Keresés

Keresési eredmények

• Kukorica (Zea mays L.) hibridek szárazanyag-beépülésének és vízleadási dinamikájának értékelése szántóföldi tartamkísérletben

  51-63

  Illés Árpád

  Sólyom János

  Nagy János

  Bojtor Csaba

  Megtekintések száma:

  117

  A 2024-es év rendkívül meleg nyári időjárása kedvező körülményeket biztosított a kukorica hibridek fejlődésének hőösszeg-alapú vizsgálatához. A Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén öt eltérő FAO-számú hibrid (P9398, P9944, P9975, P0450, P0710) fejlődését, szárazanyag-felhalmozását és vízleadási dinamikáját értékeltük.
  Az eredmények alapján jól nyomon követhető volt a hibridspecifikus fiziológiai érés és a szárazanyag-beépülés alakulása a hasznos hőösszeg függvényében. A mintavételek során meghatározott szárazanyag- és szemnedvesség-értékek lehetővé tették a vízleadás ütemének pontos jellemzését, amely jelentős eltéréseket mutatott az egyes hibridek között. Az intenzív vízleadási szakasz üteme és hossza meghatározó a betakarítási időpont és a szárítási költségek szempontjából. A hőösszeg-alapú nyomon követés megbízható eszköz a kukorica hibridek fenológiai szakaszainak meghatározására, és hozzájárulhat a termesztéstechnológia optimalizálásához a változó klimatikus környezetben.

• A nitrogénmegosztás hatása a csemegekukorica (Zea mays L. convar. saccharata Koern) hibridek növényfiziológiai tulajdonságaira és termésére

  67-88

  Csajbók József

  Kutasy Erika

  Ábrahám Éva Babett

  Seres Emese

  Szabó András

  Dóka Lajos

  Virág István Csaba

  Vad Attila

  Pepó Péter

  Megtekintések száma:

  48

  Kisparcellás szántóföldi csemegekukorica kísérletben vizsgáltuk a megosztott N-trágyázás és öntözés hibridspecifikus hatását mészlepedékes csernozjom talajon a Hajdúsági löszháton. Az adott termőhelyen, előző kísérleteink során megállapított optimális 75 kg/ha N-adag különböző megosztásának hatását teszteltük. Öntözés hatására mindkét hibridnél valamennyi kezelésben nőtt a magasság, átlagosan 13,0 cm-rel. A hibridek között öntözött és öntözetlen körülmények között sem volt statisztikailag igazolható különbség a levélterület alakulásában. A hibridek eltérő tápanyagreakcióját mutatja, hogy a Tyson hibrid számára mindegyik nitrogén-megosztási kezelés terméstöbbletet (7,5–17,5%) eredményezett, míg a Dessert R78 esetében két kezelésnél a kontrollhoz képest 1–7,9%-kal kisebb termést mértünk. A két genotípus öntözési reakciója eltérő volt, a Dessert R78 termése 2868 kg-mal, a Tyson termése 2066 kg-mal volt nagyobb az öntözetlen kezeléshez képest, a trágyázási kezelések átlagában.

• Eltérő FAO-számú kukorica (Zea mays L.) hibridek termésparamétereinek elemzése öntözött állományban

  69-84

  Nagy János

  Zelenák Annabella

  Illés Árpád

  Bojtor Csaba

  Gombos Béla

  Szabó Atala

  Nyéki Anikó

  Széles Adrienn

  Megtekintések száma:

  128

  A Debreceni Egyetem Látképi Szántóföldi Kísérleti Központjában vizsgáltuk öt eltérő tenyészidejű, FAO-számú (350, 380, 420, 490 és 510) kukorica hibridet. A rendkívül aszályos évjáratban, 2022-ben öntözéssel pótoltuk (456 mm) a csapadékhiányt. Nagyszámú mérések alapján felvételeztük a növénymagasságot, az ezerszemtömeget, a levélterület-indexet, a csőparamétereket. A legnagyobb terméseredményt a FAO 420-as hibrid (H-11) ért el, 18,397 t/ha. A FAO 350 (H-9) és a FAO 380 (H-10) hibridek eredménye (15,657–15,678 t/ha) azonos volt. A FAO 490 (H-12) és az FAO 510 (H-13) hibridek terméseredményei szignifikánsan különbözőek voltak (14,973 és 17,395 t/ha). Kutatási eredményeink bizonyítják, hogy a terméseredményeket döntően az ezerszemtömeg értékek határozzák meg.

• Kukorica hibridek (Zea mays L.) genetikai homogenitása poszt kontroll vizsgálatokban

  137-150

  Kristó Attila

  Kalina Hella

  Megtekintések száma:

  3

  A vetőmag genetikai tisztasága és homogenitása alapvető feltétele a hibridtől elvárt agronómiai tulajdonságok meglétének és a magas terméshozam biztosításának. Jelen vizsgálat célja öt kukorica hibrid (K1–K5) értékelése különböző fémzárolásokból származó vetőmagtételeik homogenitása szempontjából. A tételek homogenitásának (fajtatisztaságának) megállapítása morfológiai és fenológiai bélyegek vizsgálata alapján történt, követve a hatósági ellenőrzési protokoll (kisparcellás poszt kontroll fajtakitermesztés) előírásait. A kísérletet 2025-ben, a NÉBIH Fajtakitermesztő Állomásán végeztük, ahol a tenyészidőszakban elvégzett bonitálások alkalmával a hivatalos fajtaleírások segítségével azonosítottuk a vetőmagtételekben idegenként (fenológiai és/vagy morfológiai bélyegekben eltérő) előforduló egyedeket. Az eredmények alapján a vizsgált hibridek homogenitása egységesen magas volt, jóval a hatósági küszöbérték felett. A hibridek között statisztikailag nem volt kimutatható szignifikáns különbség (p = 0,259), ugyanakkor a grafikus elemzések kisebb mértékű eltéréseket jeleztek az egyes vetőmagtételek között. Valamennyi vizsgált minta megfelelt a hatályos szabványokban előírt fajtatisztasági követelményeknek.
  Az eredmények rámutatnak arra, hogy a magas átlagos homogenitás mellett is kimutathatók finom különbségek a vetőmagtételek között, amelyek fontos indikátorai lehetnek a hibrid genetikai stabilitásának és a vetőmag-előállítás minőségének.