Keresés
Keresési eredmények
-
VELIGDENSKI IGRI VO POREČE – VRSKI SO TVOREŠTVOTO NA KOSOVO
3-14.Megtekintések száma:132Absztrakt
A macedón folklór terület érdekes jelensége volt az 1970-es évekig fennmaradt, majd a gyermekjátékokban továbbélt hagyomány, a húsvéti drámai szokások, az úgynevezett gacskák eljátszása, Porecse régióban. A szokásokat elsősorban a Jankovics nővérek és Vera Klicskova regisztrálta, akiknek a terepmunkáiból részletes leírást kapunk. Ma a ezeknek a játékoknak egyes részeit megfigyelhetjük Makedonszki Brodban, felújított formában. Előző számunkban, a cikk első részében a húsvéti gacskák egy részét mutattuk be. Ebben a második részben további játékokat mutatunk be, kiegészítve a játékok gyűjtések alapján készült listáját. Ezután a szokások és a Dionüszosz-kultusz nyomainak kapcsolatát vizsgáljuk, mozgásos modellek elemzésének tükrében. Elkülönülten vizsgáljuk a szokássor keretét adó két rituális táncot. Végül leírjuk azt a szűkebb régiót, ahol terepmunka leírások alapján ilyen jellegű táncok és játékok megtalálhatóak voltak.
Abstract
An interesting phenomenon of the Macedonian folklore area was the tradition that survived until the 1970s and then survived in children's games: the dramatic custom of Easter, the so-called gachki in Poreche region. The customs were registered primarily by the Jankovich sisters and Vera Klichkova, whose fieldwork gives a detailed description about them. Today, some parts of these games can be observed in Makedonski Brod in a renewed form. In our previous issue, in the first part of the article, we introduced some of the Easter gachki. In this second section, we present additional plays, supplementing the list of plays based on collections. We then examine the relationship between the customs and traces of the cult of Dionysus in light of the analysis of movement models. We examine separately the two ritual dances that form the framework of the play-serial. Finally, we describe the narrower region where such dances could be found based on fieldwork descriptions.
-
TESTING A BALLET HISTORICAL THREE-DIMENSIONAL CLASSROOM AS AN EDUCATIONAL, COLLABORATIVE AND PROMOTIONAL SPACE
9-15.Megtekintések száma:543D balett történeti tanterem oktatási, együttműködési és promóciós térként való tesztelése. A cikk művészethez kapcsolódó VR tereket mutat be, amelyek nagyrészt a Debreceni Egyetemen készültek el. Ezek a terek a MaxWhere balett történeti előadóterem előzményeként szolgálnak. A cikkben összefoglalunk néhány, a háromdimenziós virtuális balett tanterem teszteléséhez kapcsolódó eredményt.
The article introduces VR spaces related to art, which were largely created at the University of Debrecen. These spaces serve as a prequel to the MaxWhere ballet history auditorium. We summarise some results connected to testing of the three-dimensional virtual ballet classroom.
-
ADDITIONS TO THE ISSUES OF EUROPEAN FOLKLORE PROCESSING IN CONNECTION WITH THE STYLE OF SÁNDOR TIMÁR AND THE TANEC ENSEMBLE IN SKOPJE
21-32.Megtekintések száma:176Absztrakt
A cikk a néptánc színpadi feldolgozásának két európai példán való összehasonlító vizsgálatát adja. A Timár Sándor nevével fémjelzett, a szakirodalom által újfolklorista irányzatnak nevezett művészi koncepció legfontosabb vonásait hasonlítja össze a Tanec Macedón Nemzeti Tánc- és Énekegyüttes folklórfeldolgozási stílusának jellegzetességeivel. Mindkét művészeti stílusban felfedezi a klasszikus zenei formaalkotás jelenlétét és a tradicionális anyag különféle formájú művészi feldolgozásait. Timár Sándor és a Tanec Együttes legismertebb színpadi művei közül elemzésre kerülnek például Timártól a Szatmári táncok vagy a Magyarszováti táncok, a Tanectől a Gyurgyovden vagy a Lazarenki. A cikket két részben teszi közzé a folyóirat. A második rész a következő, 2021/2 számban olvasható.
Abstract
The article provides a comparative study of the folk dance stage processing in two European examples. The most important features of the artistic concept, which is marked by the name of Sándor Timár and is called the new folklorist trend in the literature, are compared with the characteristics of the folklore processing style of the Tanec National Ensemble of Dances and Songs of Macedonia. In both artistic styles, it discovers the presence form-shaping of the of classical music and artistic adaptations of traditional material in various forms. Among the most well-known works of Sándor Timár and the Tanec Ensemble, the article analyzes, for example, the Dances of Szatmár, the Dances of Magyarszovát from Timár, Ghyurghyovden as well as Lazarenki from Tanec. The article is published in two parts by the journal. The second part can be read in the next issue.