Keresés

Keresési eredmények

• Kulturális ellenállás és kollektív emlékezet: a Vargas-Diktatúra nacionalizmusának hatása a magyar örökségre Jaraguá Do Sulban – SC

  71-82

  Maes Fernanda Lucia

  Megtekintések száma:

  193

  A tanulmány a Brazíliában felszínre kerülő Estado Novo (Új Állam), azaz a Getúlio Vargas kormánya idején, 1937 és 1945 között tapasztalt diktatúra elemzését foglalja magában – különösen a kultúra tekintetében –, amikor az ország fiktív homogenitását próbálták megszilárdítani. A kulturális örökség rendkívül fontos egy olyan országban, ahol a különböző kulturális hatások rétegei találkoznak, ami gazdaggá, egyedivé és sokszínűségéért ünnepeltté teszi az országot. Ebben az időszakban ellentmondásos módon, az elnyomás és a kultúrának az állam érdekeihez való igazítása révén, a korszak tanúja volt a cenzúra, sőt néha még az olyan kulturális örökségek elfelejtésének is, amelyek némileg ellentmondtak az akkori rendszer érdekeinek. A felmerülő kérdések a nacionalizmus hatásaival kapcsolatosak, melyet az elsődleges források-ban végzett dokumentumkutatáson – beleértve a helyi újságokban megjelent publikációkat és a helyi közösség leszármazottainak vallomásait, a déli régióban élő bevándorlók kulturális kifejezésének elnyomásáról szóló kollektív emlékezetről szóló leírásokat, a keletkezett érzések megfogalmazásait – alapulnak, melyek a különböző kultúrák kifejezési módjai az elnyomással szemben, és amelyek a mai napig visszhangoznak. Az elemzés eljutott a kollektív emlékezet lehetséges töréséig és torzulásáig, jelezve, hogy a nacionalizmus hogyan alakította és alakítja még mindig az elképzelt közösségeket. Egy olyan vita közepette, amely a nacionalista diskurzusok építészetben betöltött szerepének és homogenizálódásának elemzését is bemutatja.

• A nemzeti megemlékezés és kulturális identitás a változó hagyományok tükrében: antropológiai tanulmány Kuvait nemzeti és felszabadulási napjáról

  137-150

  Németh Kinga

  Megtekintések száma:

  122

  Jelen tanulmány Kuvait Nemzeti ünnepeinek antropológia szemszögű elemzését kísérli meg, melynek során vizsgálja a nemzeti identitás konstrukciójának és megerősítésének, a nemzetállam kialakulásának és annak artikulációs módjait a lokális közösségen belül. A történelmi narratívák, a kormányzati befolyás és a nyilvános performatív kifejezések vizsgálatán keresztül a dolgozat elvégzi azon mechanizmusok feltárását melyek révén a tárgyalt nemzeti megemlékezések a kollektív emlékezet, a társadalmi integráció és a történelmi trauma feldolgozásának eszközeiként funkcionálnak Kuvait sokszínű demográfiai tájképén belül. Az antropológiai vizsgálat tárgya továbbá a megemlékezések történelmi fejlődése, a kormányzati befolyás szerepe a kollektív emlékezet konstrukciójában, valamint a nyilvános részvétel performatív aspektusai, különös tekintettel a transzgenerációs háború okozta trauma feldolgozására és a csoportközi kapcsolati dinamikákra. A tanulmány célja, hogy árnyalt képet nyújtson ezen hagyományok identitáskonstruáló, társadalmi integrációs és történelmi narratíva-képző szerepéről a lokális csoport kontextusában. Kuvait Nemzeti és Felszabadulási Napjainak kialakulásának és történeti változásainak vizsgálata a hivatalos megemlékezés és a népi kifejezés dinamikus kölcsönhatásainak játékát tárja elénk.