Keresés
Keresési eredmények
-
Kisgyermeket nevelő családok jóllét vizsgálata a hajdúböszörményi cigány/roma szegregátumban
19-32Megtekintések száma:302Pályázati felzárkóztató program keretében 241 fő roma identitású személy körében végeztünk életmódvizsgálatot és igényfelmérést Hajdúböszörményben, amelynek keretében került felvételre a WHO 5 tételből álló jóllétvizsgáló kérdéssora is. A tanulmány kitekintést tesz a magyarországi jóllét kutatásokra is. Kutatási eredményeink alapján úgy véljük, hogy a kisgyermeket nevelő családok esetében az előző generáció mintái tudnak erőt adni akár a példaképválasztásban is, míg a kisgyermeket nem, vagy már nem nevelő családok esetében pedig egyfajta jövőbe vetett bizalom növelheti meg a jóllét szintjét a szegregátumban élők körében. Úgy véljük, hogy a kisgyermeknevelés általában magasabb jóllét szinttel jár együtt, amelyet tovább erősíthet a fiatalabb életkor, a magasabb iskolai végzettség, az optimális terheléssel együtt járó munkajövedelem, és a lakóépület elhelyezkedése. Hangsúlyozzuk, hogy a jóllét előmozdításához holisztikus megközelítésre és széles körű társadalmi együttműködésre, az esélyeket kiegyenlítőbb rendszerre van szükség. Kutatásunk segít megérteni a jóllét sokrétűségét, és hozzájárul a problémák feltárásához és a megoldások kereséséhez.
-
GENERÁCIÓK KÖZÖTTI KAPCSOLAT MEGERŐSÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ÉS JÓ GYAKORLATAI KÖZÉP-EURÓPÁBAN – ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS
109-126Megtekintések száma:451“A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje” címmel végeztünk kutatást az EFOP-5.2.2.-17-2017-00048 projekt azonosító számú „A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok Kárpát-medencei kutatása a Hajdúsámsoni Református Egyházközség és a Családpedagógiai Egyesület együttműködésében” pályázati projekthez kapcsolódóan. Online kérdőívet készítettünk a humánszolgáltatásban dolgozó szakemberek számára. A kérdőív elsősorban generációk közti kapcsolatok erősítését példázó jó gyakorlatok feltárását szolgálta, a családi közösségek összetartásának és erősítésének, valamint a mai családokat megismerő különféle lehetőségeknek a középpontba állításával. Célunk volt a több generációt megmozgató programokkal kapcsolatos jó gyakorlatok összegyűjtésének a felvállalása a generációkat érintő motivációk feltárásával. Jelen tanulmányunkban az ezekkel kapcsolatos eredményeinket foglaljuk össze.
-
„Meg kellene próbálni úgy élni, hogy magunknak parancsolunk” – Felnőttkorú fogyatékossággal élő személyek autonómiája és önrendelkezése II.
55-69Megtekintések száma:49A tanulmány a fogyatékossággal élő felnőttek autonómiáját és önrendelkezését vizsgáló kutatás rész-eredményeit mutatja be. Korábbi publikációnkban (Kompár és Balázs-Földi, 2025) az identifikációval, a döntéshozatallal és felelősségvállalással, valamint a mindennapi életvitelben megjelenő önállósággal kapcsolatos eredményeket ismertettük. Jelen tanulmány a személyközi kapcsolatok, különösen a baráti és párkapcsolatok, továbbá a munkavállalás és a lakhatás kérdésköreire fókuszál. A kutatás az autonómia érvényesülését a fogyatékossággal élő személyek és gondozó családtagjaik – elsősorban édesanyáik – nézőpontjából vizsgálja. A félig strukturált interjúk elemzése feltárja a baráti és párkapcsolatok kialakításának lehetőségeit, a családtagok ezekhez való viszonyulását, valamint a szexualitással kapcsolatos attitűdöket. Emellett bemutatja az érintettek munkavállalási és lakhatási lehetőségeit, illetve jövőbeli elképzeléseit. Az eredmények szerint a fogyatékossággal élő személyek autonómiája különösen a szexualitás és a párkapcsolatok terén korlátozott. A hozzátartozók a munkavállalással kapcsolatban óvatos és ambivalens attitűdöket mutatnak, míg a jövőbeni lakhatás kérdését jelentős bizonytalanság övezi. A fogyatékosságról alkotott szemléletet továbbra is a képességcentrikus és deficitorientált megközelítés dominálja.