Keresés

Keresési eredmények

• A nemzeti megemlékezés és kulturális identitás a változó hagyományok tükrében: antropológiai tanulmány Kuvait nemzeti és felszabadulási napjáról

  137-150

  Németh Kinga

  Megtekintések száma:

  240

  Jelen tanulmány Kuvait Nemzeti ünnepeinek antropológia szemszögű elemzését kísérli meg, melynek során vizsgálja a nemzeti identitás konstrukciójának és megerősítésének, a nemzetállam kialakulásának és annak artikulációs módjait a lokális közösségen belül. A történelmi narratívák, a kormányzati befolyás és a nyilvános performatív kifejezések vizsgálatán keresztül a dolgozat elvégzi azon mechanizmusok feltárását melyek révén a tárgyalt nemzeti megemlékezések a kollektív emlékezet, a társadalmi integráció és a történelmi trauma feldolgozásának eszközeiként funkcionálnak Kuvait sokszínű demográfiai tájképén belül. Az antropológiai vizsgálat tárgya továbbá a megemlékezések történelmi fejlődése, a kormányzati befolyás szerepe a kollektív emlékezet konstrukciójában, valamint a nyilvános részvétel performatív aspektusai, különös tekintettel a transzgenerációs háború okozta trauma feldolgozására és a csoportközi kapcsolati dinamikákra. A tanulmány célja, hogy árnyalt képet nyújtson ezen hagyományok identitáskonstruáló, társadalmi integrációs és történelmi narratíva-képző szerepéről a lokális csoport kontextusában. Kuvait Nemzeti és Felszabadulási Napjainak kialakulásának és történeti változásainak vizsgálata a hivatalos megemlékezés és a népi kifejezés dinamikus kölcsönhatásainak játékát tárja elénk.

• Turizmus a Hövszgöl-Tó Nemzeti Parkban, Észak-Mongóliában

  19-28

  Batsaikhan Mungunchimeg

  Megtekintések száma:

  113

  Az elmúlt néhány évtizedben a turizmus jelentős növekedést mutatott a Khuvsgul-tó Nemzeti Park térségében. A terület mind a nemzetközi, mind a belföldi látogatók számára vonzóvá vált a természeti adottságai, kulturális öröksége, valamint egyedi etnikai kisebbségei révén. Ennek következtében az utóbbi időszakban dinamikus fejlődés tapasztalható Khatgal település és a tavat körülvevő kempingterületeken, a turisztikai táborok, a vendéglátóegységek és a kereskedelmi létesítmények nagy számú növekedésével. A térség több őshonos etnikai közösség lakóhelye is, köztük a Tsaatan és a Darkhad csoportoké, amelyek sajátos kulturális hagyományokkal és diverz nomád életmóddal rendelkeznek. A Tsaatan közösség megélhetése elsősorban rénszarvastenyésztésen alapul, míg a Darkhad nomádok állattartó pásztorkodást folytatnak, többek között jakokat tenyésztenek. A helyi közösségek aktívan részt vesznek a turizmus fejlesztésében, ugyanakkor a turizmus gyors ütemű bővülése környezeti terhelésekkel is járhat. Jelen kutatás célja a Khuvsgul-tó Nemzeti Parkban és a környező kempingterületeken megfigyelhető főbb turisztikai mintázatok és trendek rövid ismertetése, továbbá az őshonos etnikai közösségek kulturális gyakorlatainak, turizmusfejlesztésben való részvételüknek, valamint a jelenlegi ökológiai környezeti állapotnak a bemutatása. A vizsgálat másodlagos adatforrások, szakirodalmak, turisztikai és hazai statisztikák, valamint elsődleges terepi megfigyelések - beleértve a vizuális észlelést - elemzésén alapul.

• A veddha identitás modern mítosszá alakulása Srí Lankán

  91-100

  Kumarasiri Lakni Prasanjali

  Megtekintések száma:

  106

  Jelen tanulmány azt vizsgálja, miként alakult át a Srí Lankán élő veddha közösség etnikai identitása modern mítosszá a reprezentáció domináns gyakorlatai révén. A tanulmányban megjelenő vizsgálata Thomas Hylland Eriksen által képviselt, az etnikai identitást dinamikus és társadalmilag konstruált jelenségként értelmező megközelítésre, valamint Roland Barthes modern mitológiáról szóló elméletére támaszkodva amellett érvel, hogy a veddha identitás nem inherensen primitív vagy statikus, hanem kulturális, politikai és szimbolikus folyamatok révén folyamatosan újraformálódik. A turizmus, a média és a politikai diskurzus a veddha közösséget mindmáig a múlt részeként létező erdőlakókként reprezentálja, jóllehet annak tagjai integrálódtak a modern srí lankai társadalomba, így hozzáférnek a formális oktatáshoz, a bérmunkához, valamint a modern technológiák mindennapi használatához. A tanulmány terepmunkából származó kvalitatív meglátások és szövegelemzés segítségével mutatja be, hogy miként használja fel a politikai diskurzus a veddha identitást nemzeti örökségként, ezáltal elfedve a fejlesztések, a természetvédelem és a földkisajátítás következményeit. Hasonlóképpen, a médiában megjelenő narratívák depolitizálják a kulturális változásokat azáltal, hogy azokat természetes eltűnésként keretezik. A turizmus pedig bizonyos kulturális gyakorlatok megrendezett performativitását és kommercializációját ösztönzi. E folyamatok leegyszerűsítik a történelmet, eltörlik a hatalmi viszonyokat, és természetesként tüntetik fel az egyenlőtlenségeket. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a veddhák nem a megélt valóságuk következtében váltak modern mítosszá, hanem reprezentációjuk módja révén. Mindez rámutat annak szükségességére, hogy a közösséget élő, cselekvőképes etnikai közösségként ismerjük el, amely jogokkal rendelkezik, és amely a kortárs srí lankai társadalomban továbbra is aktív szerepet tölt be.