Search
Search Results
-
13th International occasional Symposium of the European Grassland Federation
143-144Views:382005. augusztus 29. és 31. között rendezte az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség (European Grassland Federation) immár 13. szimpóziumát (EGF 13th International Occasional Symposium) az észtországi Tartuban. Az Észt Gyepgazdálkodási Társaság (Estonian Grassland Society) a Szövetség Végrehajtó Bizottságának (EGF Executive Committee) jóváhagyásával a gazdálkodás és a fajdiverzitás harmonizációját választották a rendezvény címének (Integrating Efficient Grassland Farming and Biodiversity). 29 ország 168 regisztrált résztvevője a szimpóziumoknál megszokotthoz képest nagyobb látogatottságot jelez, ami elsősorban a helyszín kiválasztásának volt köszönhető (dominált az észt, litván és lengyel részvétel).
A tudományos program a szövetség alapszabályában rögzített módon bonyolódott. Hétfőn egész nap, valamint kedden és szerdán délelőtt zajlottak a szekcióülések, kedden délután pedig a szakmai tanulmányút (mid-conference tour) tette kerekké a programot.
A szimpózium címéhez és a várható érdeklődéshez igazodva a rendezvény tudományos bizottsága 3 szekcióra bontotta a programot.
1. A gazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata
(Connecting grassland farming with nature conservation)
2. Az extenzív gyepgazdálkodás és a biodiverzitás
(Extensive /low-input/ grassland farming and biodiversity)
3. A hagyományos intenzív (átlagos és magas ráfordítású) gazdálkodás, valamint a biodiverzitás
(Conventional intensive /medium to high-input/ grassland farming and biodiversity) -
A legeltetés részvételi tervezése a Felső-kiskunsági szikes tavakon és pusztákon
25-35.Views:75Az optimális tájhasználat biztosítja a természeti értékek megmaradását, de ugyanakkor a lehet legtöbb lehetőséget nyújtja a helyi lakosok megélhetéséhez is. A Felső-Kiskunsági szikes tavak területén a legeltetés a legfontosabb tájhasználati forma. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak közreműködésével egy részvételi folyamatot folytattunk le a területen, amelynek célja az volt, hogy a két legfontosabb érintett csoport, a természetvédelmi szakemberek és a helyi gazdálkodók eszmecseréjét elősegítse, és így hozzájáruljon az optimális legeltetési gyakorlat kialakításához. A részvételi folyamat egy műhelybeszélgetéssel kezdődött, ahol a természetvédelmi szakemberek tájhasználattal kapcsolatos elképzeléseit ismertük meg. Ezután interjúkat készítettünk az érintett gazdálkodókkal. Végül egy olyan műhelybeszélgetést szerveztünk, ahol mindkét érintett csoport részt vett. Vizsgálataink azt mutatták, hogy a két érintett csoport részben hasonló, részben eltérő elképzelésekkel rendelkezik az optimális tájhasználattal kapcsolatban. Abban megegyezett a véleményük, hogy a vizsgált területen a legeltetés a legmegfelelőbb hasznosítási mód, és a nád visszaszorítása fontos cél. A legelő állatfajok tekintetében azonban a természetvédelmi szakemberek a bivalyt és a szarvasmarhát, míg a helyi gazdálkodók a juhot és a szarvasmarhát preferálták. A vízkormányzással kapcsolatban a természetvédelem a víz megtartásában, a gazdálkodók a víz elvezetésében voltak érdekeltek. A gazdálkodók számára a rugalmatlan természetvédelmi szabályok is problémát jelentettek. Mindhárom kérdésben sikerült előrelépni a részvételi folyamat során, az álláspontok közeledtek és kompromisszumos megoldások születtek. Megállapítottuk, hogy a Felső-Kiskunsági táj természetvédelmi és társadalmi szempontból is optimális használatát a két említett érintett csoport csak együtt tudja megvalósítani. Igen sokféle szempontnak kell megfelelni mindkét oldalon, ezért a részvételi tervezés módszereinek alkalmazása mindenképpen hasznos, ahogy ezt a kutatásunk is bizonyította.
-
The significance of grasslands in Natura 2000 program: Papers of the „Challenges and Aspects in Grassland Management” conference held on 22-23 May 2008.
13-17Views:72Legal background of nature reservation from areas with national significance to Natura 2000 network is presented. The proportion of nature reservation areas increased from 9% to 21% with the declaration of Natura 2000 network. Details are negotiated on Natura 2000 lands located on and around the Fertő- Hanság National Park. Necessity of collaboration in Natura 2000 actions is urged among Austrian, Slovakian and Hungarian areas located along the frontiers. The importance of grasslands in nature reservation is emphasised. Attention is drawn to the new legal regulation.
-
The role of sheep grazing in nature reservation
95-100Views:66Economic and social changes in the last two decades reduced the grazing animal systems more or less to the nature reservation areas. The main objective of these grazing systems on these areas is the preservation of natural treasures herited from the past. Beside that, grazing systems have social (employment) and economic (production) roles as well in some areas of the country. In this paper connections between sheep grazing and the maintenance of different grassland associations of Hungary are investigated from the point of nature reservation friendly farming systems. In general sheep grazing have more positive effects on nature reservation grasslands than its negative effects. It is not difficult to identify the negative effects and to apply proper practical methods avoiding or reducing these effects. Sheep grazing is a proper tool to handle the fragmentation of some of the national grassland areas so it must be kept on as a critical method in the natura friendly farming practices.
-
Conflicts between farming and nature reservation in grassland managements
31-34Views:108In the last few years important changes occurred in the grassland usage and in the grassland framing, which changes revised the farming circumstances of the grassland farmers. These changes come to the fore leading in the environment friendly, agricultural environment friendly programs, and drove farmers into a corner. The unfavorable economic conditions impressed the whole agriculture, because the grass hay user ruminant stock depressed drastically, farms with small animal stock and the herds ended countryside. The economic process did not serve animal husbandry recovery. Farmers see way out for the grassland sector, but on the marked factors we saw the impresses of the negative effects. We say this because they marked complementary seeding and reseeding as primary factors. Aims of the agricultural environment protection programs and the farmer’s cost-of-living will generate more conflicts. On these conflicts could ease rethinking the aims of the agricultural environment protecting programs, with lighten the strict directions of the nature conservation provisions and with ecological grassland farming.
-
Extenzív és intenzív húsmarha legeltetés természetvédelmi szempontú összehasonlító vizsgálata hortobágyi mélyfekvésű gyepekben
39-47.Views:74A szikes puszták megfelelő állapotának és biológiai sokféleségének fenntartásában, a gyepterületek természeti értékeinek megóvásában a legelő állatoknak igen jelentős szerepe van. A legelés általános hatásain túl a természetvédelemnek különösen fontos, hogy milyen sajátosságai vannak az egyes állatfajok, sőt fajták legelésének, mivel ezek jelentős különbségeket mutathatnak mind a növényzetre, mind a talajra kifejtett hatásukban. Vizsgálatunkban két hortobágyi mintaterület (Pap-ere és Zám-puszta) szarvasmarha legelőit hasonlítottuk össze természetvédelmi szempontok alapján. A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Zámon intenzív, vegyes genotípusú szarvasmarhafajtákkal, míg Pap-erén az őshonos extenzív magyar szürkével legeltetnek. A vegetáció felvételeket 2016 májusában készítettük el. A két területen összesen 40 db 2×2 méteres kvadrátban végeztük el a fajok borításbecslését nedves szikes mocsarakban és szárazabb szikes rétekben. Kérdésünk az volt, hogy a két különböző szarvasmarhafajta legeltetése, illetve a legeltetés felhagyása hogyan hat a vizsgált vegetáció típusok természetességére. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon (2000) szerint, a szociális magatartástípusok (SZMT) értékelést pedig Borhidi (1995) alapján végeztük. A vizsgálatok során megállapítható, hogy a szarvasmarha legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő volt. A nedves szikes mocsarakban nagyobb mértékű változásokat figyeltünk meg az egyes növénycsoportok borításában a legelés-intenzitás változásának hatására, mint a szárazabb szikes réteken. Minden vizsgált élőhelyen az edafikus körülményekre jellemző pázsitfű- és sásfajok voltak a dominánsak. A legeltetés hatására a legtöbb területen nőtt ezen fajok borítása, ami hozzájárul a gyep záródásához és a gyom- és ruderális kompetítor fajok visszaszorításához, amelyek minden területen csak kis borítással fordultak elő. Eredményeink alapján mind az extenzív, mind az intenzív húsmarha legeltetés alkalmas a vizsgált élőhelyek természetvédelmi kezelésére.
-
Fajösszetétel és diverzitás változás kiskunsági száraz és nedves fekvésű legelőkön
15-30Views:147Investigations were carried out in wet – next to Tatárszentgyörgy, and dry grass pasture – next to Bugac, both located in Kiskunság, in the central region of Carpathian Basin. Recordings were taken every June of 2007, 2008, 2009 and 2010 from Tatárszentgyörgy – where cattle were grazed, and 1997, 2005 and 2010 from Bugac, where cattle and sheep were grazed. Coenological recordings were taken in three zones. The first zone ("A" zone) located 0-50 m near the stable, second zone ("B" zone) located 50-150 m from the stable, while the third zone ("C" zone) located farther then 150m from the stable. Analyses of ecological and environmental factors were based on Borhidi’s relative ecological indicators. Life form analyses were performed by Pignatti life form types. For statistical evaluation, R software was applied. Shannon diversity. Based on our results for both dry and wet grasslands, quadrates of "A" zone were well isolated from the rest of the zones. Overgrazing, which involves considerable trampling, vanishes differences among vegetations, thereby promotes weed and disturbance tolerant rich vegetation. The lowest species number and diversity could be found here. Recordings for "B" and "C" zones separated from recordings of "A" zone, furthermore, quadrates of wet and dry grasslands formed separate groups. From recordings of "B" and "C", zone perennial grass species (H caesp) and the emerging perennial (H wrap) species multiplied and these species were the indicators of grazing. The greatest lifeform richment were presented among "B" zone recordings. The amount of intensive grazing indicator species, such as creeping perennials (Hrep) was significant in "B" zone recordings of Tatárszentgyörgy. Grazing stabilised the local vegetation, but increased the ratio of disturbance tolerant species, which was confirmed by conservation evaluation. This is due to the conversion of grassland types, the transition from free grazing to switch grazing, which resulted in an intensive involvement of the more distant "C" zone as well. "A" zones fully converted; they changed into fully reliefs. Further located sample area vegetations were not homogenised by grazing and even helped the preservation of characteristic species. In the aspect of environmental protection, vigorous grazing led to a more valuable vegetation in "B" zone in an arid grassland (Bugac). According to the sample area, wet grasslands from the sandy areas of Kiskunság, preserve nature protection values and grass composition better moving away from stables, due to less grazing pressure. Drier backgrounds tolerate stronger grazing pressure (Bugac), while in case of wetter areas (Tatárszentgyörgy) – considering sustainability – grazing should be carried out with caution.
-
Investigation of factors influencing winter use of sylvan habitats by red and roe deers in order to reduce damages on forest-tees
75-79Views:104A nagytestű növényevők táplálkozása során keletkező erdei vadkár elviselhető mértékének meghatározása meglehetősen bizonytalan, és az érdekelt felek részéről óhatatlanul, általában számos érzelmi elemet is tartalmaz. A túlzott, vagy annak vélt nagyvad-sűrűségnek általában két, erdőgazdálkodást és természetvédelmet egyaránt érintő kihatását szokták említeni. Az egyik az, hogy lehetetlenné válik az ökológiai szempontból ténylegesen kedvezőbb és olcsóbb természetes felújítások alkalmazása, a másik pedig, hogy a vadrágás megdrágítja az erdőfelújításokat, értéktelenebb erdőket eredményez, és ráadásul a sokszor kényszerűen alkalmazott erdősítésvédő kerítések tájromboló hatásúak, vagyis a természetvédelem érdekeivel is ellentétesek.
-
Tájhasználat és gyephasznosítás Natura 2000 területen: – esettanulmány a Balatonkeresztúri rétek példáján –
31-38Views:71The aim of our study was to describe the actual land use of the Balatonkeresztúri rétek, a Natura 2000 site. We drew a map according to the land use categories. During field studies (in 2013) we recorded the actual land use activities and compared it with the officially registered land use categories. Our results showed that only 42.6% of the meadows and pastures are managed. All of the grasslands should be managed extensively to maintain the diversity of species. The area of grasslands could be extended with the increase of the number of livestock. We expect that the land use will change in a positive way as a result of agricultural supports. The ratio of managed (mowed and/or grazed) grasslands can increase in the future and as a consequence the diversity of grasslands can increase as well.
-
Studies on botany, forage and soils with aspects of nature conservation on grey cattle and water buffalo pastures of the Tapolcai and Káli basins: Papers of the „Challenges and Aspects in Grassland Management” conference held on 22-23 May 2008.
47-53Views:123In the present work we introduce the coenological and pedological results of examination on the Balaton Upland (Badacsonytördemic, Csobánc, Káptalantóti and Kővágóőrs). Grass management plays an important role in nature conservation, rural development thus in the viability of rural population. Soil and water suffer from extreme degradation and pollution, partly because of agricultural activities, growing settlements and mining activity. We evaluated the changes in species composition and coverage, the possibly occurring regeneration or degradation and the effects of botanical composition changes on forage values, especially in case of economically valuable species. Investigations show strengths and weaknesses of having animals on grasslands. Sample sites were in Balaton Upland National Park, Hungary. Results proved that among the plants there are either weeds and/or poisonous and/or prickly species, too. We examined how important grasses and pulses appeared or disappeared, how did the number of overgrazing tolerant species changed and how did the species composition of the grazed and non-grazed land differed. Based on the results the characteristics of the examined pastures show the effects of overgrazing. With the decrease of the number of the animals, nature conservation and economical values could be increased. The examined areas had totally different soil characteristics, pH, soil thickness and nutrient content varied greatly. In the Gyulakeszi area even a small catena was found on a single pasture. The high soil organic matter and nutrient content ensure the good grass yield thus the areas are suitable for grazing and for grass cutting, too.
-
Inváziós fajok, mint a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a siskanád tippan (Calamagrostis epigeios) tömegtakarmányként való alkalmazhatósága kecskék takarmányozásában
11-17.Views:189Vizsgálataink során két fontos inváziós fajt, a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és az őshonos, de inváziós fajjá váló siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) takarmányként való hasznosítását értékeltük. Ez a két faj a gazdálkodók, erdőgazdálkodók és a természetvédelem szempontjából is jelentős. Mindkét faj képes monodomináns állományok kialakítására, ezért a gyepek fajösszetételének radikális átalakítására. Ezen felül nagyban megnehezítik a gyepek regenerálását, mesterséges javítását vagy a tarvágások utáni erdőtelepítést. Visszaszorításukra számos agrotechnikai módszert kidolgoztak, de a gazdasági állatfajok takarmányaként korábban nem merültek fel, beltartalmi értékeiket hazánkban nem vizsgálták. A kísérlet során saját gazdaságon belül kaszált növénymintákat etettük meg a gazdaság kecskéivel. A takarmánykihasználási vizsgálatok során meghatároztuk a két faj beltartalmi értékeit (szárazanyag tartalom, nyers fehérje, nyers zsír, nyersrost, N mentes kivonható anyag), ezek látszólagos emésztési együtthatóit, valamint létfenntartó-, súlygyarapodási- és laktációs nettóenergia tartalmát (NEm, NEg, NEl) is. A vizsgálatok során arra kerestük a választ, hogy legelő kecskeállomány számára milyen mértékben alkalmas a két növényfaj, mint tömegtakarmány bázis. A takarmány beltartalmi vizsgálat eredményei alapján összehasonlítottuk a két növényfajt több tömegtakarmányként alkalmazott takarmánynövény értékeivel. Ajánlásokat tudtunk megfogalmazni a gazdálkodók számára, hogy a kecskeállomány hasznosítási formájától függően a magas aranyvessző és a siska nádtippan legeltetése során milyen kiegészítő takarmányozásra van szükség az állatok termelési szintjének fenntartásához. Meghatároztuk a két növényfaj legeltetésének ideális idejét, az optimális fenológiai állapotot és a regenerációs időszakokat. Az eredmények alapján a kecske alkalmas a két faj tömegtakarmányként való hasznosítására, különös tekintettel a siska nádtippan magas szárazanyag tartalmára. Az energiaértékeik (NEm) alapján – összevetve más takarmánynövényekkel – értéke közepes, melyek elsősorban a létfenntartó nettóenergia igény kielégítésére alkalmazhatóak, ezen felül a magas aranyvessző alkalmas lehet laktáció nettóenergia biztosítására is. Tömegtakarmányként való alkalmazásuk során nagy fehérje tartalmú takarmánnyal való kiegészítés szükséges. A siska nádtippan négyleveles, a magas aranyvessző pedig bimbózás előtti állapotában javasolható kecskékkel való hasznosításra leginkább. A regenerációs idők a legeltetés céljától függően változnak. Mindkét fajról elmondható, hogy a gyöktörzsében tárolt tápanyagok mennyisége miatt a regenerációs időszak kevésbé függ a talajtól vagy a környezeti viszonyoktól.
-
Természetvédelmi célú gyeprekonstrukció rövid távú eredményei dombvidéki löszgyepekben és erdőssztyepréteken
29-37Views:78A természetvédelmi célú gyeprekonstrukciós programok célja általában egy korábbi, természetvédelmi szempontból kívánatos állapot elérése. Az eredményes munkához a tapasztalatok és a hatásmonitorozások eredményeinek megosztása hozzájárulhat, emellett a gyepek kezelés-függő dinamikájának, szukcessziójának tanulmányozásával a gyeptársulások működéséről is bővülhetnek ismereteink. 2013 során egy Eger és Felsőtárkány közti, a Bükk hegység előterében elhelyezkedő dombvidéki területen vizsgáltam az alkalmazott gyeprekonstrukciós kezelések hatását a terület növénytakarójára. A kezelések célja a gyepterületek természetességi állapotának, illetve területi kiterjedésének növelése volt, melynek elérését a becserjésedett, valamint az inváziós fajok (elsősorban a Robinia pseudoacacia) által elfoglalt területek tisztításával valósított meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. A kezelési módszerek közt szárzúzás, gépi és kézi cserjeirtás, kaszálás és fakitermelés szerepelt. A vizsgálatot a beavatkozásokat követő évben, illetve részben azokkal párhuzamosan végeztem. Következtetéseimet a korábbi, 2007-ben Á-NÉR alapján készült élőhelytérkép és az általam készített 2013- as élőhelytérkép összevetéséből vontam le. A természetesség állapot jelzői a karakterfajok és a színező elemek, azok a gyakran védett, de legalább is lokálisan értékes növényfajok, melyeknek tőszámlálásos felmérését terepi munkám során szintén elvégeztem. Mind a löszgyepek, mind az erdőssztyeprétek esetében pozitív változások következtek be. A kutatási területen a gyepes élőhelyek kiterjedése közel másfélszeresére nőtt, a térképezés közben 19 védett növényfaj 5676 egyedét, valamint 10 lokális értékű növényfaj 1969 egyedét találtam meg. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a fenti műveletek rövidtávon alkalmasak dombvidéki gyepterületeink területi és természetességi állapot szerinti javítására, azonban állapotuk stabilizálásához a gyepek kezelésének folytatása elengedhetetlen. A gyakran költséges, és csak külső források bevonásával megvalósítható élőhely-rekonstrukciók eredményinek megőrzéséhez a hagyományos gazdálkodás és tájhasználat felélesztése jelenthet megoldást.
-
Extenzív és intenzív húsmarhafajták legeltetésének hatása a fitomasszára, hortobágyi szikeseken
25-34.Views:64Napjaink legfontosabb természetvédelmi célja a biológiai sokféleség megóvása és fenntartása száraz gyepeken és vizes élőhelyeken, valamint az ökoszisztéma funkciók megőrzése. A gyepek természetvédelmi kezelésekor fontos figyelembe venni a biomassza-fajgazdagság kapcsolatot, hiszen a biomassza viszonyok kismértékű növekedése vagy csökkenése jelentősen befolyásolja a fajgazdagságot. Vizsgálatunkban két hortobágyi mintaterület (Pap-ere és Zámpuszta) szarvasmarha legelőit hasonlítottuk össze növényzeti szempontok alapján (biomassza, fajösszetétel, növényzeti magasság, összes borítottság). A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Zámon intenzív, vegyes genotípusú szarvasmarhafajtákkal, míg Pap-erén az őshonos extenzív magyar szürke szarvasmarhával legeltetnek. A mintákat 2015-ben és 2016-ban, évente egy alkalommal, júniusban gyűjtöttük be. Mindkét legelőn a nedvességgradiens mentén kiválasztott társulásokból (szikes mocsár és szikes rét) 3-3 db, 8 méter×8 méteres kvadrátokat jelöltünk ki. A biomassza produkció meghatározását átlagos növénymagasság mérésével, és a növényzet nyírásával végeztük. Összesen a 2 év alatt 440 db (2015-ben 240 db, 2016-ban 200 db) mintát gyűjtöttünk. A munkánk során a következő kérdésekre kerestük a választ: milyen hatással van a legeltetés a gyepek növényzetének biomasszájára, mennyiben tér el a különböző gyeptípusok növényzetének fitomasszája, eltérő hatása van-e a különböző szarvasmarha fajták (magyar szürke szarvasmarha, intenzív húsmarha) legeltetésének a gyepek növényzetére? Az eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az emelt állatlétszámmal való legeltetés hatására az avar mennyisége csökkent, az élőanyag biomasszája jelentősen nőtt, különösképpen a szálfüvek és a pillangósok mennyisége. Nagyobb fajszámot 2015-ben a kisebb intenzitással legeltetett területeken kaptuk. A legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő. A pillangósok kivételével az összes vizsgált gyepalkotónk mennyisége és a növényzet magassága is jóval nagyobb volt a nedvesebb szikes mocsarakban. A szárazabb szikes réten nagyobb fajszámot találtunk, mint a szikes mocsárban. Az eredményeink alapján továbbá megállapítottuk, hogy a különböző szarvasmarhafajták legeltetése eltérő hatással van a növényzetre. Amíg az intenzív húsmarhával legelt területen avar felhalmozódást tapasztaltunk, addig az extenzív húsmarhával legelt területen jelentősebb mennyiségű élőanyagot, illetve fajszámot találtunk. Eredményeink is igazolták, hogy mind a nedvesebb, mind a szárazabb szikes élőhelyek fenntartása szempontjából rendkívül fontos a szarvasmarha legeltetés. Eddigi adatok alapján elmondható, hogy mind az extenzív húsmarha és mind az intenzív húsmarha alkalmas a szikes élőhelyek kezelésére mindkét gyeptípus esetében.
-
Magas biológiai értékű tömegtakarmányt biztosító gyep kialakítása az ökológiai gazdálkodás keretei között: előzetes eredmények
11-16Views:110A parlagokon számos természetvédelmi szempontból nem kívánatos, özöngyom jellegű faj találja meg az életfeltételeit, melyek esetenként káros hatással vannak egészségünkre is. A problémára megoldást jelenthet a gyomos parlagterületek gyepesítéssel történő rekonstrukciója. Az ehhez szükséges ideális keverék megalkotása érdekében 2012 tavaszán gyepnövényzetvizsgálatokba és gyepvetőmag fejlesztésbe kezdtünk. Három eltérő összetételű gyepvetőmag keveréket vizsgáltunk: egy hagyományos pillangós-füves, egy komplett (pillangós-, fű- és gyógynövényfajokat egyaránt tartalmazó) és egy pillangósgyógynövényes keveréket. A magvetésre két módszert használtunk: az első esetben nem történt előkészítés, a másodikban gépi kaszálás után talaj-előkészítés (boronálás és hengerezés) előzte meg a vetést. Minden kezelésben, minden keverékben és a kontroll kvadrátokban is rögzítettük a hajtásos növényfajok számát, valamint százalékos borítási értékeit Braun-Blanquet (1964) módosított módszere alapján. A kezelések és a keverékek pozitívan befolyásolták a kísérleti parcellák fajösszetételét. Az előkészített parcellákban több hasznos fajt és kevesebb gyomfajt találtunk az előkészítés nélküliekhez viszonyítva, ami arra enged következtetni, hogy a talaj-előkészítés növeli a vetett fajok megtelepedésének sikerességét.
-
Characteristics of Grassland Management in Hungary
4-12Views:93For one thousand years the Hungarians kept animals on pastures and lived from animal husbandry by selling their livestock in western Europe.
In the 19th cebtury they began to keep animals in stalls, feeding them with monocultures grown on plough lands. The quality of their animals deteriorated in this manner, and keeping them became expensive. Some of the original pastures were broken up, others turned into woodland and only 30% remain today. Between 1975-1995, th ruminant livestock in Hungary fell by 43% due to the price policy.
According to research and experience gained on agricultural farms, keeping animals on pastures is fruitful, proper from a professional in addition point of view and significantly reduces environment pollution. It would thus advisable to readopt the method of animal husbandry based on grazing. -
Szarvasmarha- és juh legelés hatásának összehasonlítása szikes gyepek fajösszetételére
55-63Views:121Napjainkra a nagyobb összefüggő gyepek megőrzése és helyreállítása a hazai és nemzetközi természetvédelem kiemelten fontos feladata. Számos gyeptípus fenntartásának legmegfelelőbb módja a legeltetés, megfelelő állatfajjal, állománysűrűséggel és intenzitással. Mivel fontos e tényezők hatásának pontosabb ismerete, ezért jelen vizsgálatban célunk a szarvasmarha és juh rövid füvű szikes gyepek fajösszetételére, diverzitására és funckcionális diverzitására gyakorolt hatásainak vizsgálata volt. A legelési intenzitás a területeken alacsony és közepes (0,5-1,5 állategység/ha), illetve magas (2,5-3 állategység/ha) volt. Több kvantitatív levél- (LDMC, SLA, LA, LDW) és funkcionális növényi tulajdonság (életforma, virágzás, rozetta képzés, növényi magasság, klonális terjedés, magtömeg) alakulását vizsgáltuk. Eredményeink szerint a fajgazdagság alacsonyabb volt a juh által legelt területeken, a legeltetési intenzitással összefüggésben pedig azt tapasztaltuk, hogy a növekvő intenzitás csökkentette a fajgazdagságot. A Shannon-diverzitás és az egyenletesség csak a legelő állatfajjal mutatott összefüggést, viszont az intenzitással nem. A növényi tulajdonságok, traitek tekintetében a Rao index szignifikánsan magasabb volt a szarvasmarha legelt területen és nem függött a legelési intenzitástól. A több tulajdonságra számolt funkcionális divergencia függött az intenzitástól, és a két állatfaj is különbségeket mutatott. Az egyedi tulajdonságok tekintetében a súlyozott átlag függött a legelő állatfajtól, de a legelési intenzitás csak néhány esetben mutatott jelentős hatást. Az eredmények alapján a vizsgált területek közül a juhokkal legeltetett gyepekben kisebb a taxonómiai és funkcionális fajdiverzitás. Eredményeink alapján a jelen kutatásban vizsgált, rövid füvű gyepek esetében a legelő állatfaj hatása felülmúlja az intenzitás hatásait. Eredményeink alapján elmondható, hogy jelen vizsgálat esetében a szarvasmarha legeltetés faj- és trait-gazdagabb, illetve kétszikűekben gazdagabb növényzet kialakítására képes, bár a juh legelés alkalmasabb lenne a gyomfajok elnyomására.
-
Data on botanical and animal feeding investigations of a sheep pasture in Káli Basin with special reference to nature reservation
51-58Views:82Sample grassland sites were investigated in Kővágóőrs (Káli Basin, Balaton Upland National Park, Hungary). The sample quadrates were designated in the following places: close to (0-100 metres) and away (250-500 metres) from the stable. Comparative coenological studies, forage values were investigated. Changes of species composition and ground cover, measure of possible regeneration or degradation were evaluated. It was examined how important grasses and pulses appeared or disappeared, how did the number of over-grazing tolerant species changed and how did the species composition influenced the nutritive value of the grassland. Results proved that among the plants there are either weeds poisonous and/or protected species, as well. Based on the results the characteristics of the examined grassland show the effects of grazing. According to results, observed grasslands have unfavourable species composition due to improper management practices and insufficient technological conditions.
-
21st General Meeting of European Grassland Federation
145-146Views:502006. április 3. és 6. között rendezte az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség (European Grassland Federation) a 21. hivatalos konferenciáját (21st General Meeting of the European Grassland Federation) a spanyolországi Badajozban.
A Spanyol Gyepgazdálkodási Társaság (SEEP, Sociedad Española el Estudio de los Pasots) a Szövetség Végrehajtó Bizottságának (Executive Committee) jóváhagyásával a gyep termelékenységének fenntarthatóságát (Sustainable Grassland Productivity) választotta a rendezvény átfogó témájának. Közel 40 ország csaknem 300 résztvevője a téma aktualitását kellőképpen indokolja.
A szakmai program a Szövetség alapszabályának megfelelően bonyolódott hétfőtől csütörtök délig, amiből egy délutánt a szakmai tanulmányút (mid conference tour) foglalt el. Az európai gyepgazdálkodás szakirodalmát friss eredményekkel gazdagítja az a 278 tudományos dolgozat, amelyeket a konferencia idejére megjelentetett tudományos kiadvány (Sustainable Grassland Productivity – Proceedings of the 21st General Meeting of the European Grassland Federation, Badajoz, Spain, Grassland Science in Europe Volume 11. Caja de Badajoz, 847. p.) tartalmaz.
A konferencia megnyitója a mediterrán térség gyepgazdálkodási sajátosságaival foglalkozott. Ennek első része a dél-spanyol térség tradicionális fás legelőit (dehesa) tárgyalta. Bemutatta, hogy ezt a történelmi gyökerekkel rendelkező gazdálkodási módot – közel 4 millió hektáron a térségben – milyen eredménnyel sikerült a vidékfejlesztés mai igényeinek is megfelelően megőrizni (termelés /erdő, gyep, időszakos szántó, valamint a kérődzők és a sertés legeltetéses tartása/, tájmegőrzés és természetvédelem).
A megnyitó másik része a gyenge termékenységű arid klímájú mediterrán térség másik extenzívnek nevezhető gazdálkodási módját, a gabonafélék, az ugaroltatás és a juh legeltetés hármas rendszerét vizsgálta a multifunkcionális mezőgazdaság szempontjából.
A tudományos program további részét öt szekció köré szervezték:
1. A szálastakarmány-gazdálkodás szezonális problémáinak kezelése (Overcoming seasonal constraints to forage production)
2. A pillangósok szerepe és lehetőségei (Role and potential of legumes)
3. A takarmánytermesztés mennyiségi és minőségi kérdései (Production and quality aspects of different animal feeds)
4. Az állattartási módok változása a közös agrárpolitikához igazodóan (Changes in animal production systems to meet CAP reforms)
5. A gyepek és a klímaváltozás (Grassland and climate change) -
Extenzív hasznosítású gyepek élőhely kezelése különböző szarvasmarhafajták legeltetésével
19-29Views:84A hagyományos legeltetés világszerte fontos szerepet játszik a gyepek megőrzését célzó természetvédelmi kezelési programokban. Az elmúlt évtizedekben több kísérlet is indult a korábbi hagyományos gazdálkodás visszaállítására, azonban csak néhány olyan esettanulmány áll rendelkezésre, amely az extenzív és intenzív fajtáknak a növényzet összetételére gyakorolt hatását vizsgálja. Számos vizsgálatban arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar szürke szarvasmarha az intenzív fajtáknál kevésbé válogató legelése valószínűleg több „léket” alakít ki a gyepben, ahová az egyéb, döntően kétszikű fajok megtelepedhetnek. Ezzel szemben az intenzív tartástechnológiát igénylő állatok homogénebben legelnek, a fenti fajbetelepülés korlátozott, ez mutatkozik meg a kisebb fajszámban és a fajkombinációk számának alacsonyabb értékében. A fentiek tükrében munkánk elsődleges célja olyan hazai és nemzetközi forrásmunkák bemutatása, amelyek során értékelhetjük, hogy a különböző intenzitású szarvasmarhafajták legelése, taposása milyen változásokat okoz a legelő növényzetében, a talaj tulajdonságaiban, valamint az állatok viselkedési tulajdonságainak tekintetében.