Keresés

Keresési eredmények

• AZ EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ ÉLETMÓD ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA KULTURÁLIS KÜLÖNBÖZŐSÉGEKET MUTATÓ FIATALOK KÖRÉBEN

  7-20

  Csibi Sándor

  Csibi Mónika

  Megtekintések száma:

  419

  A fiatalok és kulturális közösségeik életében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egészségmegőrző, elsősorban életmódbeli tevékenységek. A kutatás célja azon viselkedési stratégiáknak a feltérképezése, amelyek az egészség megőrzését teszik lehetővé, valamint a társadalom és a környezet által hajlamosító kockázati magatartásformák megismerése. Az alkalmazott kérdőív demográfiai, életmódbeli, családi és iskolai környezetre, valamint kockázati tényezőkre vonatkozó kérdéseket tartalmaz. A vizsgálat résztvevői 280 fiatal Marosvásárhely és Eger tanintézeteinek XI-XII évfolyamairól. A vizsgálatot 2011 februárjában végeztük, rétegzett mintán, önkitöltős kérdőíves módszerrel. Eredményeink a földrajzi elhelyezkedés függvényében a két csoport között szignifikáns különbségeket mutattak az élettel való elégedettséget, az alkoholfogyasztás gyakoriságát illetően, de a családi támasz, az iskolai elfogadás és a tanárok tanuló iránti attitűdje szerint is. A nemek szerint különbözik az egészség önértékelése, a szubjektív testkép, a testtömeg-kontrollálása, az alkoholfogyasztás gyakorisága és mennyisége, ugyanakkor az iskolai attitűd, az együttléti idő a barátokkal és a tanulók elfogadása a tanárok felől.

• Közömbös tanulás a társas hálóban: Kulturális mintázatok és szülői attitűdök kiterjesztett elméleti értelmezése

  97-110

  Dominek Dalma Lilla

  Megtekintések száma:

  101

  A társadalmi tanulás elméletei hagyományosan három alapvető modellt különítenek el: a támogató, a mentes és a közömbös tanulási modellt. A közömbös modell abból az előfeltevésből indul ki, hogy az egyén tanulási folyamatai és eredményei függetlenek a társas környezettől, így analitikus nullhipotézisként szolgál a társas tanulás vizsgálatában. Ugyanakkor a kortárs kulturális pszichológiai és nevelésszociológiai kutatások rámutatnak arra, hogy a kulturális normák, értékrendszerek és a szülői nevelési attitűdök mélyen beágyazott módon formálják az egyéni tanulási stratégiákat. A tanulmány célja a közömbös tanulási modell elméleti formalizálásának részletes bemutatása, valamint annak kritikai elemzése kulturális különbségek és szülői attitűdök perspektívájából. Az írás kibővített elméleti áttekintést nyújt a modell korlátairól, feltárja a társas és családi dimenziók rejtett hatásmechanizmusait, továbbá integratív módszertani keretet javasol a jövőbeni empirikus kutatások számára.

• Asszimilációs és akkulturációs folyamatok az etnikumközi házasságok vizsgálatában

  7-21

  Abdinassir Nazira

  Megtekintések száma:

  395

  asszimilációAz etnikumok közötti házasságok izgalmas színteret jelentenek az asszimilációs és akkulturációs folyamatok vizsgálatához, azokban az esetekben, ahol a különböző kulturális háttérrel rendelkező egyének egyesítik identitásukat. A tanulmány Dél-Kazahsztán, Turkesztán régiójában vizsgálja az etnikumközi házasságok dinamikáját, az asszimilációs és akkulturációs elméletek szemszögéből.. A tanulmány öt faluban - Zhana Iqan, Hantagy, Shornak, Turki poselkasy és Kentau - 45 interjúból gyűjtött adatok fel-használásával vizsgálja a mindennapi élet különböző aspektusait, mint például a nyelvhasználat, a vallási gyakorlatok, a hagyományok, a konyha és az etnikai értékek. A kutatási kérdések arra irányulnak, hogy az egyének hogyan tárgyalják a kulturális különbségeket interakcióikban, és hogyan értelmezik a multi-kulturális együttélést az asszimilációs, akkulturációs és disszimilációs elméleteken keresztül. A hipotézis három együttélési mintát tételez fel - akkulturáció, asszimiláció és disszimiláció -, amelyek egyazon kulturális és földrajzi térben egyaránt érvényesek. A tanulmány kvalitatív módszereket, köztük interjúkat és felméréseket alkalmazva feltárja a kapcsolatokon belüli alkalmazkodás mintáit és az asszimiláció vagy akkulturáció mértékét. A tanulmány az adatoknak az asszimilációs és akkulturációs elméletek prizmáján keresztül történő elemzésével világít rá arra, hogy a kulturális elemek hogyan épülnek be a mindennapi rutinokba és a döntéshozatali folyamatokba az etnikumközi házasságokban. A kutatás hozzájárul annak mélyebb megértéséhez, hogy az egyének hogyan navigálnak a kulturális sokféleséggel a házastársi kapcsolatokban, gazdagítva a multikulturalizmusról és a társadalmi kapcsolatokról szóló tudományos diskurzust.

• Oktatáspolitikai megoldások a roma diákok támogatása céljából

  113-121

  Németh Nóra Veronika

  Megtekintések száma:

  138

  A tanulmányban a 2015 és 2025 között végrehajtott magyar oktatáspolitikai intézkedéseket vizsgálatára kerül sor, amelyek célja a roma tanulók tanulmányi eredményeinek javítása. Az oktatást nem csupán a tudásátadás eszközeként, hanem a társadalmi mobilitás és egyenlőség egyik legfontosabb mozgatórugójaként is tekintik. A roma diákok olyan komplex kihívásokkal szembesülnek, amelyek társadalmi hátrányokból, kulturális különbségekből, illetve olyan rendszerszintű problémákból fakadnak, mint a szegregáció és az intézményi diszkrimináció. A tanulmány áttekintést ad a legfontosabb oktatáspolitikai beavatkozásokról, beleértve a kötelező óvodai nevelést, a komplex oktatási programot (CIP), a közösségi alapú tanoda kezdeményezéseket, az Útravaló ösztöndíjprogramot és a roma szakkollégiumokat. Bár ezek a programok, kezdeményezések pozitív helyi eredményeket hoztak – például javult az együttműködés, csökkent a lemorzsolódás aránya és javult a felsőoktatáshoz való hozzáférés –, hosszú távú hatásukat korlátozza az alulfinanszírozottság, a projektalapú megközelítés és a rendszerszintű integráció hiánya. A tanulmány kritikus szemszögből közelíti meg a kérdést, kiemelve a fenntartható stratégiákat, a pedagógusképzés nyitottságát a probléma iránt, a közösségi részvételt és az átfogó monitoring rendszerek szükségességét. Az ajánlások között szerepel a tanárképzés erősítése, az integrált társadalmi támogatás előmozdítása és a romák döntéshozatalban való részvételének biztosítása. Az eredményekből kiolvasható, hogy csak rendszerszintű, hosszú távú intézkedésekkel lehet hatékonyan csökkenteni az oktatási-egyenlőtlenségeket és elősegíteni a roma közösségek valódi társadalmi befogadását.