkeztek a nedvességtartalom és fehérjetartalom tekintetében. Pearson-féle korreláció analízissel vizsgáltuk minden genotípusra a termésmennyiség–termésminőség kapcsolatát mindkét tenyészidőszakban, és a két tenyészidőszak átlagában is. Megállapítottuk, hogy a két évet és a genotípusok átlagát vizsgálva a minőségi paraméterek negatív irányú korrelációs kapcsolatban vannak a termés mennyiségével.

• Tartamkísérletek tervezése és analízise – Győrffy Béla (1928–2002) emlékére ajánlom –

  115-138

  Berzsenyi Zoltán

  Megtekintések száma:

  13

  A tartamkísérletek nélkülözhetetlenek a különböző növénytermesztési eljárások és technológiák tartamhatásának tanulmányozásában. Győrffy Béla által Martonvásáron beállított tartamkísérletek több mint 60 évesek és a nemzeti vagyon részének tekintendők. A tartamkísérletek (LTE) parcelláin a méréseket általában minden évben elvégezzük a termés és más növénytulajdonságok esetében. Míg az ANOVA használata az ismételt mérési adatokra speciális esetekre korlátozódik, a többváltozós módszereken alapuló más statisztikai eljárások sokkal reálisabbak. Megfelelőbb alternatíva a kevert (mixed) modell analízis, felhasználva az REML módszert. Vetésforgó tartamkísérletben tanulmányoztuk a búza és kukorica vetésforgók vs. monokultúra többváltozós elkülönítését, felhasználva a diszkriminanciaanalízist. Különböző trágyázási kezelések és az év hatását a kukorica termésére kukorica monokultúra és kukorica-búza dikultúra kísérletekben tanulmányoztuk.

• A búza (Triticum aestivum L.) és a kukorica (Zea mays L.) szárazságtűrésének vizsgálata

  43-46

  Futó Zoltán

  Megtekintések száma:

  16

  A kísérleteket Szarvason, a MATE KÖTI Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszékéhez tartozó galambosi kísérleti telepén található fóliában állítottuk be. Tenyészedényként 10 literes műanyag fehér színű vödröket használtunk. A vödör átmérője 27,5 cm, így a talaj felülete 593,6 cm2. A búzakísérlet beállítására 2020. november 4-én került sor három búzafajtával, három vízellátási szinten (VKsz40%, VKsz60% és VKsz80%), három ismétlésben, összesen 27 tenyészedényben. A kukoricakísérlet beállítására 2021. április 19-én került sor öt kukorica hibriddel, három nedvességszinten, három ismétlésben, összesen 45 tenyészedényben.
  Az általunk használt talajban a leiszapolható részek mennyisége 31,6%, tehát homokos vályog fizikai féleségű talaj, a kémhatása gyengén savanyú (pHH2O 6,54), meszet nem tartalmaz, a vízben oldható összes sótartalom alapján kis sótartalmú (só%<0,1).
  A kísérletben három különböző búzafajta (MV Nemere, GK Szilárd és a Sothys) és öt kukorica hibrid (GKT 4486 (Lehel), GK SILOSTAR, GKT 372, GKT 376, GKT 3385) szárazságtűrését vizsgáltuk a természetes csapadéktól elzárt körülmények között.
  A kísérletben a következő fenológiai paraméterek mérése történt: relatív klorofilltartalom (SPAD) Konica SPAD 501 műszerrel, levélterület (cm2) (CI-203 Handheld Laser Leaf Area Meter), levélterület index (LAI m2/m2), növénymagasság (cm), levél- és szártömeg (g), gyökértömeg (g), kalász/csőtömeg (g), termésképző paraméterek.
  A kísérletben mindhárom búzafajta igen jól reagált a vízadagok növekedésére. Az összes biomassza és a gyökértömeg is növekedett, de a változás VKsz40%-ról VKsz60%- ra nagyobb léptékű volt, mint VKsz60%-ról VKsz80%-ra.
  A szemtermés mennyiségének vizsgálatánál a legkisebb vízellátás esetén (VKsz40%) a legtöbb termést a Sothys produkálta (34,15 g/tenyészedény; 5,75 t/ha), míg a legkisebb hozamot az Mv Nemere adta (26,69 g/tenyészedény; 4,50 t/ha). A legnagyobb terméseket a legjobb vízellátás esetén kaptuk. A Sothys VKsz80%-os vízellátás esetén nagyon jó hozamot produkált (69,58 g/tenyészedény; 11,72 t/ha), valamint a legkisebb hozamot itt is az MV Nemere érte el (56,70 g/tenyészedény; 9,55 t/ha) terméseredménnyel.
  A búza minőségvizsgálati eredményei azt mutatták meg, hogy a növekvő vízellátás hatására a három vizsgált fajta minőségi paraméterei egységesen romlottak. A nagyobb elérhető vízmennyiség jelentősen növeli a hozamokat, ami negatívan befolyásolta a minőséget.
  A kukoricakísérlet eredményeiből levonható, hogy a kukorica hibridek klorofilltartalma a jó és közepes vízellátás mellett (VKsz80% és VKsz60%) magasabb volt, illetve a hibridek tovább maradtak zöldek, tovább fotoszintetizáltak, vagyis jó vízellátás mellett meghosszabbodott a kukorica hibridek tenyészideje.
  Száraz körülmények között (VKsz40%) két hibrid teljesítménye volt kiugró. A GKT 372 és a GKT 376 kukorica hibridek ilyen körülmények között közel 65%-kal adtak nagyobb csőtömeget az utánuk következő hibridekétől. A másik fontos vizsgált tulajdonság, hogy milyen a hibridek „öntözési reakciója”. A vizsgálataink alapján a GK SILOSTAR egy kifejezetten jó öntözési reakcióval rendelkező, de szárazságra érzékeny típusú kukorica hibrid, míg a GKT 376 egy kiváló öntözési reakcióval és mellette jó szárazságtűréssel is rendelkező kukorica hibrid.

• Magyarország mezőgazdasági földhasználatának elemzése (2000–2020)

  119-137

  Streb Péter

  Nagy János

  Horváth Éva

  Széles Adrienn

  Megtekintések száma:

  28

  A magyar mezőgazdaság 2000 és 2020 között jelentős változásokon ment keresztül. A 2000-ben működő mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságoknak (965 ezer) mindössze 25%-a működött 2020-ban. A növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok (273 ezer) száma drasztikusan lecsökkent, közel felére. Ezen belül szántóföldi növénytermesztéssel és ültetvénnyel kevesebb, kertészettel több gazdaság foglalkozott.
  2000-ben 2883 növénytermesztéssel foglalkozó gazdasági szervezet és 270 736 egyéni gazdaság működött. A következő években nőtt a gazdasági szervezetek, és jelentősen csökkent az egyéni gazdálkodók száma. Mind a gazdasági szervezeteknél, mind az egyéni gazdaságoknál a szántóföldi növénytermesztés súlya figyelhető meg. A gazdasági szervezetek azonban nagyobb arányban foglalkoztak szántóföldi növénytermesztéssel, míg az egyéni gazdálkodóknál fontos szerepet játszott a kertészeti és ültetvényágazat.
  A gyakori 1 és 5 hektár birtokméretű gazdaságokat felváltotta a közepes birtoknagyság, és ezek a vállalkozások birtokolták a teljes mezőgazdasági terület 57%-át.
  A termőterület aránya az ország területének 83%-ról (7,7 millió hektár) 78,7%-ra csökkent. Csökkent a mezőgazdasági terület aránya, bővült a hazai erdőállomány és érdemben nem változott a nádas és a halastavak aránya. A szántó részaránya növekedett, a gyümölcsös hasonlóan alakult, míg a konyhakert, a szőlő és a gyepterületek aránya csökkent.
  A búza és a kukorica vetésterülete állandónak tekinthető (1–1,2 millió hektár), de egyes években a vetésterület egymillió hektár alá csökkent. Mindkét növény jelentőségét mutatja – az utóbbi évek vetésterületi ingadozások ellenére –, hogy hazánkban a szántóterület jelentős részén, 22–23%-án búzát, míg 24–26%-án kukoricát termesztettek. A napraforgó vetésterülete több mint duplájára, a repce területe közel háromszorosára növekedett. E két olajos növény területi aránya a szántó művelési ágban jelentősen növekedett, a napraforgó a 2000. évi 6,6%-ról 2020-ra 15,2%-ra, a repce 2,6%-ról 7,7%-ra nőtt. A gyümölcsfélék és a szőlő területe nagy mértékben csökkent. A zöldségfélék esetében hasonló visszaesés volt tapasztalható, mint a gyümölcstermesztésnél.
  A termésmennyiség folyamatosan nőtt, a búza és a kukorica esetében a bővülés 2000-hez képest 41,7%, illetve 71,4% volt. A napraforgó mennyisége több mint háromszorosára, a repce pedig közel ötszörösére növekedett. Ugyanakkor az utóbbi években egyre nagyobb problémát jelent a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek, és ennek köszönhetően megnőtt a hektáronkénti átlagos termésingadozás. Búzánál 2,6–5,4 t/ha, kukoricánál 3,7–8,6 t/ha, napraforgónál 1,6–3,0 t/ha és a repcénél 1,5–3,6 t/ha között mozgott.

• Multispektrális felvételekre alapozott növényegészségügyi vizsgálatok őszi kalászos kultúrában

  95-108

  Radócz László

  Tamás András

  Megtekintések száma:

  15

  A precíziós mezőgazdaság és a digitalizáció fejlődése jelentős változásokat hozott az agrártechnológiákban és az adatvezérelt döntéshozatalban. A pilóta nélküli légi járművek (UAV) és a multispektrális képalkotó technológiák hatékony eszközei a növényállomány monitorozásának és a stresszállapotok (abiotikus, biotikus) felismerésének, a vegetációs indexek (NDVI, GNDVI, NDRE, LCI) számításával pedig részletes információt kaphatunk a növények élettani állapotáról és a stresszfaktorok térbeli eloszlásáról. A Debreceni Egyetemen végzett kutatásban az ’MV Nádor’ őszi búzafajtát vizsgáltuk különböző talajművelési módok (őszi szántás, sávos művelés) és különböző tápanyag-utánpótlási kezelések kombinációiban. A multispektrális adatgyűjtés során nagyfelbontású UAV felvételeket használtunk, amelyeket QGIS térinformatikai szoftverrel elemeztünk. A tápanyagok alkalmazása (nitrogén, foszfor, kálium) és a talajművelési módszerek jelentős hatást gyakoroltak a vegetációs indexekre, amelyek a növények egészségi állapotát és homogenitását vagy heterogenitását tükrözték. A vizsgálat adatai azt mutatják, hogy a sávos művelés és a magasabb tápanyagszintek kedvezőbb növekedést és homogénebb növényállományt eredményeznek. A statisztikai elemzések során a szórás és variancia értékei alapján következtettünk a stressztényezők térbeli hatásaira. Az NDVI és GNDVI indexek értékei növekvő trendet mutattak a tápanyagszintek emelésével, különösen a 160 kg/ha nitrogén kezelés esetében, amely egyöntetűbb fejlődést eredményezett. Az LCI és NDRE értékek alapján az őszi szántásban alkalmazott 160 kg N/ha-os kezelésnél jóval nagyobb variancia és SD értéket kaptunk, mint a sávos művelés esetében. Eredményeink alapján a precíziós technológiák lehetővé teszik a fenntarthatóbb és hatékonyabb növénytermesztést.

• Szegedi őszi búzafajták (Triticum aestivum L.) szárazságstresszre adott válasza esőárnyékoló alatt

  63-78

  Nagy Dániel

  Cseuz László

  Pauk János

  Megtekintések száma:

  15

  Kísérletük során arra kerestük a választ, hogy a nemesítési programunkból származó fajták közül melyek azok, amelyek kedvező szárazság-toleranciával rendelkeznek. A kísérletek 2013-tól 2022-ig tartó időszakban, tenyészkerti körülmények között, az Intézetünk automata esőárnyékoló berendezése alatt, míg közvetlenül mellette a kontroll kezelések kerültek beállításra. A vizsgálat során 12 szegedi búzafajta és egy szárazságtűrő kontroll fajta (a Plainsman V.) szárazságstresszre adott válaszreakcióját hasonlítottuk össze – három agronómiailag fontos paramétert (kalászolási idő, növénymagasság, és terméskülönbség) figyelembe véve. A vízmegvonás hatására a termésmennyiség reagált a legérzékenyebben, ennél a tulajdonságnál átlagosan 31%-os termésdepressziót realizáltunk a vizsgált fajtáknál. A kalászolási idő és a növénymagasság nem reagált ennyire érzékenyen a vízmegvonásra, azonban egyes fajták esetében e paraméterek alapján is jelentős eltérések mutatkoztak. A vizsgált fajták közül egyes esetekben az átlag értékektől pozitív és negatív irányban is számottevő eltérést figyeltünk meg. Eredményeink alapján megállapítható, hogy mely fajták alkalmasak az aszály sújtotta területeken történő termesztésre, és használhatóak fel a szárazságstressz hatásainak további részletes kutatásához, valamint szolgálhatnak alapanyagul a szárazságtűrésre történő nemesítés számára.

• Gyapjú- és szalmamulcs hatásának vizsgálata szabadföldi paradicsom kísérletben

  23-33

  Asbolt Gergő

  Csizi István

  varga Krisztina

  Bojté Csilla

  Czimbalmos Róbert

  Halász András

  Horváth Brigitta

  Megtekintések száma:

  10

  Zsírosgyapjú- és búza szalmamulcs hatását vizsgáltuk a talajnedvesség, talajhőmérséklet értékek és a bogyótermés alakulásában szabadföldi paradicsomnál, agyagos vályogtalajon, kisparcellás kísérletben. Talajnedvesség tekintetében a mulcsozási kezelések és a mérési időpontok (nyolc alkalom) esetében is igazolhatóan kedvezőbb értékeket kaptunk a kontroll paradicsomtövekhez képest. Talajhőmérséklet tekintetében a kezelések között nem, csak a mérési időpontok között volt kimutatható különbség. A bogyótermés mindkét természetes eredetű mulcsféleség esetében meghaladta a kontroll értékeket (4,04 kg/tő), statisztikailag kimutatható különbség mutatkozott a kezeletlen (kontroll) és mulcsozott (szalma-, illetve gyapjútakarásos) kezelések között. A szalmával (7,54 kg/tő), illetve gyapjúval (6,69 kg/tő) mulcsozott kezelések között szignifikáns különbség nem jelentkezett, ugyanakkor gyapjúmulcs esetén több, a gyakorlat számára átadható tapasztalat keletkezett, melyek további kutatómunkára inspirálnak.

• Magyarország mezőgazdasági földhasználatának elemzése (1990–2022)

  109-126

  Lovász Ágota

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  31

  Az elmúlt évtizedekben a magyar mezőgazdaság szerkezete jelentősen átalakult. A gazdaságok száma 1990 és 2022 között 1,4 millióról 241 ezerre csökkent. A rendszerváltást követően a nagyüzemek helyét kis és közepes magángazdaságok vették át, azonban később a koncentráció ismét erősödött, különösen a szántóföldi növénytermesztés terén. A szántóföldi művelés részaránya 2022-re 66,8%-ra nőtt, míg a kertészeti és ültetvényes gazdaságoké csökkent.
  A birtokszerkezetben a közepes méretű (5–300 ha) birtokok váltak meghatározóvá, míg a kisparcellás gazdálkodás visszaszorult. A nagyüzemek aránya is jelentősen csökkent, a földhasználat egyre inkább a középméretű szereplők kezébe került.
  A mezőgazdasági területek kiterjedése folyamatosan csökkent, míg az erdőterület nőtt. A művelésből kivont területek aránya emelkedett, amit főként urbanizáció és infrastruktúra-fejlesztés idézett elő. A konyhakertek szinte eltűntek, a szőlőterületek, a gyümölcsösök és gyepterületek is zsugorodtak.
  A vetésszerkezet változását a piaci és éghajlati viszonyok alakították: a gabonafélék, különösen a búza és rozs vetésterülete csökkent, míg a napraforgó és repce termesztése erősödött. A zöldség- és gyümölcskultúrák nagy részének termesztési területe csökkent, csak néhány új kultúra (pl. brokkoli, cukkini) mutatott növekedést.
  A főbb növények termésátlaga technológiai fejlődés hatására általában javult, ugyanakkor az éghajlati szélsőségek – különösen a 2022-es aszály – jelentős visszaesést okoztak a hozamokban.

• Bíbor és kék szemszínű őszibúzák lisztminősége és antocián-tartalma

  83-92

  Matuz János

  Óvári Judit

  Ács Katalin

  Langó Bernadett

  Berényi Attila

  Megtekintések száma:

  13

  Vizsgálatainkban két bíbor és két kék szemszínű őszibúza törzs, és a GK Csillag őszibúza fajta (nem színes szemű kontroll) 2020, 2021 és 2022 években learatott terméséből készült fehérlisztek és teljes kiőrlésű őrlemények farinográfos értékszámát, cipótérfogatát és antocianin-tartalmát mértük.
  Az évjáratok jelentősen befolyásolták a fehér liszt és teljes kiőrlésű liszt farinográfos értékszámát és a belőlük készített cipók térfogatát. A rendkívül aszályos 2022-ben learatott termésekből készült lisztek farinográfos értékszáma és a cipók térfogata kisebb volt, mint a csapadékosabb éveké (2020, 2021). A bíbor és kék szemszínű búzák lisztminősége és cipósütési minősége általában hasonló volt a standardéhoz – a GK Csillag malmi búzáéhoz –, de 2022-ben a GK Bíbor-2 és a Kék-1 törzs lisztminősége lényegesen gyengébb volt a standardnál. A legjobb farinográfos értéke (100FE) 2020-ban, és 2021-ben a GK Bíbor-1 és a GK Kék-2 törzsnek volt. A teljes kiőrlésű lisztek farinográfos értéke a jelentős korpatartalom miatt mindig kisebb a fehér lisztekénél, és a belőlük készített cipók térfogata is kb. 30%-kal kisebb.
  A kék búzák teljes kiőrlésű lisztjének antocianin-tartalma gyakran elérte a 100 mg/kg értéket, fehér lisztjeikben ez az érték 6,7–14,7 mg/kg volt. A bíbor búzák antocianin-tartalma jóval kevesebb (20,7; illetve 36,1 mg/kg) volt, és a fehér lisztjükben is csak 2,7–8,57 mg/kg volt. Az antocianin-tartalomra az évjáratnak és a termőhelynek is jelentős hatása van. Mivel az antocianin-tartalom a teljes kiőrlésű lisztekben a legmagasabb, ezért ezzel a liszttel lehet hatékonyan javítani, növelni a tészta- és a sütőipari termékek antocianin-tartalmát.