Keresés
Keresési eredmények
-
A juhok legeltetésének szerepe a természetvédelemben
95-100Megtekintések száma:82Az utóbbi évtizedek gazdasági-társadalmi történései a legeltetéses állattartást jórészt a természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterületeinkre szorították vissza. Itt a legeltetéses állattartás elsősorban természeti érték megóvó funkciót tölt be. Ugyanakkor bizonyos országrészekben a legeltetéses állattartásnak – így a juhászatnak is – regionális munkahelymegtartó, illetve termelő funkciói is megmaradtak. Dolgozatomban természetvédelmi kezelési szempontból vizsgáltam a különböző magyarországi gyeptípusok és a legeltetéses juhtartás kapcsolatát. Általánosságban megállapítható, hogy természetvédelmi szempontból a legeltetéses juhtartásnak lényegesen több pozitív, mint negatív hatása van. A negatív hatások jól körülírhatóak, mérséklésükre megfelelő módszerek állnak rendelkezésre. A hazai gyepterületeket fenyegető fragmentálódást a juhtartás viszonylag jól tudja kezelni, így a természetvédelem eszköztárában még nagyon sokáig helye lesz annak.
-
Cönológiai adatok kisalföldi és csallóközi homoki mintaterületek vegetációjának ismeretéhez
25-30.Megtekintések száma:116Vizsgálatunkat nyílt és záródó, homoki sztyepprétekhez tartozó gyepek állományaiban végeztük a Kisalföldön (Győrszentiván, Gönyű) és Csallóközben (Čenkov). A vizsgált természetes nyílt gyepekben az uralkodó faj a Festuca vaginata volt, a záródó gyepekben pedig a F. rupicola dominált. A csallóközi mintaterületen F. javorkae alkotta gyepet is el tudtunk különíteni. A győrszentiváni állományok a gyeprestaurációs munkának köszönhetően maradtak meg, regenerálódtak. Minden mintaterületen és vegetáció típusban 6-6 db cönológiai felvételt készítettünk 2×2 m-es kvadrátok használatával. A F. rupicola dominálta gyep fajszáma és a diverzitás értékei is magasabbak voltak; a F. vaginata gyeptípusok hasonló fajösszetétellel és diverzitás értékkel rendelkeztek. A F. javorkae gyep diverzitása volt a legkisebb, de bizonyos fajok csak ebben a vegetációban jelentek meg. Új eredmény, hogy a potenciálisan csak a Kárpát-medencében előforduló bennszülött faj állományát el lehetett különíteni, és cönoszisztematikai szempontból is eltérést mutatott. A nyílt gyepekben, valamint a F. javorkae gyepben is a Festucion vaginatae elemek domináltak. A Festucetalia valesiacae és a Festuco-Brometea elemek a homoki sztyeprétben fordultak elő nagy arányban. Új eredmény, hogy a F. wagneri, a pannon homokpuszták bennszülött, domináns, társulásképző faja nem csak a Duna-Tisza közén, hanem a vizsgált területen is megtalálható. A győrszentiváni F. vaginata gyep fajösszetétele és diverzitás értékei alapján a restaurációs munkák természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból is sikeresnek mondhatók.
-
Extenzív és intenzív húsmarhafajták legeltetésének hatása a fitomasszára, hortobágyi szikeseken
25-34.Megtekintések száma:76Napjaink legfontosabb természetvédelmi célja a biológiai sokféleség megóvása és fenntartása száraz gyepeken és vizes élőhelyeken, valamint az ökoszisztéma funkciók megőrzése. A gyepek természetvédelmi kezelésekor fontos figyelembe venni a biomassza-fajgazdagság kapcsolatot, hiszen a biomassza viszonyok kismértékű növekedése vagy csökkenése jelentősen befolyásolja a fajgazdagságot. Vizsgálatunkban két hortobágyi mintaterület (Pap-ere és Zámpuszta) szarvasmarha legelőit hasonlítottuk össze növényzeti szempontok alapján (biomassza, fajösszetétel, növényzeti magasság, összes borítottság). A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Zámon intenzív, vegyes genotípusú szarvasmarhafajtákkal, míg Pap-erén az őshonos extenzív magyar szürke szarvasmarhával legeltetnek. A mintákat 2015-ben és 2016-ban, évente egy alkalommal, júniusban gyűjtöttük be. Mindkét legelőn a nedvességgradiens mentén kiválasztott társulásokból (szikes mocsár és szikes rét) 3-3 db, 8 méter×8 méteres kvadrátokat jelöltünk ki. A biomassza produkció meghatározását átlagos növénymagasság mérésével, és a növényzet nyírásával végeztük. Összesen a 2 év alatt 440 db (2015-ben 240 db, 2016-ban 200 db) mintát gyűjtöttünk. A munkánk során a következő kérdésekre kerestük a választ: milyen hatással van a legeltetés a gyepek növényzetének biomasszájára, mennyiben tér el a különböző gyeptípusok növényzetének fitomasszája, eltérő hatása van-e a különböző szarvasmarha fajták (magyar szürke szarvasmarha, intenzív húsmarha) legeltetésének a gyepek növényzetére? Az eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az emelt állatlétszámmal való legeltetés hatására az avar mennyisége csökkent, az élőanyag biomasszája jelentősen nőtt, különösképpen a szálfüvek és a pillangósok mennyisége. Nagyobb fajszámot 2015-ben a kisebb intenzitással legeltetett területeken kaptuk. A legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő. A pillangósok kivételével az összes vizsgált gyepalkotónk mennyisége és a növényzet magassága is jóval nagyobb volt a nedvesebb szikes mocsarakban. A szárazabb szikes réten nagyobb fajszámot találtunk, mint a szikes mocsárban. Az eredményeink alapján továbbá megállapítottuk, hogy a különböző szarvasmarhafajták legeltetése eltérő hatással van a növényzetre. Amíg az intenzív húsmarhával legelt területen avar felhalmozódást tapasztaltunk, addig az extenzív húsmarhával legelt területen jelentősebb mennyiségű élőanyagot, illetve fajszámot találtunk. Eredményeink is igazolták, hogy mind a nedvesebb, mind a szárazabb szikes élőhelyek fenntartása szempontjából rendkívül fontos a szarvasmarha legeltetés. Eddigi adatok alapján elmondható, hogy mind az extenzív húsmarha és mind az intenzív húsmarha alkalmas a szikes élőhelyek kezelésére mindkét gyeptípus esetében.
-
A Felső-Tisza ártéri legelőinek ásványianyag-tartalma
32-34Megtekintések száma:73Az állatok zavarlalan életműködéséhez a táplálékuknak megfelelő mennyiségben és arányban kell ásványi anyagokal tartalmaznia. A gyepek növényzelének elemtartalmát igen sok tényező befolyásolja. Többek között a hő, a csapadék, az öntözés, a talaj típusa és tápanyag-ellátottsága, a gyeptípusok, a fajösszetétel. a tenyészidőszak aspektusai, a növények fenofázisa, a gyephasználat módja.
A folyók árterében gyakran találunk extenzív hasznosítású legelőket, illetve természetes, nem telepített kaszálókat. Mivel ezen területeken kemikáliákat nem lehet alkalmazni, és a fajgazdagság nagy, igen alkalmasak arra, hogy a különböző növények elemtartalmát meghatározzuk. 2001-es évben négy ártéri legelőről, illetve kaszálóról készítettünk cönológiai felvételezést és mértük meg az ott található növényfajok elemtartalmát.
Azok a növények, amelyeket nem vonnak be szándékosan a termelésbe, vagyis tágabb értelemben használva gyomnövények, igen értékes elemei a legelők növényzetének, mert az állatok számára értékes mikroelemekben gazdagabbá teszik a legelőt.
Az általunk vizsgált területeken, az ideálisnak tartott 2/3 rész egyszíkű, 1/3 rész kétszikű aránytól eltérő arányokat kaptunk, de ez nem eredményezett Mn-hiányt. -
A természetes gyeptípusok módosulása a használat és művelés hatására a Baróti hegységben – Kovászna megye
80-81Megtekintések száma:53A természetes gyepek jelentőségét Kovászna megyében elsősorban területi arányuk határozza meg. Az össz. mezőgazdasági területnek több mint felét teszik ki. Gazdasági szerepüket kihangsúlyozza, hogy sok településen a fő megélhetési forrást jelentik az állatállományon keresztül.
Környezetvédő szerepük is nagyon fontos, a 20%-os lejtökön 800 mm feletti csapadékkal a természetes gyepek növényzete védi a talajt az eróziótól.
Tájformáló szerepük se elhanyagolható, nagy területük révén a művelési szintnek turisztikai jelentősége is van. Ennek ellenére a természetes gyepek hasznosítása és művelése az elmúlt évtizedben nagyon visszaesett. A felére csökkent állatállomány nem tudja optimálisan hasznosítani a rendelkezésére álló gyepeket. Amíg a települések közelében fekvő területeket sok esetben túlterhelik, addig a messzebb levőket csak időszakosan, vagy egyáltalán nem is hasznosítják. -
Magyar szürke szarvasmarha legeltetés hatása hortobágyi szikes gyepek növényzetére
29-35Megtekintések száma:152A hagyományos legeltetés világszerte kulcsszerepet játszik a gyepek megőrzését célzó természetvédelmi kezelési programokban. Az alacsony állománysűrűségben tartott robusztus szarvasmarhafajtákkal történő hagyományos legeltetés jól modellezi a nagytestű vadon élő növényevők legelésének hatásait, ám a témában meglepően kevés a jól dokumentált esettanulmány. Célunk az volt, hogy értékeljük a hagyományos magyar szürke szarvasmarha tartás, mint természetvédelmi kezelés hatékonyságát mozaikos szikes gyepek esetén. Munkánk során a következő kérdésekre kerestük a választ: (i) Milyen hatással van a szarvasmarha legeltetés a gyepek fajösszetételére és diverzitására? (ii) Milyen hatása van a legeltetésnek a rövidéletű és évelő gyomokra? (iii) Eltérő hatása van-e a legeltetésnek száraz, mezofil és nedves gyeptípusok esetén? Vizsgálatainkat Kelet-Magyarországon egy 200 hektáros élőhelykomplexben végeztük 2006 és 2009 között, ahol másodlagos szárazgyepek, illetve természetközeli mezofil és nedves szikes gyepek vegetációját tanulmányoztuk, elkerített kontroll-, valamint legeltetett mintaterületeken. A legeltetett területeken nagyobb diverzitási értékeket találtunk, mint a kontroll területeken. A gyomok borítása minden esetben a kontroll területeken magasabb volt, mint a legeltetett területeken. A legeltetés hatása a nedves gyepekben volt a legkifejezettebb. Eredményeink azt mutatják, hogy az extenzív magyar szürkemarha legeltetés hatékony eszköze a gyomok visszaszorításának; a legeltetés olyan mozaikos vegetációszerkezetet hoz létre, amely lehetővé teszi a fajgazdagság tájszintű megőrzését.
-
Cönológia és természetvédelmi vizsgálatok a Kiskunsági Nemzeti Park Kelemen-széki magyar szürke marha és házi bivaly legelőin
65-83Megtekintések száma:163A Kiskunsági Nemzeti Park területén található Kelemenszéken végeztünk cönológiai vizsgálatot 2014 és 2015 júniusában. Az elvégzett vizsgálatok során összesen 90 kvadrátot elemeztünk magyar házi bivallyal és magyar szürke szarvasmarhával vegyesen, valamint csak magyar házi bivallyal legeltetett, és nem legeltetett (elkerített, kontroll) mintaterületeken. A vizsgált, sziken és löszön kialakult társulások a következők voltak: Achilleo setaceae-Festucetum pseudovinae, Salvio nemorosae-Festucetum rupicolae és Puccinellietum limosae. A vizsgált vegetáció típusokat a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók (Borhidi, 1995) közül az NB (nitrogén igény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz- illetve talajnedvesség indikátor számai) alapján értékeltük. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon (2000) szerint, a szociális magatartástípusok (SZMT) alapján elvégzett értékelést pedig Borhidi (1995) alapján végeztük. Az adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendált korreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk. A kitűzött cél egyrészt a vizsgált területek vegetációjának összehasonlítása volt, másrészt vizsgáltuk, hogy a legeltetés, illetve a gyepek magára hagyása, felhagyása hogyan hat a gyeptípusok fajösszetételére. A legeltetés megváltoztatja-e és milyen módon a vizsgált vegetáció típusok természetességét. A vizsgálatok során megállapítható, hogy a bivalyokkal és szürke szarvasmarhákkal együttesen legeltetett gyepek fajösszetétele jelentősen eltért a kontroll, nem legeltetett mintaterületek kvadrátjaihoz képest. A gyepek fajösszetétele így a különböző legelő állatok hatására változatosabb lett. A sziki legelő kvadrátjai – a marhákkal és bivalyokkal együttesen legeltetett és a csak bivalyokkal legeltetett – nem váltak el jelentősen, hasonló fajösszetételt mutattak. A löszgyepi felvételek esetében viszont a csak bivalyokkal legeltetett gyep jelentősen eltért a bivalyokkal és magyar szürke marhákkal közösen legeltetett mintanégyzetek kvadrátjaitól. A mézpázsitos vegetáció típus a legeltetés hatására pedig fajgazdagabbá vált, aminek jelentős részét gyom fajok tették ki, de emellett specialista fajok is megjelentek. A legelt gyepek természetességi állapotáról általánosan el lehet mondani, hogy a zavarástűrő fajok aránya megnőtt ugyan, de a természetes vegetáció fajai is megmaradtak.