Search
Search Results
-
Cönológiai adatok kisalföldi és csallóközi homoki mintaterületek vegetációjának ismeretéhez
25-30.Views:71Vizsgálatunkat nyílt és záródó, homoki sztyepprétekhez tartozó gyepek állományaiban végeztük a Kisalföldön (Győrszentiván, Gönyű) és Csallóközben (Čenkov). A vizsgált természetes nyílt gyepekben az uralkodó faj a Festuca vaginata volt, a záródó gyepekben pedig a F. rupicola dominált. A csallóközi mintaterületen F. javorkae alkotta gyepet is el tudtunk különíteni. A győrszentiváni állományok a gyeprestaurációs munkának köszönhetően maradtak meg, regenerálódtak. Minden mintaterületen és vegetáció típusban 6-6 db cönológiai felvételt készítettünk 2×2 m-es kvadrátok használatával. A F. rupicola dominálta gyep fajszáma és a diverzitás értékei is magasabbak voltak; a F. vaginata gyeptípusok hasonló fajösszetétellel és diverzitás értékkel rendelkeztek. A F. javorkae gyep diverzitása volt a legkisebb, de bizonyos fajok csak ebben a vegetációban jelentek meg. Új eredmény, hogy a potenciálisan csak a Kárpát-medencében előforduló bennszülött faj állományát el lehetett különíteni, és cönoszisztematikai szempontból is eltérést mutatott. A nyílt gyepekben, valamint a F. javorkae gyepben is a Festucion vaginatae elemek domináltak. A Festucetalia valesiacae és a Festuco-Brometea elemek a homoki sztyeprétben fordultak elő nagy arányban. Új eredmény, hogy a F. wagneri, a pannon homokpuszták bennszülött, domináns, társulásképző faja nem csak a Duna-Tisza közén, hanem a vizsgált területen is megtalálható. A győrszentiváni F. vaginata gyep fajösszetétele és diverzitás értékei alapján a restaurációs munkák természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból is sikeresnek mondhatók.
-
Correlation between the diversity and mowing in cleared grassland areas in the Börzsöny mountains
17-20Views:78Due to changing land use, traditionally managed grasslands are rarely seen This is an unfortunate fact as regular mowing and foraging are the primary tools of maintaining these areas. These methods are of high importance in terms of nature conservation management, by affecting the successive processes. Natural disturbances are part of the ecological systems, and the majority of meadows and hayfields of high nature conservation value can only be preserved through management. By means of nature conservation treatments, the number of grasslands species can be increased and various accompanying species can be introduced.
-
A növényfajok együttélését és fajgazdagságát befolyásoló biotikus tényezők száraz szikes gyepekben.
5-12.Views:75A növényfajok közötti kölcsönhatások egyik meghatározó eleme a facilitáció, emiatt ennek a növények közötti pozitív kölcsönhatás típusnak a vizsgálata a növényökológiai kutatások frontvonalába tartozik. A legtöbb kutatás szerint a pozitív biotikus kölcsönhatások jelentősége stresszelt környezetben a legnagyobb és az abiotikus stressz csökkenésével egyre inkább a fajok közötti versengés válik jellemzővé. Egy adott növényközösségben jelenlévő fajoknak el kell viselniük az adott élőhely környezeti feltételeit, amelyekhez gyakran hasonló alkalmazkodási stratégiákat fejlesztenek ki, ami miatt ezek a fajok bizonyos jellegeikben hasonlóak lesznek egymáshoz. Emellett működik egy másik hatás is, amely az együtt élő növények morfológiai különbözősége, és ezáltal eltérő forrásfelhasználása által teszi lehetővé a fajok együttélését. Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a biotikus interakciókat, és a funkcionális jellegek fajok közötti hasonlóságait, illetve különbségeit abiotikusan stresszelt szikes gyepekben, mely során főleg a domináns faj (Festuca pseudovina) többi fajra gyakorolt hatására voltunk kíváncsiak. Vizsgálatainkat cickórós szikes puszta (Achilleo setaceae-Festucetum pseudovinae) 9 állományában végeztük, mely során 20×20 cm-es kvadrátokban begyűjtöttük a teljes földfelszín feletti fitomasszát (összesen 270 fitomassza mintát). A mintákat kiszárítás után szétválogattuk avarra és élő fitomasszára, ez utóbbit fajonként tovább válogattuk, majd a száraz tömegüket lemértük. A jellegalapú elemzések során a következő faji jellegeket használtuk: magasság, klonális terjedés, gyökerezési mélység és magtömeg. A főbb fitomassza frakciók (domináns faj fitomasszája, avar, alárendelt fajok élő fitomasszája) között, és ezek, illetve a fajgazdagság között kizárólag pozitív kapcsolatokat mutattunk ki. A domináns faj fitomasszájának növekedése pozitív hatással volt a funkcionális diverzitásra is. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a stresszelt környezetben egy nagyobb termetű faj jelenléte kedvezőbbé teszi a mikrokörnyezetet, ezáltal több faj kisléptékű együttélését teszi lehetővé, és hogy ez az együttélés leginkább egymástól eltérő tulajdonságokkal rendelkező fajok között valósul meg.
-
Fajösszetétel és diverzitás változás kiskunsági száraz és nedves fekvésű legelőkön
15-30Views:147Investigations were carried out in wet – next to Tatárszentgyörgy, and dry grass pasture – next to Bugac, both located in Kiskunság, in the central region of Carpathian Basin. Recordings were taken every June of 2007, 2008, 2009 and 2010 from Tatárszentgyörgy – where cattle were grazed, and 1997, 2005 and 2010 from Bugac, where cattle and sheep were grazed. Coenological recordings were taken in three zones. The first zone ("A" zone) located 0-50 m near the stable, second zone ("B" zone) located 50-150 m from the stable, while the third zone ("C" zone) located farther then 150m from the stable. Analyses of ecological and environmental factors were based on Borhidi’s relative ecological indicators. Life form analyses were performed by Pignatti life form types. For statistical evaluation, R software was applied. Shannon diversity. Based on our results for both dry and wet grasslands, quadrates of "A" zone were well isolated from the rest of the zones. Overgrazing, which involves considerable trampling, vanishes differences among vegetations, thereby promotes weed and disturbance tolerant rich vegetation. The lowest species number and diversity could be found here. Recordings for "B" and "C" zones separated from recordings of "A" zone, furthermore, quadrates of wet and dry grasslands formed separate groups. From recordings of "B" and "C", zone perennial grass species (H caesp) and the emerging perennial (H wrap) species multiplied and these species were the indicators of grazing. The greatest lifeform richment were presented among "B" zone recordings. The amount of intensive grazing indicator species, such as creeping perennials (Hrep) was significant in "B" zone recordings of Tatárszentgyörgy. Grazing stabilised the local vegetation, but increased the ratio of disturbance tolerant species, which was confirmed by conservation evaluation. This is due to the conversion of grassland types, the transition from free grazing to switch grazing, which resulted in an intensive involvement of the more distant "C" zone as well. "A" zones fully converted; they changed into fully reliefs. Further located sample area vegetations were not homogenised by grazing and even helped the preservation of characteristic species. In the aspect of environmental protection, vigorous grazing led to a more valuable vegetation in "B" zone in an arid grassland (Bugac). According to the sample area, wet grasslands from the sandy areas of Kiskunság, preserve nature protection values and grass composition better moving away from stables, due to less grazing pressure. Drier backgrounds tolerate stronger grazing pressure (Bugac), while in case of wetter areas (Tatárszentgyörgy) – considering sustainability – grazing should be carried out with caution.
-
A fitomassza szerepe a Létavértesi Falurét fajgazdagságának fenntartásában
23-28.Views:60A kékperjés láprétek jelentős természetvédelmi értéket képviselnek, azonban megőrzésükhöz rendszeres kezelésre van szükség. Létüket veszélyezteti mind a beerdősülés, mind a kezelés hiánya vagy a túlzott kezelés. A Létavértes mellett található Falurét kezelése rendszeres, évenkénti kaszálással történik. A területen 2015-ben gyűjtött 240 fitomassza minta alapján felmértük a terület diverzitását, faji összetételét, a fajok egymáshoz viszonyított arányát, valamint az élő fitomassza mennyiség és az avar arányát. A mintákban összesen 52 fajt találtunk, ebből 20 egyszik_ és 32 kétszik_ fajt. A fitomassza jelentős részét az egyszikű fajok alkották. A fitomassza mennyiség növekedésével nőtt a fajszám is, mind az egyszikű-, mind a kétszikű fajok esetében, de a kapcsolat erősebb volt az egyszikű fajok esetében. Az avar mennyisége jelentősen elmaradt az élő fitomassza frakció mennyiségétől. A rendszeres kaszálás megfelelő módszernek tűnik az élőhely fenntartására és fajkészletének megőrzésére, azonban a kaszálás megfelelő időpontjának meghatározásához további vizsgálatok szükségesek.
-
Földalatti ökoszisztéma-mérnök fajok szerepe a gyepek fenntartásában
49-55Views:90In this review we would like to analyze the effects of the subterranean rodents on vegetation using results from research of several taxons in different vegetation types and climate. Ecosystem engineers are organisms that modify, maintain, and create habitats. Subterranean rodents belong to this group. These species have an impact on the vegetation the microtopographical features of the soil and bulk density, they can change the structure, organic matter and moisture content of the soil they reduce the proportion of nitrogen. The fossorial rodents occur almost all over the world (expect Australia and Antarctica). These herbivorous species burrow tunnels under the ground and with this they have an impact on the floral diversity and dominance relations, the structure and composition of the association, the amount of biomass production as well as the distribution of plants and seeds. They can take effect directly with consumption of plants and indirectly with affect the plant-soil relations. At the basis of the results the activity of the subterranean rodents enhanced the diversity in most of the cases (of course there were also negative results and some researcher didn't find any differences between the mounds and the plots with no mounds). Their effect on the biomass was usually negative but they changed the species composition of their habitat at all times.
-
Magas biológiai értékű tömegtakarmányt biztosító gyep kialakítása az ökológiai gazdálkodás keretei között: előzetes eredmények
11-16Views:110A parlagokon számos természetvédelmi szempontból nem kívánatos, özöngyom jellegű faj találja meg az életfeltételeit, melyek esetenként káros hatással vannak egészségünkre is. A problémára megoldást jelenthet a gyomos parlagterületek gyepesítéssel történő rekonstrukciója. Az ehhez szükséges ideális keverék megalkotása érdekében 2012 tavaszán gyepnövényzetvizsgálatokba és gyepvetőmag fejlesztésbe kezdtünk. Három eltérő összetételű gyepvetőmag keveréket vizsgáltunk: egy hagyományos pillangós-füves, egy komplett (pillangós-, fű- és gyógynövényfajokat egyaránt tartalmazó) és egy pillangósgyógynövényes keveréket. A magvetésre két módszert használtunk: az első esetben nem történt előkészítés, a másodikban gépi kaszálás után talaj-előkészítés (boronálás és hengerezés) előzte meg a vetést. Minden kezelésben, minden keverékben és a kontroll kvadrátokban is rögzítettük a hajtásos növényfajok számát, valamint százalékos borítási értékeit Braun-Blanquet (1964) módosított módszere alapján. A kezelések és a keverékek pozitívan befolyásolták a kísérleti parcellák fajösszetételét. Az előkészített parcellákban több hasznos fajt és kevesebb gyomfajt találtunk az előkészítés nélküliekhez viszonyítva, ami arra enged következtetni, hogy a talaj-előkészítés növeli a vetett fajok megtelepedésének sikerességét.
-
Természetes és telepített homoki gyepek vegetációja és biomassza-vizsgálatai kisalföldi mintaterületeken
35-41.Views:85Vizsgálatunkban két eltérő típusú nyílt természetes homokpusztagyep és élőhely-rekonstrukció során telepített gyepek vegetációját és biomassza-produkcióját hasonlítottuk össze kisalföldi katonai mintaterületeken (Gönyű és Győrszentiván). A vizsgált természetes nyílt gyepekben az uralkodó faj a Festuca vaginata volt, a záródó gyepekben pedig a Festuca rupicola dominált, de mellette a F. javorkae is előfordult. Minden mintaterületen és vegetáció típusban 6-6 db cönológia felvételt és 50×50 cm-es kvadrátban biomassza-mintákat vettünk. A mintaterületek közötti eltéréseket a variációs koefficiens (CV%) és egyutas ANOVA segítségével elemeztük, diverzitási értéket számoltunk. A cönológiai felvételekben lévő adatstruktúrát a nem metrikus többdimenziós skálázás (nmds) ordináció segítségével a Bray-Curtis távolságindexek felhasználásával elemeztük. A nyílt homoki gyepek Festucetum vaginatae típusaiban a legfajgazdagabb az eredeti állomány volt, amihez már hasonlóvá vált a vizsgálat 5 éve alatt a vetett és a spontán gyepesedő vegetáció. Az égetett állományok fajkészlete szegényebb volt, és a diverzitási értékek is alacsonyabbak voltak. A Festuca rupicola dominálta gyep fajszáma és a diverzitási értékei is magasabbak voltak az eltelt időszak alatt. A biomassza értékek tekintetében is a záródó Festuca rupicola gyepek mutattak nagyobb értékeket, és a fajösszetétel tekintetében is gyepgazdálkodási szempontból fontos fajok nagyobb arányban fordultak elő. A vizsgált területeken a restaurációs munkák természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból is sikeresnek mondhatók.
-
Szarvasmarha- és juh legelés hatásának összehasonlítása szikes gyepek fajösszetételére
55-63Views:121Napjainkra a nagyobb összefüggő gyepek megőrzése és helyreállítása a hazai és nemzetközi természetvédelem kiemelten fontos feladata. Számos gyeptípus fenntartásának legmegfelelőbb módja a legeltetés, megfelelő állatfajjal, állománysűrűséggel és intenzitással. Mivel fontos e tényezők hatásának pontosabb ismerete, ezért jelen vizsgálatban célunk a szarvasmarha és juh rövid füvű szikes gyepek fajösszetételére, diverzitására és funckcionális diverzitására gyakorolt hatásainak vizsgálata volt. A legelési intenzitás a területeken alacsony és közepes (0,5-1,5 állategység/ha), illetve magas (2,5-3 állategység/ha) volt. Több kvantitatív levél- (LDMC, SLA, LA, LDW) és funkcionális növényi tulajdonság (életforma, virágzás, rozetta képzés, növényi magasság, klonális terjedés, magtömeg) alakulását vizsgáltuk. Eredményeink szerint a fajgazdagság alacsonyabb volt a juh által legelt területeken, a legeltetési intenzitással összefüggésben pedig azt tapasztaltuk, hogy a növekvő intenzitás csökkentette a fajgazdagságot. A Shannon-diverzitás és az egyenletesség csak a legelő állatfajjal mutatott összefüggést, viszont az intenzitással nem. A növényi tulajdonságok, traitek tekintetében a Rao index szignifikánsan magasabb volt a szarvasmarha legelt területen és nem függött a legelési intenzitástól. A több tulajdonságra számolt funkcionális divergencia függött az intenzitástól, és a két állatfaj is különbségeket mutatott. Az egyedi tulajdonságok tekintetében a súlyozott átlag függött a legelő állatfajtól, de a legelési intenzitás csak néhány esetben mutatott jelentős hatást. Az eredmények alapján a vizsgált területek közül a juhokkal legeltetett gyepekben kisebb a taxonómiai és funkcionális fajdiverzitás. Eredményeink alapján a jelen kutatásban vizsgált, rövid füvű gyepek esetében a legelő állatfaj hatása felülmúlja az intenzitás hatásait. Eredményeink alapján elmondható, hogy jelen vizsgálat esetében a szarvasmarha legeltetés faj- és trait-gazdagabb, illetve kétszikűekben gazdagabb növényzet kialakítására képes, bár a juh legelés alkalmasabb lenne a gyomfajok elnyomására.
-
Botanical and natural conservation comparison of seminatural and man-made grasslands in Paskom near Csakvar
3-14Views:282During the survey, the vegetation, botanical composition and grassland management values of a grassland were studied. The study site was originally a pasture, then was transformed into an arable land and finally back to pasture. The 160-ha-sized area is called „Szűzföld” and is located in the Zámoly Basin, West Hungary. In 1998, grazing of Hungarian grey cattle has begun on the grassland. The changes in the vegetation were followed from 1998, making records in every 6th year (1998, 2015, 2021). 6 coenological records were made in each type of grasslands, by recording the list of the occurring taxa and their cover values. During the survey the main questions were the following: considering nature conservation, coenology and grassland management, in which direction does the vegetation evolve with the grazing? Was the grazing with Hungarian grey cattle successful?
Based on the results, the grasslands became much more mosaic-like; drier and wetter vegetation patches could be separated (2015, 2021). As the grazing continued, species richness and diversity increased, especially in the wet areas.
The number and the cover of economically important grass taxa and legumes have increased. The following taxa became dominant: Festuca pseudovina in the drier parts, Agrostis tenuis and A. stolonifera in the wet ones. Based on the life form system of Pignatti, the area is not overgrazed, as rosette and reptant taxa did not became dominant. Based on nature conservation values, cover of the taxa of natural grasslands increased.
During the grazing, the meadow was universally covered mainly by weeds in 1998, and became much more valuable by 23 years later by means of nature conversation and grassland management. Moreover, this state has been stabilized according to the diversity values.
Based on the results, the grazing with Hungarian grey cattle was successful by both nature conservational and economical means. -
Cserjeirtás után magára hagyott, legeltetett és kaszált gyepterületek vegetációjának összehasonlító elemzése parádóhutai (Mátra) mintaterületen
37-48Views:81Az antropogén hegyi rétek Magyarország fajokban leginkább gazdag élőhelyei közé tartoznak. Az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben megindult cserjésedés azonban mesterséges beavatkozásokat tett szükségessé. E feladatokat 2012-ben több Parádóhuta melletti gyepfolton a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság látta el, azonban a foltok egy részén a következőkben nem történt további kezelés. Minden cserjeirtott területeken és az addig kaszálókánt használt területen (mint kontroll) cönológiai vizsgálatokat végeztem 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva, ahol a fajok borítási értékei lettek megadva. A vegetációs adatokat klaszteranalízis és detrendált korreszpondencia-elemzés (DCA) alkalmazásával értékeltem. Az eredmények egyértelműen rámutatnak a legeltetés és a kaszálás pozitív hatásaira. A 2011-ben cserjeirtott, majd két éven át kaszált, azóta nem is legeltetett, magára hagyott gyep vegetációjában (I-es mintaterület) az avarosodás közben kevesebb lett a fajszám, kompetítor fajok kerültek előtérbe, és a cserjék mennyisége is megnőtt. Természetvédelmi szempontból is a természetközelibb fajok aránya lett nagyobb. A cserjeirtást követve 2014-ben villanypásztorral kettéválasztott, és az egyik felét magára hagyva, a másik felét pedig legeltetetik, II-es mintaterület vegetációjában is jelentős különbségek mutatkoztak: a magára hagyott részen a gyom- és degradációt jelző fajok szaporodtak el, a fásszárúak borítása jelentősen megnövekedett, valamint a Shannon-féle diverzitásértékek erőteljes csökkentek. A legeltetett részen ezzel szemben fajszám és diverzitás terén is növekedés történt, a cserjék viszont visszaszorultak. Hasonló eredményeket mutatott a 2014-ben szintén kettéosztott (IV-es) mintaterület is, ahol kisebb és nagyobb legeltetési nyomás mellett ezután kíméletes, illetve intenzív legeltetés folyik. Az intenzíven legeltetett terület mutatott nagyobb hasonlóságot a kontrollként figyelembe vett, korábban éveken keresztül rendszeresen kezelt terület vegetációjával. A kontrollként figyelembe vett területet magas fajszám, kiemelkedő diverzitási értékek és a természetes növényzeti elemek dominanciája jellemzi, ami arra utal, hogy a hosszú időn keresztül folytatott kaszálás megfelelő kezelési forma, ami fajgazdag növényzetet tartott fenn. Az intenzív legeltetés során a rozettás és a kúszó szárú egyévesek aránya nőtt, de a faj összetétele diverzebb lett. A mintaterületek közül a magasan fekvő cserjeirtott területnél (III-as mintaterület) a kezelések elmaradásának ellenére 5 éven belül természetes fajösszetételű vegetáció alakult ki. Ez alatt az időszak alatt a fásszárú fajok nem váltak dominánssá, mint az várható lett volna, hanem stagnált, sőt egyes pontokon jelentősen csökkent a borításuk. Itt a magára hagyott területen potenciálisan a cserjésedés által veszélyeztetett gyeptársulásokban a nagytestű vadak szabályozták a fásszárú fajok borítását, jelentős szerepet játszhatnak a természetközeli állapotok fenntartásában.
-
Multiple uses of grasslands: Papers of the „Challenges and Aspects in Grassland Management” conference held on 22-23 May 2008.
5-8Views:78In recent decades grassland science has identified all those products and services, which grasslands can provide for society. Among commodity goods traditional (meat, milk, leather, fibre, medicinal plants, animal excreta for heating, animal power to cultivate crops) and new products (labelled food from grasslands, biodiversity as gene pool for plant breeding, grass for energy) have been discussed. Non commodity benefits of grasslands are discussed in global (mitigation of climate change, air quality, water resources, soil health, carbon sequestration, maintenance of gene pools for biodiversity), regional (aesthetic or landscape values, conservation of watersheds, facilitation of tourism and hunting, avoidance of disasters such as avalanches and landslides, buffer zones for power lines, rehabilitation of landscape damages in mining areas) and local (preservation of grassland based cultural heritage) contexts. These products and services are investigated from the points of sustainability and multifunctionality. Existing grasslands and turfs in the county are categorized according to their basic functions. It is concluded that grasslands are the only ecosystem that is able to fulfil so mary tasks and requirements. Future prospects of grassland use in Hungary are outlined from the point of multifunctionality. Production functions of grassland are facing a slight increase due to organic farming. Ecological function will maintain their high importance. Remarkable increase is expected in amenity uses of grasslands.
-
Városi gyepes területek szerepe a biodiverzitás fenntartásában: Esettanulmány Debrecen város zöldterületeinek felméréséből
9-17Views:116Az urbanizáció következtében gyors ütemben tűnnek el Földünkön a természetes élőhelyek. A kedvezőtlen folyamatokkal párhuzamosan változatos városi élőhelyek jönnek létre, amelyek elősegíthetik a faji diverzitás fenntartását. Kutatásunk során azonosítottuk Debrecen város zöldterületeit, valamint kapcsolatukat a város körüli ökológiai hálózattal, és feltártuk e területek biodiverzitás megőrzési potenciálját. Eredményeink szerint, míg az ipari területek nagy kiterjedésben voltak jelen, a parkok és egyéb funkcionális zöldterületek kiterjedése kicsi volt. A város zöldfelületi rendszere jól kapcsolódik a regionális ökológiai hálózathoz. Felmértük a funkcionális és potenciális zöldterületeket a város területén és a város körüli ökológiai hálózat vizsgált foltjaiban. A funkcionális zöldterületek 65%-a potenciálisan kapcsolódik egymással, ami lehetővé teszi a természetközeli nyílt élőhelyek fajainak mozgását a város zöld területei között. A spontán flóra és az ültetett növényzet felmérése alapján a vizsgált városi parkokban az őshonos fajok aránya magas volt. A spontán flórában 50% fölötti volt a részesedésük, bár magas volt az archaeofitonok és neofitonok aránya is. A dísznövények között magas volt a honos és neofiton fajok aránya, míg az archaeofitonok csak kis számban voltak jelen. Eredményeink arra utalnak, hogy a vizsgált városi élőhelyek rendelkeznek a biodiverzitás megőrzésére alkalmas potenciállal, többnyire azonban olyan fajok élnek itt, amelyek képesek megbirkózni a kedvezőtlen környezeti viszonyokkal, mint a megemelkedett hőmérséklet és szárazság.