dEjournals Nyitóoldal
Macedón Tudományos és Kulturális Közlemények
Aktuális Archívum Értesítések
Regisztráció Bejelentkezés

Macedón Tudományos és Kulturális Közlemények

Évf. 3 szám 2 (2020):

Cikkek

MACEDÓNIA ÉS AZ EURÓPAI POLITIKA – TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS II.

Megjelent:
September 8, 2020
DOI Linkhttps://doi.org/10.56309/mtkk.v3i2.10731
Szerző
HAMZA GÁBOR
Megtekintés
Kulcsszavak
#macedon tortenelem #oszman birodalom #macedonia fuggetlensege #macedon kerdes #macedonia nevvita #macedonian history #osman empire #independence of macedonia #macedonianquestion #macedonianamingdispute
How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
HAMZA, G. (2020). MACEDÓNIA ÉS AZ EURÓPAI POLITIKA – TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS II. Macedón Tudományos és Kulturális Közlemények, 3(2), 13-27. https://doi.org/10.56309/mtkk.v3i2.10731
Absztrakt

Macedónia és az európai politika – történeti áttekintés II.

A cikk részletes áttekintést ad az 1991-ben függetlenné vált Macedónia területének politikai vonatkozásairól, függetlenedési törekvéseiről, megvilágítva és tágabb kontextusba helyezve a jelenlegi állam történelmét. A cikk íve az 1875-ben kezdődött, az Oszmán Birodalomtól való függetlenedésért kitört népfelkeléstől napjainkig haladva, módszeresen követi az eseményeket, a nagyhatalmak döntéseinek szemszögéből és a helyi történelem szemszögéből is, egészen a 2019-es névváltoztatásig. Az írás két részben jelenik meg, ebben a számban és a következő számban.

Macedonia and the politics of Europa – an historical overview II.

The article provides a detailed overview of the political aspects and aspirations for independence of the territory of Macedonia, which became independent in 1991, illuminating and placing the history of the current state in a broader context. The arc of the article, from the popular uprising that began in 1875 for independence from the Ottoman Empire to the present day, systematically follows events, both from the perspective of the decisions of the great powers and from the perspective of local history, until the 2019 name change. The article is published in two parts, in the previous issue and in this issue.

Hivatkozások
  1. Müller, О. Über die Wohnsitze, Abstammung und ältere Geschichte des makedonischen Volkes. Berlin: 1825.
  2. Dezert, Desdevises du. Géographie ancienne de la Macédoine. Paris, 1862.
  3. Jireček, C. Geschichte der Bulgaren. Prag, 1876.
  4. Ranke, L. Serbien und die Türkei im neunzehnten Jahrhundert. Leipzig, 1879.
  5. Lèger, L. La Bulgarie. Paris, 1885.
  6. Brailsford: Macedonia, its races and their future, London, 1906.
  7. Herkalovič: Vorgeschichte der Okkupation Bosniens und Herzegowina. Zagreb, 1906.
  8. Hoffmann, O. Die Makedonen, ihre Sprache und ihr Volkstum, Göttingen, 1906.
  9. Cvijić, J. Remarques sur l’ethnographie de la Macédoine, Paris, 19072.
  10. Berard: La Révolution Turque, Paris, 1909.
  11. Jireček, C. Geschichte der Serben. Gotha: 1911. (Nachdruck Amsterdam: 1967.)
  12. Blunck: Die Zukunft Mazedoniens. Hamburg: 1912.
  13. Jorga, N. Geschichte des Osmanischen Reiches. Nach den Quellen dargestellt, 5 Bde. Gotha 1908-1913 (Nachdruck Frankfurt a. M.: 1990)
  14. Boucabelle: La guerre turco-balcanique en 1912. Paris: 1913.
  15. Gopčević, Sp. Russland und Serbien. München: 1913.
  16. Gopčević, Sp. Montenegro und Albanien. Gotha: 1914.
  17. Jorga, N. Histoire des Etats balcaniques. Bucarest: 1914.
  18. Lèger, L. Le panslavisme et l’intérêt français. Paris: 1916.
  19. Cvijić, J. La péninsule balkanique. Paris: 1918.
  20. Kayser, A. La nouvelle Bulgarie. Paris: 1922.
  21. Destons, G. La Bulgarie après le traité de Neuilly. Paris: 1930.
  22. Haumant, E. La formation de la Yugoslavie (XVe–XXe siècle). Paris: 1930.
  23. Runciman, St. A history of the First Bulgarian Empire. London: 1930.
  24. Tibal: La Roumanie. Paris: 1931.
  25. Seaton-Watson. Disraeli Gladstone and the Eastern Question. London: 1935.
  26. Helmreich, E. C. The diplomacy of the Balkan War (1912-1913). Boston: 1938.
  27. Wittek, P. The Rise of the Ottoman Empire. London: 1939. (Nachdruck London: 1963)
  28. Bobrowski, B. La Yugoslavie socialiste. Paris: 1956.
  29. Niederhauser E. Bulgária története. Budapest: 1959.
  30. Evans, St. A short history of Bulgaria. London: 1960.
  31. Fragistas, Ch. The Balkan Wars. Their meaning in the history of Greece. Balkan Studies, 3 (1962): Thesszaloniki, 247-256.
  32. Kosev, D., Christov, Ch. Angelos, D. Précis d’histoire de la Bulgarie. Sofia: 1963.
  33. Dujčev, I. Medievo Bizantino-Slavo. 2 vol. Roma: 1965-1968.
  34. Clissold, S. (ed.) A short history of Yugoslavia. Cambridge: 1966.
  35. Miller, W. The Ottoman Empire and its successors 1801-1927. London: 1966.
  36. Hondius, F. W. The Yugoslav Community of Nations. The Hague-Paris: 1968.
  37. Shoup, P. Communism and the Yugoslav national question. New York: 1968.
  38. Werner, E. Die Geburt einer Großmacht. Die Osmanen (1300-1481). Wien: 1972.
  39. Božic, I., Cirković, S. Dedijer, Ekmecić, M. History of Yugoslavia. New York: 1974. (translated from Serbo-Croat)
  40. Shaw, S. J. History of the Ottoman Empire and modern Turkey. 2 vol. New York: 1976/77.
  41. Jelavich, Ch. and B. The establishment of the Balkan national states 1804-1920. Seattle: 1977.
  42. Rusinow, D. The Yugoslav Experiment (1948-1974). London: 1977.
  43. Bobango, G. The emergence of the Romanian national state. New York: 1979.
  44. Kent, M. (ed.) The great powers and the end of the Ottoman Empire. Totowa: 1979.
  45. Benoist-Méchin, J. Die Türkei 1908-1938. Das Ende des Osmanischen Reiches. Kehl am Rhein: 1980.
  46. Palotás E. Az Osztrák-Magyar Monarchia balkáni politikája a berlini kongresszus után 1878-1881. Budapest: 1982.
  47. Philipp II., Alexander the Great, and the Macedonian heritage. (ed. by W. L. Adams and E. N. Borza) Washington D. C.: 1982.
  48. Macedonia and Greece in late classical and early Hellenistic times. (ed. by B. Barr-Sharrar and E. N. Borza), Washington D. C.: 1982.
  49. Mihaljčić, R. L’Etat serbe et l’universalisme de la Seconde Rome. In Roma Costantinapoli Mosca. Da Roma alla Terza Roma. Documenti e studi I. Napoli: 1983. 375-386.
  50. Soulis, G. Chr. The Serbs and Byzantium during the reign of tsar Stephen Dušan (1331-1355) and his successors. Washington, D.C.: 1984.
  51. Beckmann-Petey, M. Der jugoslawische Föderalismus. München: 1990.
  52. Borza, E. N. In the shadow of Olympus: the emergence of Macedonia. Princeton, N. Y.: 1990.
  53. Matuz, J. Das Osmanische Reich. Grundlinien seiner Geschichte. Darmstadt: 1990.
  54. Šarkić, S. L’idée de Rome dans la pensée et l’action du tsar Dušan. In Idea giuridica e politica di Roma e personalità storiche. Da Roma alla Terza Roma. Documenti e studi. Rendiconti del X seminario. Roma: 1990. 141-164.
  55. Durandin, C. Histoire de la nation roumaine. Bruxelles: 1994.
  56. Borza, E. N. Before Alexander: constructing early Macedonia. Claremont, Calif.: 1999.
  57. Hamza, G. Studies on Legal Relations between the Ottoman Empire/the Republic of Turkey and Hungary, Cyprus, and Macedonia – Selected Essays in Hungarian, English, German, and Turkish. Berlin: 2017.
Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei