Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Apró közlemények
    103-105
    Megtekintések száma:
    225

    1. Thelypteris palustris Schott a Börzsöny hegységben

    2. Potenciális neofitonok a kivadulás küszöbén a debreceni Tócó patak mentén

  • Mohaflorisztikai érdekességek a Nyugat-Mecsekből
    29-38
    Megtekintések száma:
    249

    A Nyugat-Mecsek mészkerülő erdeinek és lápi jellegű termőhelyeinek bejárása során számos, a hegységben 50 éve nem látott faj aktuális előfordulását mutattuk ki (pl. Bazzania trilobata, Diphyscium foliosum, Scapania nemorea). Több hazánkban és/vagy a Dél-Dunántúlon ritka taxon újabb állományait tártuk fel (pl. Buxbaumia aphylla, Dicranum tauricum, Jamesoniella autumnalis, Lepidozia reptans, Sphagnum squarrosum) és a Mecsekre új fajokat is felfedeztünk (pl. Aulacomnium androgynum, A. palustre, Calliergon cordifolium, Hedwigia stellata). Mindkét élőhelytípusban jelen vannak a korábban nem jelzett, hazánkban az utóbbi években özönfajként tárgyalt taxonok, lápokban a Riccia rhenana, míg a mészkerülő erdőkben a Campylopus introflexus. Érdekességként említhető meg, hogy a fajok többségét a téli hónapokban, illetve kora tavasszal, az edényes növények szempontjából inaktív időszakban találtuk meg. Ebben az időszakban e mohák sokkal feltűnőbbek és könnyebben észrevehetők. A szerzők felvetik annak a lehetőségét, hogy az utóbbi időben egyre több helyen megjelenő Dicranum tauricum terjedésében meghatározó szerepet játszhatnak az idősödő fenyő ültetvények, mivel az itt található fekvő, holt fatörzsek lépő kövekként szolgálhatnak a faj számára.

  • Adatok a kőszegi Téglagyári-tó algaflórájához, különös tekintettel néhány Desmidiales képviselőre
    141–156
    Megtekintések száma:
    196

    A nyugati határvidék, ezen belül Kőszeg és környéke algológiai szempontból meglehető­sen keveset tanulmányozott régió. Az okokat keresve elsőként kiemelendő, hogy az itt fellelhető jelentő­sebb állóvizes víztestek mindegyike mesterséges, és korát tekintve is viszonylag fiatal. Ugyanakkor termé­szetes egyéb vízfelületek hiányában potenciális vizes élőhelyként jelentősek, ahogy a megőrzésükhöz szükséges információk is. Jelen dolgozat a környékbeli tavak, tározók tervezett ilyen irányú feldolgozási folyamatában elsőként a kőszegi Téglagyári-tó algaflóráját mutatja be. Kis mérete és a rekreációs célú hasznosításából fakadó zavarás ellenére algaközösségét tekintve a Téglagyári-tó fajgazdag, magas diverzi­tású élőhely. A jegyzett fajok nagyobb hányadát a Chlorophyta divízió adja, de jelentős a Charopyta, az Euglenophyta és Heterokontophyta divíziók részesedése is. Értékét külön emelik a ritka fajok (pl. Stau­ridium privum, Cosmarium sinostegos var. obtusius), nem beszélve a vörös listás veszélyeztetett fajokról (Cosmarium anceps, Cylindrocystis brebissonii, Euastrum bidentatum, Euastrum denticulatum, Penium spirostriolatum, Staurastrum oxyacanthum, Staurastrum tetracerum). Különlegessé a tó enyhén alkalikus, mezotróf közegében megtelepedett, egyébként inkább savas, eutrofikus környezetből ismert, a régióban még nem jegyzett Desmidiales képviselők (Euastrum biverrucosum, Euastrum minimum, Staurastrum levanderi var. hollandicum) teszik. Mint kuriózum, megemlítendő az Entomoneis ornata előfordulása, amely magasabb sótartalmú vizekhez kapcsolt, itt szervetlen tápanyagokkal csak mérsékelten terhelt környezetben sikerült azonosítani.

  • Az Orchis mascula subsp. signifera (Vest) Soó újrafelfedezése a Keszthelyi-hegységben
    51–54
    Megtekintések száma:
    285

    A hazai orchideaflóra egyik ritka, védett és veszélyeztetett képviselője az Orchis mascula subsp. signifera, amelynek 2015-ben egy négy évtizeddel korábbi, példánnyal dokumentált (Gotthárd Dénes, 1976) előfordulását sikerült újra megerősíteni a Keszthelyi-hegységben. A tárgyalt lelőhely a taxon magyarországi elterjedésének szélén helyezkedik el. A közlemény bemutatja a lelőhely aktuális termőhelyi viszonyait és veszélyeztető tényezőit.