A szegedi Gabonakutató Közhasznú Kft. jogelődjében, a Gabonatermesztési Kutatóintézetben a durumbúza nemesítését és kutatását Barabás Zoltán, Erdei Péter és Szániel Imre kezdték 1972-ben. A CYMMIT anatóliai állomásról származó télálló (járó típusú, hidegtűrő, de tavaszi jellegű) hasadó F2, F3, F4 nemzedékek szelektálásával kezdődött a program, amelynek eredménye 1980-ban két államilag elismert durumfajta lett: a GK Minaret és GK Basa. Még a CYMMIT anyag szelektálása idején olasz, francia, orosz, román és szlovák durum fajták, törzsek keresztezésével a magyar klímának jobban megfelelő nemesítési alapanyagot hoztak létre. E kombinációk hasadó nemzedékeinek szelektálásával születtek a következő államilag elismert őszi durumfajták: 1985-ben GK Pannondur, 1992-ben GK Tiszadur, 1993-ban GK Novodur, 1996-ban a GK Bétadur, 2001-ben GK Diadur, GK Selyemdur és 2015-ben a GK Julidur.
A GK Minaret és GK Basa köztermesztésbe vonásával és azt követő fajtákkal kezdődött meg a hazai durum feldolgozó (malom) és felhasználó (száraztészta) ipar, valamint a piaci érdeklődés a hazai durumtermesztésre. Ez így összességében a faj meghonosodását jelentette Magyarországon és lerakta alapjait az egész vertikumnak (nemesítés-köztermesztés-feldolgozás-száraztészta, durumbúza és szemolina export).