Keresés

Keresési eredmények

• A MONTESSORI-KONDUKTÍV NEVELÉSI GYAKORLAT PEDAGÓGIAI KÍSÉRLETE 2000-2003

  11-23

  Czigléné Farkas Katalin

  Megtekintések száma:

  339

  Montessori pedagógiáját a kutatók nevezik fejlesztő vagy fejlődéspedagógiának. Magyarországon az utóbbi évtizedben a pedagógiai gyakorlatban fejlesztő pedagógiaként jelenítik meg. Mária Montessori módszerét fejlesztő pedagógiai módszernek tekinthetjük, mert sajátos nevelési szükségletű gyermekek fejlesztésére is alkalmas. Pedagógiai munkáját értelmi fogyatékos gyermekek körében kezdte el. A konduktív módszer a fejlesztés speciális komplex pedagógia módszerének tekinthető, mert a tervezésben és a megvalósításban sajátos nevelési szükségletet és a speciális nevelési igényeket veszi figyelembe. A Montessori fejlesztés a konduktív nevelés gyakorlatában nem fordult elő. A kutatással a Montessori módszer alkalmazását szélesíteni kívántuk a gyógy- és fejlesztő pedagógia gyakorlatában. Igazolni kívántuk a két orvos-pedagógus holisztikus szemléletéből adódó hasonlóságot és különbséget. Pető holisztikus szemléletével magyarázható, hogy az érzékelés, észlelés, beszéd, mozgás és kommunikáció zavarát okozó állapot befolyásolását nem a különböző helyen és időben dolgozó szakemberekre bízta. A Montessori konduktív nevelési gyakorlatot 2000–2003, 2007-2008 tanévben kísérleti céllal vezettük be a konduktor hallgatók főiskolai képzésével összhangban. A program kidolgozásának a célja volt, hogy a két módszer elemeinek alkalmazását, összehangolt működését a gyakorlatban igazoljuk.

• A pályaorientációs szemléletű mentorálás módszerei – A Tanítsunk Magyarországért Program gödöllői tapasztalatai

  137-150

  Kenderfi Miklós

  Megtekintések száma:

  62

  Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy a Tanítsunk Magyarországért program kapcsán bemutatjuk a pályaorientáció központú mentorálás Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen alkalmazott módszereit és kitérünk annak tapasztalataira. A mentorképzés, valamint maga az információtól és aktivitási lehetőségektől elzárt települések iskoláiban tanuló gyerekek támogatása is a „Gödöllői Iskola” hagyományainak megfelelően történik. Ezzel kapcsolatban jegyezzük meg, hogy hazánkban a tanácsadóképzés a MATE Szent István Campusán (jogelődjei: GATE, SZIE) tekint vissza a leghosszabb múltra. A több mint 30 éve működő, különböző néven és szinten vezetett tanácsadó szakokon összegyűjtött intellektuális tőkét, tapasztalatot és az egészet átfogó szellemiséget nevezi már a szakirodalom (Borbély-Pecze, 2022) is „Gödöllői Iskolának”. Ehhez az iskolához köthető hazánkban a pályatanácsadásban alkalmazott módszerek kialakítása (Szilágyi, 1993) és azok folyamatos fejlesztése (Szilágyi, 2023). Ezek néhány eleme a mentorálásban részesülő felső tagozatos tanulók körében is alkalmazásra került a TM program keretei között. A következőkben az elméleti hátterükkel együtt azokat a módszereket kívánjuk bemutatni, melyeket a TM1 mentorképző kurzus során sajátították el a hallgatók, majd használtak a program folyamán.

• FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK FELSŐFOKÚ TANULMÁNYAIT TÁMOGATÓ TÉNYEZŐK EGY KUTATÁS TÜKRÉBEN

  85-99

  Heim Anita

  Balázs-Földi Emese

  Megtekintések száma:

  258

  A fogyatékossággal élő személyeket nagyobb mértékben érinti a szegénység kockázata más társadalmi csoportokhoz képest. Ennek egyik oka a fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci helyzetével magyarázható, mivel foglalkoztatottságuk rendkívül alacsony, elsősorban társadalmi juttatások biztosítják létfenntartásukat. A megfelelő életminőség elérése egyik legfőbb garanciája a munkából származó jövedelem. Minél magasabb az iskolai végzettsége a munkavállalónak annál nagyobb az esélye annak, hogy érdeklődésének és képességeinek megfelelő munkát tud végezni. A fogyatékossággal élő személyek iskolai végzettsége azonban elmarad a többségi társadalom tagjaitól, felsőfokú végzettségük pedig különösen alacsony. Az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében a fogyatékossággal élő személyek kedvezményeket, támogatásokat vehetnek igénybe továbbtanulásuk, valamint tanulmányaik során. A kutatás kvalitatív, féligstrukturált interjú módszerével tárja fel, hogy az egyetemi esélyegyenlőségi szolgáltatások hogyan segítik a fogyatékossággal élő hallgatók felsőfokú tanulmányait, támogatják-e álláskeresésüket, munkaerő-piaci beilleszkedésüket. A kutatás kiterjedt annak vizsgálatára is, hogy a családi háttér, illetve a korábbi (általános és közép-) iskolai tanulmányok hogyan járultak hozzá a megkérdezettek továbbtanulásához.­ A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy az egyetemi esélyegyenlőségi szolgáltatások eredményesen járulnak hozzá a tanulmányok sikeres befejezéséhez, illetve a további munkaerő-piaci szerepvállaláshoz. A család és a szülők, valamint az integrált keretek között folytatott tanulmányok jelentős szerepet játszanak abban, hogy a fogyatékossággal élő diákok az egyetemi továbbtanulás mellett döntenek.