Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A névmáselhagyás (pro-drop) a perzsa nyelvben: esettanulmány kétnyelvű beszélők nyelvhasználatáról
    127-136
    Megtekintések száma:
    20

    A kutatás célja, hogy feltárja azon kétnyelvű, perzsa anyanyelven beszélők belső nyelvtani struktúráját, akiknek az angol a domináns nyelvük. Azon kétnyelvűek esetében, akiknek a perzsa az anyanyelvük, de a domináns nyelvük az angol, a domináns nyelv befolyással van az anyanyelvben megjelenő névmáselhagyásra (pro-drop). A null-szubjekt (null-subject) vagy pro-ejtő nyelvek kétnyelvű beszélőinél (mint például a magyar, japán, kínai, szláv és az arab nyelvekben) gyakran előforduló probléma a névmáselhagyás. A tanulmány bemutatja, hogy ezek a kétnyelvű beszélők helytelenül használják az üres alanyokat (null-subject) a mondataikban, valamint azt is, hogy az autizmus spektrumzavarral (ASD) élő sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek hogyan értik és használják a névmáselhagyás jelenségét. A nem domináns nyelvben az üres névmás (null-pronoun) választása bizonyos beszélők számára elfogad-hatatlannak tűnik, mivel domináns nyelvük nem pro-ejtő nyelv; ezért egyes esetekben a kutatók azt mondhatják, hogy ezek a kétnyelvű beszélők nem beszélnek olyan folyékonyan anyanyelvükön, mint a domináns nyelvükön. A kutatás fő fókusza a kétnyelven beszélő, és az autizmus spektrumzavarral élő, angol-perzsa kétnyelvű gyerekek névmáselhagyás használatának vizsgálata. A kutatásban arra összpontosítunk, hogyan használják a SNI diákok a null-szubjekt formákat a perzsa nyelvben. A vizsgálat célja a nyelv névmási alanyai használatának feltárása kétnyelvű beszélők körében. A kutatás fő fókuszában a kétnyelvű beszélők, valamint az ASD gyermekek angol és fárszi nyelvi preferenciájának és a pro-drop használatának vizsgálata áll.

  • KÉTNYELVŰ GYEREKEK NEVELÉSE
    59-63
    Megtekintések száma:
    132

     A fordításban Antonella Sorace és Bob Ladd (2004) nyelvészettel foglalkozó amerikai kutatók kétnyelnyű gyermekek neveléséről szóló tanulmánya jelenik meg. A tanulmányban a szerzők saját nevelési tapasztalataik alapján fogalmazzák meg interjú-szerűen gondolataikat a kétnyelvűségről, a kétnyelvűség hatásairól, az egyszülő-egy nyelv módszer hatásairól.