Keresés

Keresési eredmények

• A Cyperus odoratus Magyarországon

  157–164

  Mesterházy Attila

  Megtekintések száma:

  668

  Magyarország területéről eddig a Cyperus nemzetségnek 11 faja volt ismert, ezek közül biztosan 3 tekinthető adventívnek. 2019 őszén a szubtrópusi-trópusi elterjedésű C. odoratus kis állo­mánya került elő a Duna alsó szakaszán, Foktő mellől. A faj virágzó példányai viszonylag késő ősszel bukkantak fel egy Duna-mellékág szárazra került szegélyében, kifejlődött, ártéri ruderális növényzet­ből. A Föld trópusi, szubtrópusi régióiban elterjedt faj már az 1950-es években megjelent Európában, és leginkább Olaszország és Spanyolország egyes folyói mentén terjedt el. A Duna mentén az 1990-es évek elején jelezték Romániából, később a folyam felsőbb szakaszán is elterjedt Bulgáriában, Horvátor­szágban és Szerbiában. Hazánkba is valószínűleg a folyam közvetítésével jutott el. A külföldi tapasztala­tok alapján várhatóan a hazai Duna szakaszon is stabilan meg fog telepedni, de remélhetőleg nem fog inváziós fajjá válni.

• A Crataegus nigra elterjedési területe és állománya

  129–144

  Riezing Norbert

  Csáky Péter

  Kun András

  Mórocz Attila

  Perić Ranko

  Megtekintések száma:

  66

  A bennszülött fekete galagonya (Crataegus nigra Waldst. et Kit.) elterjedésével kapcso­latban több téves, illetve bizonytalan lelőhely került a szakirodalomba. Ennek oka, hogy régebbi publi­kációkban előfordulásai keverednek a hasonló Crataegus pentagyna, illetve a jóval később leírt C. ×degenii adataival. Munkánk során áttekintettük a korábbi szakirodalmat, a fellelhető herbáriumi pél­dányokat, elemeztük, értelmeztük az ezekben fellelhető adatokat, számos esetben próbáltuk megfejteni a szöveges megjegyzéseket, valamint terepi bejárások során térképeztük a faj recens előfordulásait és felmértük állományait. Tanulmányunkban a téves és bizonytalan adatok kiszűrésével felvázoljuk a faj jelenleg ismert elterjedési területét, mely a Duna árterének Budapest és a Vaskapu közötti szakaszára, valamint két nagyobb mellékfolyó, a Dráva és a Száva Dunához közeli részeire korlátozódik. Eredmé­nyeink alapján feltételezhető, hogy a fekete galagonya a Duna szabályozása előtt jóval gyakoribb lehe­tett, különösen a hazai szakaszon. Jelenleg Gemenctől északra, valamint a Tisza torkolatától délre ritka, a Száva mellől és Belgrád környékéről valószínűleg kipusztult. Jelentős állománya található ugyanakkor Gemenc, Kopácsi-rét/Apatin (Cr/Srb), valamint Kabol-Dunagárdony (Srb) térségében. Elterjedési terü­letének északi részén erőteljes visszaszorulása figyelhető meg, melynek oka elsősorban termőhelyei­nek szárazodása, a Crataegus monogyna fajjal történő hibridizálódása és az özönnövények terjedése. Természetvédelmi helyzete itt a kipusztulással veszélyeztetett (critically endangered) kategóriába sorolható, míg másutt többnyire veszélyeztetettnek (endangered) tekinthető.

• A Szentendrei-sziget zárt ártéri tölgyesei (Melico nutantis-Quercetum roboris KEVEY 2008)

  147-178

  Kevey Balázs

  Bőhm Éva Irén

  Megtekintések száma:

  473

  Jelen tanulmány a Szentendrei-sziget zárt száraz tölgyeseinek társulási viszonyait mu­tatja be tíz cönológiai felvétel alapján. A felmért állományok az egyéb alföldi tájak erdei közül a Sziget­köz zárt ártéri tölgyeseivel (Melico nutantis-Quercetum roboris) mutatják a legközelebbi rokonságot. Az elemzési eredmények szerint ezen erdőkben az elmúlt 70 év alatt megnövekedett a természetes gyo­mok (W), a meghonosodott idegen fajok (I) és az agresszív tájidegen inváziós fajok (AC) aránya.