Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Nemzetközi elvárások és kihívások a gyepekkel szemben
    81-93
    Megtekintések száma:
    74

    A dolgozatnak az a célja, hogy nemzetközi kitekintésben vizsgálja a gyepekkel szembeni szerteágazó (multifunkcionális) társadalmi elvárásokat és kihívásokat. Összefoglalja mindazon anyagi termékeket és nem anyagi hasznokat, amelyekkel a gyepes ökoszisztémák az emberiség javát szolgálják. Vizsgálat tárgyává teszi az agrárpolitikai intézkedéseket olyan szempontból, hogy azok mennyiben közvetítik a társadalmi elvárásokat a gyephasználók felé. A gazdaságok (farmok) szintjén vizsgálja azokat a tényezőket, amelyek befolyással vannak ezen társadalmi elvárások teljesülésére. A gyephasználatra vonatkozóan jövőképet vizionál a gazdasági-társadalmi viszonyoktól függően. A gyepek termékei közül hagyományos és újszerű termékeket csoportosít. A gyepek nem anyagi hasznait három különböző szinten, nevezetesen globális, regionális és helyi viszonylatban elemzi. Megállapítja, hogy a gyephasználatot elsősorban az agrárpolitikai eszközök befolyásolják. Arra a következtetésre jut, hogy a gyephasználat jövője az adott országok fejlettségétől függően más és más képet mutat majd középtávon. A fejlődő országokban a gyepek termelő funkciója kiemelt fontosságú marad, a környezeti és jóléti funkcióik teljesülése elhanyagolódik (sokszor a gyepek degradálódásának mértékéig). A fejlett országokban a tendenciák éppen fordítottak. A termelési funkció fontossága mérséklődik, ellenben hangsúlyosabbá válik a gyepek ökológiai-környezeti és jóléti szerepe a fejlettségnek köszönhető társadalmi elvárások teljesülése miatt. Adottságaink miatt a gyephasználat jövőképe hazánkban ezektől eltérő lehet. A termelési funkció jelentősége legfeljebb kis mértékben emelkedhet, de összességében továbbra is mérsékelt marad. Gyepeink környezeti szerepe (táj, biodiverzitás) évtizedek óta kiemelkedő és a nemzetközi elvárásokra felelve ilyen is marad. A gyepek jóléti szerepe ma még elenyésző hazánkban, de távlatilag a gazdasági élet fejlődésével számottevően erősödni fog.

  • A gyepgazdálkodás szerepe az EU Talajvédelmi Stratégiájában
    3-15
    Megtekintések száma:
    74

    Mezőgazdaságunk és EU csatlakozásunk szerkezetátalakításánál megkülönböztetett jelentősége lesz annak, hogy mi fog történni jelenlegi gyepterületeinkkel, és a szántóföldi művelésből kivont területekkel, amelyek ésszerű és „fenntartható” hasznosítása nagy területeket érint, s sokoldalú következményekkel jár. Hogy a lehetséges hasznosítás-alternatívák közül melyik minősíthető kedvezőnek vagy kedvezőtlennek, azt a kitűzött célok döntik el, amelyeket viszont az ember határoz meg. Döntéseinél a természeti viszonyok sokfélesége miatt nem általánosíthat (büntetlenül), s döntésének rövid- és hosszú távú következményeit egyaránt mérlegelnie kell. Erre ma már a lehetőségek adottak. Megfelelő információk állnak rendelkezésre a talajokról, talajképződési tényezőkről és folyamatokról; azok modellezhetők, tehát módosításuk következményei előre jelezhetők. Megbízható prognózisok alapján a tervezett beavatkozások káros következményei elkerülhetők, megelőzhetők. Csak élni és nem visszaélni kell ezekkel a lehetőségekkel! (Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, 1999; Szemán et al., 1999; Várallyay, 1996, 2005; Várallyay és Németh, 1996; Vinczeffy, 1992).

    Az ésszerű és korszerű gyepgazdálkodás jelentősége Európa és Magyarország Talajvédelmi Stratégiájában egyaránt vitathatatlan és nélkülözhetetlen (Németh et al., 2005). Alapelvei jórészt ismertek. Pontos részleteit, technológiai feltételrendszerét a tudományos kutatásoknak és elemző szintéziseknek kell meghatározniuk. Ezeket az oktatás, nevelés és tájékoztatás legkülönbözőbb szintjein és formáin kell megismertetni, propagálni. Megfelelő jogszabályok és gazdasági szabályozók rendszerét kell létrehozni, ami ésszerű gyepgazdálkodásra ösztönöz, sőt ha kell, kényszerít. Mindenekelőtt azonban olyan össztársadalmi tudatot és morált kell kialakítani, ami a korszerű gyepgazdálkodást a „fenntartható” (mezőgazdasági) fejlődés szükséges elemének ismeri el, s hajlandó tenni is ennek érdekében.

  • A gyephasználati lehetőségek sokoldalúsága: A 2008. május 22-23-án rendezett „Szakmapolitikai kihívások és kilátások a gyephasználatban 2007-2013” című szakmai-tudományos tanácskozáson elhangzott előadás szerkesztett változata.
    5-8
    Megtekintések száma:
    113

    Az utóbbi évtizedekben a gyepkutatás feltárta mindazokat a termékeket és egyéb hasznokat, amelyeket a gyepek képesek szolgáltatni az emberiség számára. Az anyagi termékek körét hagyományos (hús, tej, állati bőr, rostos anyagok, gyógynövények, fűtésre használt trágya, igaerő) és újabb termékek (márkázott élelmiszer, a növénynemesítés alapját jelentő genetikai bázis, energiafű) szerint csoportosítjuk. A nem anyagi jellegű hasznokat globális (a klímaváltozás befolyásolása, a levegőtisztaság, a vízvédelem, a talajjavító hatás, a CO2 megkötés, a genetikai diverzitás fenntartása), regionális (a táj formálásában betöltött szerep, hegyvidéki területeken a vízgyűjtő területek konzerválása, a turizmus és a vadászat segítése, lavina- és földcsuszamlás veszélyének elkerülése, az elektromos távvezetékek védőzónáinak gondozása, a bányászati meddőhányók környezetbarát elfedése) és lokális (a gyephasználathoz kötődő kulturális értékek megőrzése) csoportosíthatjuk. Ezen termékeket és szolgáltatásokat a fenntarthatóság és multifunkcionalitás szempontjából vizsgáljuk. A mindennapi életben előforduló gyepeket alapvető funkcióik szempontjából kategorizáltuk. Megállapítottuk, hogy a gyep az egyedüli ökoszisztéma, amely oly sokféle elvárásnak és követelménynek meg tud felelni. A jövőre vonatkozó gyephasználati változásokat a multifunkcionális mezőgazdaság és vidékfejlesztés szempontjából vetítettük előre. A gyep alacsony termelési potenciálja csak kismértékben növekedhet, ami a biogazdálkodástól várható. A gyep igen magas ökológiai potenciálja a jövőben is meg fog maradni. A gazdasági fejlődéssel együtt érdemben növekedhet a gyepek és pázsitok jóléti funkcióinak fontossága. 

  • Hosszú távú kaszálás hatása a vegetációra és a biomassza összetételére a Nyugat-Cserhát pannon száraz gyepeiben
    35-38
    Megtekintések száma:
    82

    This study is focusing on the vegetation of seminatural dry grasslands. Those loess grasslands are valuable with large biodiversity; however their long-term preservation requires regular conservation management. The report demonstrates the results of mowing experiment, designed to suppress the spread of unpalatable grass species, Calamagrostis epigeios. The study site is located in mid-successional loss grasslands, in the Western-Cserhát, near Rád, northern Hungary.

    The study aims to the investigate the followings: Can the unpalatable Calamagrostis epigejos be suppressed by mowing? Are there possibilities to increase the diversity of sward by this? The study aims, to measure potential value-increasing effect of mowing, and to determine the carrying capacity in the aspect of grassland management.

    In 2001, Camagrostis epigeios was the species with the highest coverage rate according to the both treatment types, with an average cover value of 63%. However, as a result of mowing, a significant difference was detected in the amount of litter and legumes species as well. The number of species showed a slight increase in both types of treatment, from 15 to 37 in the mowed plots, but also from 18 to 27 in the control plots. We concluded that mowing twice a year was beneficial to modify botanical composition of a grassland. In a way it was suited well for agricultural usage, in particular grazing which can replace the expensive and time-consuming scythe. It is also a suitable management measure for controlling the native invader species as a Calamagrostis epigeios, and can significantly increase the proportion of species with higher forage values.

    Mowing has significantly increased the density of Calamagrostis epigeios, the species richness, and the diversity in the course of secondary succession. Therefore, mowing twice a year proved to be a successful management measure for controlling Calamagrostis epigeios, and for obtaining a sward composition. The treatment was effective in restoring grassland composition, although the achievement and maintenance of favourable conservation status for the grassland habitat require long-term management planning and regular treatment. According to the objectives, mowing not only promotes the control of the invasive species, but also the economic utilization of the area.

  • Élőhely-gazdálkodás mezei területeken, különös tekintettel a gyepgazdálkodásra: A „Vad- és legelőgazdálkodás időszerű kérdései” című tanácskozás (MTA Budapest – Kaposvári Egyetem, 2006. május 18-19.) tudományos közleményei
    13-24
    Megtekintések száma:
    131

    A változatlanul kedvezőtlen agrár-környezetet csak paradigmaváltással (Faragó, 1999b), a „bölcs vadgazdálkodás” gyakorlatával lehet semlegesíteni, ami egy élőhely gazdálkodással megtámogatott apróvad-gazdálkodás bevezetését jelenti. A területek 5-10%-át érintő élőhelyfejlesztés és szükségletek szerinti predátor gazdálkodás/szabályozás az élőhelyszerkezet diverzitásának fokozása révén a célfajok, azaz az apróvad állománynövekedését is eredményezi (Faragó, 1997b; Faragó és Náhlik, 1997). Ebben a munkában fontos szerep jut a gyepek megőrzésének, apróvad-barát kezelésének, mindenekelőtt a szegély élőhelyeken bolygatástól mentes, tartós gyepstruktúra kialakításának és fenntartásának.

  • A juhok legeltetésének szerepe a természetvédelemben
    95-100
    Megtekintések száma:
    82

    Az utóbbi évtizedek gazdasági-társadalmi történései a legeltetéses állattartást jórészt a természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterületeinkre szorították vissza. Itt a legeltetéses állattartás elsősorban természeti érték megóvó funkciót tölt be. Ugyanakkor bizonyos országrészekben a legeltetéses állattartásnak – így a juhászatnak is – regionális munkahelymegtartó, illetve termelő funkciói is megmaradtak. Dolgozatomban természetvédelmi kezelési szempontból vizsgáltam a különböző magyarországi gyeptípusok és a legeltetéses juhtartás kapcsolatát. Általánosságban megállapítható, hogy természetvédelmi szempontból a legeltetéses juhtartásnak lényegesen több pozitív, mint negatív hatása van. A negatív hatások jól körülírhatóak, mérséklésükre megfelelő módszerek állnak rendelkezésre. A hazai gyepterületeket fenyegető fragmentálódást a juhtartás viszonylag jól tudja kezelni, így a természetvédelem eszköztárában még nagyon sokáig helye lesz annak.

  • Fajösszetétel és diverzitás változás kiskunsági száraz és nedves fekvésű legelőkön
    15-30
    Megtekintések száma:
    193

    A vizsgálatok a Kárpát-medence központi régiójában található Kiskunságban, Tatárszentgyörgy melletti nedves fekvésű szarvasmarha-legelőn és Bugac mellett száraz fekvésű legelőn történtek, ahol szarvasmarhával és juhval legeltetnek Tatárszentgyörgyön 2007, 2008, 2009 és 2010, Bugacon 1997, 2005 és 2010 júniusban. A cönológiai felvételek három zónában készültek az állattartó telephez közel 0-50 m-re („A” zóna), az állattartó teleptől 50-150 m-re („B” zóna), az állattartó teleptől több mint 150 m-re („C” zóna). Az ökológiai, környezeti tényezők elemzése a (Borhidi, 1995) relatív ökológiai értékszámok alapján készült. Az életforma elemzést Pignatti (2005) életforma típusai alapján végeztük el. Az adatok statisztikai elemzéséhez az R program csomagot használtuk. A Shannon-féle diverzitási értékeket is kiszámoltuk. Eredményeink alapján a többi felvételtől a száraz és a nedves fekvésű gyepben is jól elkülönültek a karámhoz közeli „A” zóna kvadrátjai. A túlzott használat, túllegeltetés és a jelentős taposás, a vegetációban itt a meglévő különbségeket elmosta, gyomokban és zavarástűrőkben gazdag vegetáció típust alakítva ki. Minden vizsgálati évben itt volt a legalacsonyabb a fajszám és legkisebb a Shannon-diverzitás. A „B” és a „C” zóna felvételei elkülönültek az „A” zóna felvételeitől. Ezen túl a száraz és a nedves gyep kvadrátjai is külön csoportot alkottak. A két mintaterület (Bugac, Tatárszentgyörgy) diagnosztikai fajainak mintegy 25%-a közös volt, de ezeket élőhely-függetlenül bárhol előforduló gyomjellegű és zavarástűrő taxonok adták. A „B” és „C” zóna felvételeiben az évelő gyepes fajok (H caesp) és az évelő felemelkedő hajtású (H scap) fajok szaporodtak fel, amelyek a legeltetés indikátorai. A legnagyobb életforma gazdagságot a bugaci „B” zóna felvételei mutatták. A tatárszentgyörgyi „B” zónában az intenzív legeltetést mutató kúszó fajok (Hrep) mennyisége is jelentős volt, a legeltetés stabilizálta a növényzetet amellett, hogy a zavarástűrők aránya nagy marad. Ennek oka a gyephasználati mód megváltozása, a szabad legeltetésből a szakaszolásra való áttérés, amikor a távolabbi (C zóna) területet jobban bevonták a legeltetésbe. Az „A” zónák teljes mértékben átalakított, teljesen megváltoztatott térszínekké váltak. A távolabbi mintaterületek növényzetét a legeltetés nem homogenizálta, sőt a vegetációra jellemző fajok megmaradását segítette elő. A száraz fekvésű gyepben (Bugac) az erőteljesebb legeltetés, a karámhoz közeli „B” zónában a vegetáció természetvédelmi szempontból is értékesebb vegetáció kialakulásához vezetett. A nedves fekvésű gyepben a kiskunsági homokterületen a jelen minta alapján a természetvédelmi értékeket is megőrző gyepösszetétel kialakulása a karámtól távolabb lévő, kisebb legeltetési nyomás mellett valósult meg. A szárazabb térszínek erőteljesebb legeltetési nyomást is elviselnek (ld. Bugac), a legeltetést a nedvesebb területeken (ld. Tatárszentgyörgy) viszont a fenntarthatóságot figyelembe véve nagyobb körültekintéssel kell végezni.

  • Kaszálás felhagyás hatása helyreállított szikes és löszgyepek vegetációjára
    21-29
    Megtekintések száma:
    86

    Természetvédelmi gyeprekonstrukció során felhagyott szántóterületeken gyakran alkalmazzák a kevésfajos magkeverék vetését. A rekonstrukciós beavatkozásokat követően pedig létfontosságú a területek utókezelésének hosszú távú fenntartása is. Mivel Magyarországon a legelő állatállomány az utóbbi évtizedekben drasztikusan lecsökkent, így a kaszálás vált nagy kiterjedésű korábban legeltetett gyepterületek kezelésének a leginkább fenntartható módszerévé. A rendszeres kaszálás fontosságának hangsúlyozásának okán a kaszálás felhagyásának hatásait vizsgáltuk olyan telepített gyepekben, amelyekben már kialakult a vetett, őshonos pázsitfüvek által dominált gyepvegetáció. Az alábbi kérdésekre kerestük a választ:

    (1) Milyen hatással van a kaszálás felhagyása a vetett gyepek szerkezetére?

    (2) Milyen hatással van a kaszálás felhagyása a vetett pázsitfüvek, a kísérő célfajok és a gyomok mennyiségére?

    (3) Elégséges-e az évi egyszeri kaszálás a vetett gyepek kedvező állapotának megőrzéséhez?

    Eredményeink alapján kijelenthető, hogy a kaszálás felhagyásának következtében az avar mennyisége megnőtt, ezzel párhuzamosan a gyepvegetáció összborítása és a vetett pázsitfüvek borítása lecsökkent. A felhagyott területeken jellemző volt az évelő gyomok borításának növekedése. Vizsgálataink alapján elmondható, hogy a rendszeres, évi egyszeri kaszálás fontos és elégséges kezelés lehet a vetett gyepek kedvező állapotának megőrzéséhez. Azonban a természetközeli, fajgazdag gyepekhez hasonló vegetáció kialakítása érdekében további beavatkozásokra van szükség. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy a gyeprekonstrukciós beavatkozások során, már a tervezési fázisban számolni kell a hosszútávú utókezelés fenntartásával és költségeivel.