Keresés

Keresési eredmények

• A vakondjáratok hatása az extenzív gyep talajfaktor mutatóira

  25-29

  Varga Krisztina

  Csízi István

  Halász András

  Nagy Dominik

  Bojté Csilla

  Megtekintések száma:

  112

  Extenzív gyep talajában futó vakondjáratok hatását vizsgáltuk a talajfaktor mutatók változásaira fókuszálva, 2022-2023-ban, évi 3-3 alkalommal, Karcagon. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a szárazabb 2022-s évjárat esetében, csak éves átlagban, igazolhatóan magasabb szén-dioxid-emissziós értékeket kaptunk, mint a csapadékosabb 2023-s évben. Talajhőmérséklet és a talajnedvességi viszonyok tekintetében nem találtunk igazolható különbséget. Adataink alapján leszögezhető, hogy a 2023 év emlősének választott vakond, a gyep talajában végzett tevékenységével nincs számottevő hatással az adott gyepterület szén-dioxid kibocsátására. A vizsgálatok folytatása más termőhelyi viszonyok között feltétlen indokolt.

• Szervestrágyázás hatása extenzív gyep hozamára és talajfaktor értékeire

  23-28

  Csízi István

  Varga Krisztina

  Halász András

  Megtekintések száma:

  55

  Különböző szervestrágya adagok hatását vizsgáltuk szolonyec talajadottságú természetközeli gyepen a Karcagi Kutatóintézetben, a kijuttatás utáni második évben. A 0-10-15-20 t/ha dózisszintekkel kijuttatott érett juhtrágya kezelései közül a 20 t/ha dózis igazoltan nagyobb szárazanyag hozamot eredményezett. Ezenfelül a 20 t/ha szervestrágya adag  bizonyíthatóan élénkítette a talajéletet, amit a szén-dioxid emisszió mérésével támasztottunk alá, és segített a talajnedvesség jobb megőrzésében.

• A legelő értéke

  129-137

  Vinczeffy Imre

  Megtekintések száma:

  73

  A legelő értékét a természeti tényezők és a termelési módok határozzák meg. Tanulmányunkban, a természeti tényezők tekintetében vizsgáljuk a csapadék, hőmérséklet, domborzati viszonyok és talajösszetétel hatását, amelyek egyúttal a gyep értéke szempontjából fontos növényi összetételét is befolyásolják.
  A termelési módokkal kapcsolatban a természetvédelmi követelményekre és a szakszerű gazdálkodásra hívjuk föl a figyelmet a hazai szakemberek sokrétű kísérleti munkája alapján.

• Zselici gyepek termésének és táplálóanyag-tartalmának vizsgálata, valamint a területek földértékelése a D-e-Meter rendszerben

  33-38

  Dér Ferenc

  Fábián Tamás

  Hoffmann Richárd

  Megtekintések száma:

  55

  A gyepgazdálkodás jövőbeni irányát nagymértékben befolyásolja az agrár-környezetvédelemmel kapcsolatos új felfogás a gyepes területek funkcióiról. Ez azt jelenti, hogy az egyoldalú takarmánytermelő szemlélet kibővül a természeti értékek megőrzésének szerepével. Az EU tagországaiban a termőföld árát (értékét) a keresletkínálat, a piaci érték szabja meg, vagyis a földminőség és a földérték kategóriája élesen elkülönül. A piacgazdaságnak azonban követelménye az is, hogy a földminőség, illetve a földminősítés megbízható, hiteles legyen. Ezek szükségessé teszik, hogy a termőföld értékét alapvetően meghatározó földminőség mérőszáma, termőhelyi értékszáma a valós termőhelyi értéket mutassa az ingatlan-nyilvántartásban. A fenntartható gazdálkodás alapeleme a környezethez illeszkedő gazdálkodási forma megtalálása. Ez a szemlélet tükröződik a többfunkciós európai agrármodell megfogalmazásában. Az aranykorona rendszer hiányosságai miatt akadályozza a fenntartható környezetgazdálkodás folytatását. Napjainkban a gyepek földértékelése nem megoldott, a meglévő adatok elavultak, így a gyepterületek termését nehéz tervezni. A D-e-Meter rendszer gyep moduljában az értékelést a gyepterületre jellemző fűfaj szárazanyag-termésével kezdtük. Ezt a kezdő értéket módosítottuk a területre jellemző faktorokkal. Végül összehasonlítottuk a vizsgált területek mért és számított szárazanyag-termését. Egy korszerűbb, gyepterületekre alkalmazható földértékelési rendszer kialakítása céljából a következőkre keresünk válaszokat:

  • Talajtani vizsgálatok a talajok humusztartalmára, N, P, K ellátottságára, pH-jára vonatkozóan

  • Növényösszetétel felvételezése Balázs-féle kvadrát módszer szerint

  • A gyeptermés minősége, táplálóanyag-tartalma

  • A gyeptermés mennyisége éves szinten

  • A kapott eredmények elemzése a D-e-Meter rendszer gyepmodulja segítségével

• A termőhely, a gyeptípus és az időjárás szerepe néhány gyep hozamának alakulásában a hasznosítás intenzitásának függvényében

  13-18

  Bajnok Márta

  Török Gábor

  Resch Reinhard

  Buchgraber Karl

  Tasi Julianna

  Megtekintések száma:

  138

  A gyep az erdő után a legkedvezőbb talajhasználati mód. Magyarország területének 10,75%-át fedi. A pázsitfüvek gyökérzetének 90-95%-a a talaj felső 10 cm-es rétegében található, ezért, és a nagy párologtató felület miatt nagy a gyepek vízigénye és időjárás-érzékenysége. Emellett a talaj tápanyagszolgáltató-képességének és egyes szélsőséges talajtulajdonságoknak (pl. nagy sótartalom) van döntő befolyása a gyeptípus kialakulásában és a termésképzésben. Kísérleteinkben 2 termőhelyen 5 évig (2006-2010), egy helyen 2 éven át (2009-2010) évi 2×-, 3×- és 4× hasznosítva vizsgáltuk a gyepek termésmennyiségét és -megoszlását, valamint egyéb paramétereket, melyekről ebben a dolgozatban nem számolunk be. A kísérletünk része az Ausztriában 27 termőhelyen folytatott klímaprojektnek. A laboratóriumi elemzéseket egységesen az LFZ Raumberg-Gumpenstein Kutatóintézetben végezték Irdningben, Dr. K. Buchgraber irányításával. Legfontosabb eredményeink a következők: A Kiskunsági puszta termőhelyen kialakult gyeptípus termőképessége nagyon behatárolt. Az aszályra a legnagyobb terméscsökkenéssel reagált, ugyanakkor a jó csapadékellátottságra a legkisebb növekedést produkálta. A leggyengébb talajadottságú termőhelyen az extenzív gyephasznosítás késői első kaszálással nagyon kedvezőtlen hatású volt. A jobb minőségű termőhelyeken is a 3-, esetleg 4 növedékes hasznosítási módnál tudott a gyep legjobban alkalmazkodni az időjárási szélsőségekhez. 

• Nemzetközi elvárások és kihívások a gyepekkel szemben

  81-93

  Nagy Géza

  Megtekintések száma:

  73

  A dolgozatnak az a célja, hogy nemzetközi kitekintésben vizsgálja a gyepekkel szembeni szerteágazó (multifunkcionális) társadalmi elvárásokat és kihívásokat. Összefoglalja mindazon anyagi termékeket és nem anyagi hasznokat, amelyekkel a gyepes ökoszisztémák az emberiség javát szolgálják. Vizsgálat tárgyává teszi az agrárpolitikai intézkedéseket olyan szempontból, hogy azok mennyiben közvetítik a társadalmi elvárásokat a gyephasználók felé. A gazdaságok (farmok) szintjén vizsgálja azokat a tényezőket, amelyek befolyással vannak ezen társadalmi elvárások teljesülésére. A gyephasználatra vonatkozóan jövőképet vizionál a gazdasági-társadalmi viszonyoktól függően. A gyepek termékei közül hagyományos és újszerű termékeket csoportosít. A gyepek nem anyagi hasznait három különböző szinten, nevezetesen globális, regionális és helyi viszonylatban elemzi. Megállapítja, hogy a gyephasználatot elsősorban az agrárpolitikai eszközök befolyásolják. Arra a következtetésre jut, hogy a gyephasználat jövője az adott országok fejlettségétől függően más és más képet mutat majd középtávon. A fejlődő országokban a gyepek termelő funkciója kiemelt fontosságú marad, a környezeti és jóléti funkcióik teljesülése elhanyagolódik (sokszor a gyepek degradálódásának mértékéig). A fejlett országokban a tendenciák éppen fordítottak. A termelési funkció fontossága mérséklődik, ellenben hangsúlyosabbá válik a gyepek ökológiai-környezeti és jóléti szerepe a fejlettségnek köszönhető társadalmi elvárások teljesülése miatt. Adottságaink miatt a gyephasználat jövőképe hazánkban ezektől eltérő lehet. A termelési funkció jelentősége legfeljebb kis mértékben emelkedhet, de összességében továbbra is mérsékelt marad. Gyepeink környezeti szerepe (táj, biodiverzitás) évtizedek óta kiemelkedő és a nemzetközi elvárásokra felelve ilyen is marad. A gyepek jóléti szerepe ma még elenyésző hazánkban, de távlatilag a gazdasági élet fejlődésével számottevően erősödni fog.