Keresés

Keresési eredmények

• A nitrogénmegosztás hatása a csemegekukorica (Zea mays L. convar. saccharata Koern) hibridek növényfiziológiai tulajdonságaira és termésére

  67-88

  Csajbók József

  Kutasy Erika

  Ábrahám Éva Babett

  Seres Emese

  Szabó András

  Dóka Lajos

  Virág István Csaba

  Vad Attila

  Pepó Péter

  Megtekintések száma:

  20

  Kisparcellás szántóföldi csemegekukorica kísérletben vizsgáltuk a megosztott N-trágyázás és öntözés hibridspecifikus hatását mészlepedékes csernozjom talajon a Hajdúsági löszháton. Az adott termőhelyen, előző kísérleteink során megállapított optimális 75 kg/ha N-adag különböző megosztásának hatását teszteltük. Öntözés hatására mindkét hibridnél valamennyi kezelésben nőtt a magasság, átlagosan 13,0 cm-rel. A hibridek között öntözött és öntözetlen körülmények között sem volt statisztikailag igazolható különbség a levélterület alakulásában. A hibridek eltérő tápanyagreakcióját mutatja, hogy a Tyson hibrid számára mindegyik nitrogén-megosztási kezelés terméstöbbletet (7,5–17,5%) eredményezett, míg a Dessert R78 esetében két kezelésnél a kontrollhoz képest 1–7,9%-kal kisebb termést mértünk. A két genotípus öntözési reakciója eltérő volt, a Dessert R78 termése 2868 kg-mal, a Tyson termése 2066 kg-mal volt nagyobb az öntözetlen kezeléshez képest, a trágyázási kezelések átlagában.

• Magyarország mezőgazdasági földhasználatának elemzése (1990–2022)

  109-126

  Lovász Ágota

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  44

  Az elmúlt évtizedekben a magyar mezőgazdaság szerkezete jelentősen átalakult. A gazdaságok száma 1990 és 2022 között 1,4 millióról 241 ezerre csökkent. A rendszerváltást követően a nagyüzemek helyét kis és közepes magángazdaságok vették át, azonban később a koncentráció ismét erősödött, különösen a szántóföldi növénytermesztés terén. A szántóföldi művelés részaránya 2022-re 66,8%-ra nőtt, míg a kertészeti és ültetvényes gazdaságoké csökkent.
  A birtokszerkezetben a közepes méretű (5–300 ha) birtokok váltak meghatározóvá, míg a kisparcellás gazdálkodás visszaszorult. A nagyüzemek aránya is jelentősen csökkent, a földhasználat egyre inkább a középméretű szereplők kezébe került.
  A mezőgazdasági területek kiterjedése folyamatosan csökkent, míg az erdőterület nőtt. A művelésből kivont területek aránya emelkedett, amit főként urbanizáció és infrastruktúra-fejlesztés idézett elő. A konyhakertek szinte eltűntek, a szőlőterületek, a gyümölcsösök és gyepterületek is zsugorodtak.
  A vetésszerkezet változását a piaci és éghajlati viszonyok alakították: a gabonafélék, különösen a búza és rozs vetésterülete csökkent, míg a napraforgó és repce termesztése erősödött. A zöldség- és gyümölcskultúrák nagy részének termesztési területe csökkent, csak néhány új kultúra (pl. brokkoli, cukkini) mutatott növekedést.
  A főbb növények termésátlaga technológiai fejlődés hatására általában javult, ugyanakkor az éghajlati szélsőségek – különösen a 2022-es aszály – jelentős visszaesést okoztak a hozamokban.