Search
Search Results
-
Prospect of extending the grazing season on tall fescue pasture
7-12Views:72In Central European relation, no significant experience is available regarding the yield and quality of winter harvest pastures. The aim of our research was to collect information about the effect of pre utilisation (July, June, and August) and winter harvest date (November, December, January) on the quantity and quality of fodder The examined values were the dry matter yield, energy-, ADF-ADL and ergosterol contents of the yield. We found that: The shorter regeneration period of the between harvests resulted in lower dry matter yields, but also in higher energy concentration and lower ergosterol concentration. The yield and the energy concentration decreased whereas the ADF-ADL and ergosterol concentrations increased with the progress of winter. The fodder harvested in November produced the best results in terms of yield quantity and quality. Thus, in the experiment conducted in Festuca arundinacea stands, the highest yield and energy values were gained by harvesting in November, regardless of pre-utilisation. Despite the cold and the long-lasting snow cover, the energy values of the samples harvested in December and January showed no significant decrease. Regarding fodder quantity and quality, the weather conditions were more important than the frequency and time of harvesting Thus, under continental climate, i.e. in places like Hungary, extensive utilisation, until the end of November or the beginning of December, is recommended.
-
The impact of production factors on the yield formation of grasses of various exploitation
13-18Views:138The lawn – following the forest – is the best manner of land use. 10.75 percent of Hungarian territory is grassland. 90-95 percent of the grass’s root system can be found in the upper 10 cm layer of the soil therefore and because of the large evaporating surface the grasses have a great water demand and weather sensitivity. Beside the nutritional ability and some extreme properties of soil (for ex. great salinity) there is an influence on formation of the grass-type and the yield. In our experiments the sites were utilised 2, 3 and 4 times yearly. At two sites for four years (2006-2009) and at one site for two years (2009-2010) the quantity and the distribution of the yield as well as other parameters were examined, which are not reported in this paper. This experiment is a part of a climate research project run at 27 sites in Austria. The laboratory analyses were carried out uniformly in the LFZ Raumberg- Gumpenstein Research Institute. The most important results of this study are the following: The productivity of the grass type formed on the Little Cumania lowland is very limited. In case of drought there was the highest yield decrease and at the same time in case of good precipitation there was the smallest increase of yield. The effect of grass utilization by late first cut at the poorestsoil site was very unfavourable. At the grass sites of better quality, the utilization manner of 3 or 4 growth, resulted in a better adaptation to the climatic extremities.
-
Különböző szarvasmarhafajták legelői viselkedésének összehasonlító vizsgálata hortobágyi szikeseken
29-36.Views:74Az állatok viselkedésének ismerete alapvető feltétele annak, hogy a haszonállatok termelési környezetét élettani igényüknek megfelelően tudjuk kialakítani. A legelés általános hatásain túl fontos tudni, hogy az egyes állatfajok, sőt fajták legelésének milyen sajátosságai vannak, mivel ezek jelentős különbségeket mutathatnak. Tanulmányunk célja a fajta és az időjárás hatásainak meghatározása hagyományos legeltetés mellett, hortobágyi szikes gyepeken tartott különböző genotípusú szarvasmarhafajták legelői viselkedésére. A kutatás során 2016 és 2017 júliusában a magyar szürke szarvasmarha és a vegyes genotípusú intenzív húsmarha legfontosabb legelői viselkedési formáit (mozgás, állás, fekvés, legelés, kérődzés) figyeltük meg, a reggeli kihajtástól a késő esti behajtásig, a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Gulyánként 20-20 egyedet jelöltünk be és 76 időpontban jegyeztük fel az állatok viselkedését. Kimutattuk, hogy a szarvasmarha legfontosabb legeli viselkedésformája az állva legelés. A két fajta aktivitása közötti különbség csak a hőségnapok idején jelentkezett, az intenzív húsmarha jóval többet mozgott, mint a magyar szürke. A legelő viselkedésükben viszont mind a két évben jelentős eltérést tapasztaltunk, az intenzív húsmarha több időt töltött legeléssel, mind mozogva és mind állva legelve. Megállapítottuk továbbá, hogy a magyar szürke aktivitását az évek nem befolyásolták, viszont a táplálékfelvételüket igen. A hőségnapok idején jóval kevesebb időt töltöttek legeléssel, mint a kevésbé meleg 2017-es évben. Az intenzív húsmarha esetében ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk. 2016-ban jóval többet mozogtak az állatok, viszont a legelő viselkedésükben nem mutattak különbséget. A legelés napszaki változásának vizsgálatakor általánosságban elmondható, hogy a szarvasmarhák genotípustól függetlenül 5 periódusban legeltek (délelőtt három és délután kettő). Ez alól kivétel az intenzív húsmarhának a hőségnapokon való legelése, amikor a kora reggeli kihajtástól a déli behajtásig folyamatosan legeltek. Az eredményeink azt mutatják, hogy az eltérő időjárási viszonyoknak hatása van a két fajta legelői viselkedésére, mind aktivitására mind legelésére. További vizsgálatokra lenne szükség annak megállapítására, hogy milyen hatások érvényesülnek a fajta és a környezet egyes elemei (például gyepminőség, időjárás) között.
-
Results of grazing preference investigations incounty and abroad
21-25Views:53Many kinds of animals were already studied on which composition of pasture they reside most of their time, respectively which constituents of pasture they eat more pleasantly. In Hungary there have not been done any researches on the red deer grazing habitude in farming conditions yet. The target of this study was to examine which species of the plants are the most preferred by the red deer under the conditions of Bőszénfa’s area. The pasture planting was in 2005. At the choice of the species’ planted the climate conditions and relief of this area were taken into consideration. Seven kinds of pastures or pasture mixtures were planted in two repetitions. Because of the unfavourable weather conditions the development of planted pasture was slower than expected, in this manner the preferences examination was put off to 2007. The preference study of plots planted with different pasture constituents was carried out by grazing of 48 hinds. During the grazing season the time of residence of the grazing hinds on every single plot was measured 14 times by five hours’ observations. The observations could be carried out from April to the end of June because of the pasture plots were totally burnt out due to the lack of the moisture. Our measurements were completed with field reviews. During the reviews the most consumed species of plants were noted. The statistical analysis of the observed period was carried out in monthly dividing too. In April the gramineaes and the white clover (Trifolium repens L) were grazed in the same proportion (P<0.001) by the hinds, but they did not prefere the giant agrostis (Agrostis gigantea Roth) and the bunias orientalis (Bunias orientalis). In May the dears grazed the white clover the most intensively, and the gramineas on the right hand side, the giant agrostis and the bunias orientalis were eaten the least. In June the hinds spent the most time by grazing on the white clover, the graminneaes were mediumly grazed, the giant agrostis and the bunias orientalis were grazed almost not at all. Summarized the red deers spent the most of their grazing time on the white clover, while they grazed on the giant agrostis and on the bunias orientalis for the least time.
-
A hasznosítási gyakoriság és az időjárás hatása száraz és üde fekvésű gyepek takarmány-minőségére
43-47Views:165Irrigating pastures is a viable option only in a few selected areas in Hungary, even though pasture is a water demanding culture. Species composition will be impacted by the climate change, reduced winter and spring precipitation and the increasing number of hot days as well as the rise in temperature. Coverage by dicots and C4 grasses will increase, resulting in a change in feed quality. Yield losses and deteriorating quality should be compensated by an adaptive agricultural technology. We examined the impacts of 3 utilization technologies and seasonal weather conditions on dry and mesic pastures in the years 2006-2010. Results indicated a significant difference in feed quality and factors determining nutrient content caused by water supply. On the dry pasture, humidity had a significant and substantial negative impact (highest significance, highest r-value) whereas the mesic pasture was essentially affected by precipitation. On the mesic pasture, high temperatures, strong radiation and high amounts of precipitation all had negative impacts on the digestibility and metabolisable energy content of grass. Crude protein contents showed strong correlation only with annual precipitation.
-
Delelőliget szerepének pontosítása extenzív juhlegelőn
39-45.Views:69Nyárfa delelőliget és nyílt pusztai legelő digitálisan rögzített klimatikus adatait hasonlítottuk össze adatbázis létrehozása céljából. Célunk annak pontosítása volt, hogy a legelőkertben szabadon mozgó nyáj kérődzési-delelési szükségleteinek mennyiben felelnek meg, továbbá a delelőliget klimatikus viszonyai milyen kulcspozíciót töltenek be. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a delelőliget kulcspozíciót tölt be a vizsgált helyszínen a nyáj napi legelőn tartózkodási ritmusában.
-
Environmental investigations in wild pig game farms
82-85Views:69A vaddisznóskertek az 1990-es évek kezdetétől reneszánszukat élik Magyarországon. Számos vadászatra jogosult dönt úgy, hogy újonnan létesít vaddisznóskertet, illetve a már meglévő, hosszabb ideje működő kertjét felújítja, vagy lecseréli, és helyette újat létesít. A létesítés okai többfélék lehetnek: egyrészt a vadászati-vadásztatási lehetőségek pontosabb tervezése, biztonságosabbá tétele, a már kialakult vendégkör megtartása, másrészt a kerten kívüli területeken a vaddisznó által okozott károk csökkentése lehetnek a fő okok, melyek egy új kert létesítésére ösztönzik a vadgazdálkodókat. Természetesen nem elhanyagolható szempont a vadaskertek és vaddisznóskertek létesítésénél azok gazdaságossága, a befektetés jó megtérülési lehetősége sem.