Keresés

Keresési eredmények

• Kulturális ellenállás és kollektív emlékezet: a Vargas-Diktatúra nacionalizmusának hatása a magyar örökségre Jaraguá Do Sulban – SC

  71-82

  Maes Fernanda Lucia

  Megtekintések száma:

  49

  A tanulmány a Brazíliában felszínre kerülő Estado Novo (Új Állam), azaz a Getúlio Vargas kormánya idején, 1937 és 1945 között tapasztalt diktatúra elemzését foglalja magában – különösen a kultúra tekintetében –, amikor az ország fiktív homogenitását próbálták megszilárdítani. A kulturális örökség rendkívül fontos egy olyan országban, ahol a különböző kulturális hatások rétegei találkoznak, ami gazdaggá, egyedivé és sokszínűségéért ünnepeltté teszi az országot. Ebben az időszakban ellentmondásos módon, az elnyomás és a kultúrának az állam érdekeihez való igazítása révén, a korszak tanúja volt a cenzúra, sőt néha még az olyan kulturális örökségek elfelejtésének is, amelyek némileg ellentmondtak az akkori rendszer érdekeinek. A felmerülő kérdések a nacionalizmus hatásaival kapcsolatosak, melyet az elsődleges források-ban végzett dokumentumkutatáson – beleértve a helyi újságokban megjelent publikációkat és a helyi közösség leszármazottainak vallomásait, a déli régióban élő bevándorlók kulturális kifejezésének elnyomásáról szóló kollektív emlékezetről szóló leírásokat, a keletkezett érzések megfogalmazásait – alapulnak, melyek a különböző kultúrák kifejezési módjai az elnyomással szemben, és amelyek a mai napig visszhangoznak. Az elemzés eljutott a kollektív emlékezet lehetséges töréséig és torzulásáig, jelezve, hogy a nacionalizmus hogyan alakította és alakítja még mindig az elképzelt közösségeket. Egy olyan vita közepette, amely a nacionalista diskurzusok építészetben betöltött szerepének és homogenizálódásának elemzését is bemutatja.

• A TÖMEGMÉDIA ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ KAPCSOLATA A MAGYAR BEVÁNDORLÓK DÉL-BRAZÍLIAI LETELEPEDÉSÉNEK FOLYAMATÁBAN

  57-72

  Maes Fernanda Lucia

  Megtekintések száma:

  85

  A tanulmány az 1921 és 1989 között újságokban megjelent kommunikáció és publikációk elemzésén keresztül arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a kommunikáció és a tömegmédia szerepe az új tájban való letelepedés folyamatában. A kutatás Brazília Jaraguá do Sul városának fő helyi újságjára az "O Correio do Povo"-ra összpontosít, valamint felhasználja a "Jaraguá: Seminarios Nacionalistas" című másik újságot is, melyet néhány évig terjesztettek a városban. A hangsúly az újsághirdetések és riportok ismertetésére és elemzésére helyeződik, annak érdekében, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy milyen szerepet játszik a kommunikáció és a tömegmédia a dél-brazíliai magyar bevándorlók új tájakon való letelepedésének folyamatában. Az archív kutatás alapján betekintés nyerhető a Jaraguá do Sulban lezajló bevándorlás és a kolonizáció folyamatába. A tanulmány az európaiak déli érkezése kapcsán készült 1891-től (a könyvek bemutatása alapján), a helyi újságokban 1921-től 1989-ig megjelent publikációkon keresztül mutatja be a helyi propagandát. Végezetül rövid bemutatás történik a mai kiadványokról, megerősítve az újságok emlékezetben betöltött szerepét, s további kérdéseket felvetve a médiumok társadalomban betöltött új szerepeire vonatkozóan a digitális felgyorsulás idején. Az elemzés felszínre hozta a közösség fő értékeit és igényeit, amelyeket az újság segített megalkotni. Ezek a szempontok segítenek az olyan jövőbeli elemzésekben átgondolásában is, mint például, hogy ez hogyan tükröződött a helyi építészetben.

   

• A KULTURTÁJ OLVASATA LÉNÁRD SÁNDOR NARRATÍVÁJÁN KERESZTÜL

  63-75

  Maes Fernanda Lucia

  Megtekintések száma:

  139

  Az alábbi elemzés az irodalom és a kultúrtáj olvasata közötti kapcsolatra fókuszál. Sándor Lénárd elemző leírásai alapján Völgy a Világ Végén (1967) című könyvében a szerző többek között bemutatja a házak, tájak leírását, a különböző népcsoportok és a bennszülöttekkel való kapcsolatokat. A kultúrtáj fogalmát alkotó fizikai és szimbolikus elemek elemzésének eredményét mutatjuk be a jelen tanulmányban.