Keresés

Keresési eredmények

• A szudáni Gezira Öntözéses Mezőgazdasági Rendszer: az agrár neoliberális reformok – szakítás vagy újraalakulás az irányító gyarmati ismeretelméleten belül?

  29-54

  Ibrahim Ibrahim

  Bakhit Mohamed A. G.

  Megtekintések száma:

  0

  Az angol–egyiptomi kondomínium gyarmati uralma idején (1899–1956) létrehozott, majd a poszt-koloniális Szudánban is központi fejlesztési projektként tovább működtetett Gezira-rendszer irányítási struktúrája jelentős átalakulásokon ment keresztül. A domináns szakirodalom szerint a korábban köz-pontilag irányított, bürokratikusan szervezett öntözőhálózattal és viszonylag jól működő infrastruktúrával jellemezhető rendszer egy liberalizáltabb és decentralizáltabb modell irányába mozdult el. Ebben az értelmezési keretben a reformokat a gyarmati örökségként fennmaradt logikától való elszakadásként értelmezik, amelyet az állam visszahúzódása, valamint a kockázatok és felelősségek bérlőkre, mezőgazdasági munkásokra és helyi megélhetési gazdaságokra történő átruházása jellemez. E megközelítések hangsúlyozzák a korábbi kormányzási formáktól való törést, és gyakran a gyarmati rendszert a jelenleginél koherensebbnek és hatékonyabbnak ábrázolják. Ugyanakkor ez a perspektíva figyelmen kívül hagyja, hogy e változások miként fedik el egy mélyebben meghúzódó gyarmati episztemológiai és kormányzási keretrendszer fenn-maradását, amely továbbra is meghatározza a föld, a munkaerő, a népesség és a természeti környezet szervezését, kategorizálását és kontrollját. A rendszer – a közelmúltbeli újratermelési feltételek egyenetlenségei ellenére – továbbra is egy centralizált hidraulikus öntözési infrastruktúrán keresztül működik, amely a gazdálkodók és a mezőgazdasági termelés szabályozásának kulcsmechanizmusaként szolgál. Ez szorosan összefonódik az agrárszubjektivitások folyamatos formálódásával a bérleti rendszer keretein belül, amely a helyi arab csoportokat legitim agrárpolitikai szereplőkként ismeri el, míg a nyugat-afrikai munkásokat és különböző etnikai kisebbségeket marginalizált, illetve kizárt pozíciókba helyezi. A közelmúlt reformjai egyúttal a gyarmati extraktív gazdasági logika továbbélését és elmélyülését tükrözik, amely a technokrata, tudományos tudásformákat a helyi ismeretrendszerekkel és őshonos szükségletekkel szemben részesíti előnyben. A hosszú távú etnográfiai kutatás és a dekoloniális perspektíva összekapcsolásával, valamint egy olyan módszertani keret alkalmazásával, amely a többszínterű etnográfiát dekoloniális kritikai irodalommal integrálja, ez a megközelítés lehetővé teszi annak feltárását, hogy a gyarmati episztemológiák miként maradnak fenn hegemonikus, újraértelmezett és vitatott formákban a hasonló szudáni agrárkörnyezetekben, illetve tágabban a posztkoloniális Afrikában.

• Posztgraduális hallgatók családtervezési attitűdjei a Kwara állam-beli Ilorinban

  7-18

  Famolu Florence Bosede

  Bukoye Roseline Olufunke

  Megtekintések száma:

  202

  A családtervezés bizonyos mértékig hasznosnak tekinthető, mely magában foglalja a nem kívánt terhességek megállítására szolgáló fogamzásgátlók használatát is. Jelen tanulmány a posztgraduális hallgatók családtervezési attitűdjeit vizsgálta a Kwara állambeli Ilorinban. A populációt az Ilorini Egyetem posztgraduális képzésben részt vevő hallgatói (n=200) alkották, akiket véletlenszerűen választottak ki, célzott mintavételi eljárással. A vizsgálat eszköze a szerzők által kifejlesztett, „A posztgraduális hallgatók családtervezési attitűdjei kérdéssor (APSTFPQ)” elnevezésű kérdőív. Az adatelemzést leíró és következtető statisztikai elemzésssel végezték. Az összegyűjtött demográfiai adatokat százalékos arányok és rangsorolás segítségével elemezték. A felállított hipotézisek tesztelése során  t-próbát és a variancia-analízist (ANOVA)  használtak (0,05-ös szignifikancia-szinten). Az eredmények azt mutatták, hogy a posztgraduális hallgatók családtervezési attitűdjei pozitívak. A posztgraduális hallgatók családtervezési attitűdjei tekintetében nincs szignifikáns különbség az életkor, a tanulmányok és a gyermekek száma alapján, azonban az iskolai végzettség esetében szignifikáns eltérés tapasztalható. Javaslatok: a posztgraduális hallgatók körében tudatosságot kell kialakítani a családtervezéssel kapcsolatban, hogy javuljon a hallgatók családtervezéshez való hozzáállása. A felsőoktatási intézmények tanácsadóinak szemináriumokat és workshopokat kellene szervezniük a családtervezésről és annak fontosságáról. A posztgraduális hallgatóknak életkoruktól, tanulmányi irányuktól és gyermekeik számától függetlenül szokássá kellene tenniük a családtervezést.