Gyepgazdálkodás | Gyep | Puszta | Legelő | Legeltetés | Marha | Juh | Széna | Kárpát medence | Magyarország | Pásztor | Természetvédelem

Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
A tájhasználat változása a Fiság-völgyében 1980-2003 között
Megjelent 2021 december 14
21-22

A táj és a tájhasználati módok kisebb-nagyobb mértékben folyamatosan változtak a történelem során. A kutatási terület egyike a romániai Keleti-Kárpátok kis vízgyűjtőinek, ahol úgy a múltban, mint jelenleg is a változó tájhasználati formák – legelő, kaszáló, erdő, fás legelő, fás kaszáló és szántó – moza...ikszerűen helyezkednek el.
Kutatásunk folyamán az utóbbi 23 éves időszak változását elemeztük a múlt lejegyzett térképi adatai és a jelen állapot összehasonlításával. A vizsgálat tényfeltáró jellegű, adatokat szolgál a havasi táj egy területének tájhasználati megoszlására, és egy két évtizedes időszak változására, ugyanakkor nem törekszik a változások okainak kiderítésére, hanem adatai segítségével elősegíti és támogatja a további kutatásokat.

Teljes absztrakt mutatása
10
9
Az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség 21. konferenciája
Megjelent 2021 november 28
145-146

2006. április 3. és 6. között rendezte az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség (European Grassland Federation) a 21. hivatalos konferenciáját (21st General Meeting of the European Grassland Federation) a spanyolországi Badajozban.
A Spanyol Gyepgazdálkodási Társaság (SEEP, Sociedad Española el Estudio de los Pasots) a Szövets...ég Végrehajtó Bizottságának (Executive Committee) jóváhagyásával a gyep termelékenységének fenntarthatóságát (Sustainable Grassland Productivity) választotta a rendezvény átfogó témájának. Közel 40 ország csaknem 300 résztvevője a téma aktualitását kellőképpen indokolja.
A szakmai program a Szövetség alapszabályának megfelelően bonyolódott hétfőtől csütörtök délig, amiből egy délutánt a szakmai tanulmányút (mid conference tour) foglalt el. Az európai gyepgazdálkodás szakirodalmát friss eredményekkel gazdagítja az a 278 tudományos dolgozat, amelyeket a konferencia idejére megjelentetett tudományos kiadvány (Sustainable Grassland Productivity – Proceedings of the 21st General Meeting of the European Grassland Federation, Badajoz, Spain, Grassland Science in Europe Volume 11. Caja de Badajoz, 847. p.) tartalmaz.
A konferencia megnyitója a mediterrán térség gyepgazdálkodási sajátosságaival foglalkozott. Ennek első része a dél-spanyol térség tradicionális fás legelőit (dehesa) tárgyalta. Bemutatta, hogy ezt a történelmi gyökerekkel rendelkező gazdálkodási módot – közel 4 millió hektáron a térségben – milyen eredménnyel sikerült a vidékfejlesztés mai igényeinek is megfelelően megőrizni (termelés /erdő, gyep, időszakos szántó, valamint a kérődzők és a sertés legeltetéses tartása/, tájmegőrzés és természetvédelem).
A megnyitó másik része a gyenge termékenységű arid klímájú mediterrán térség másik extenzívnek nevezhető gazdálkodási módját, a gabonafélék, az ugaroltatás és a juh legeltetés hármas rendszerét vizsgálta a multifunkcionális mezőgazdaság szempontjából.
A tudományos program további részét öt szekció köré szervezték:
1. A szálastakarmány-gazdálkodás szezonális problémáinak kezelése (Overcoming seasonal constraints to forage production)
2. A pillangósok szerepe és lehetőségei (Role and potential of legumes)
3. A takarmánytermesztés mennyiségi és minőségi kérdései (Production and quality aspects of different animal feeds)
4. Az állattartási módok változása a közös agrárpolitikához igazodóan (Changes in animal production systems to meet CAP reforms)
5. A gyepek és a klímaváltozás (Grassland and climate change)

Teljes absztrakt mutatása
10
9
A termőhely, a gyeptípus és az időjárás szerepe néhány gyep hozamának alakulásában a hasznosítás intenzitásának függvényében
Megjelent 2021 október 27
13-18

A gyep az erdő után a legkedvezőbb talajhasználati mód. Magyarország területének 10,75%-át fedi. A pázsitfüvek gyökérzetének 90-95%-a a talaj felső 10 cm-es rétegében található, ezért, és a nagy párologtató felület miatt nagy a gyepek vízigénye és időjárás-érzékenysége. Emellett a talaj ...tápanyagszolgáltató-képességének és egyes szélsőséges talajtulajdonságoknak (pl. nagy sótartalom) van döntő befolyása a gyeptípus kialakulásában és a termésképzésben. Kísérleteinkben 2 termőhelyen 5 évig (2006-2010), egy helyen 2 éven át (2009-2010) évi 2×-, 3×- és 4× hasznosítva vizsgáltuk a gyepek termésmennyiségét és -megoszlását, valamint egyéb paramétereket, melyekről ebben a dolgozatban nem számolunk be. A kísérletünk része az Ausztriában 27 termőhelyen folytatott klímaprojektnek. A laboratóriumi elemzéseket egységesen az LFZ Raumberg-Gumpenstein Kutatóintézetben végezték Irdningben, Dr. K. Buchgraber irányításával. Legfontosabb eredményeink a következők: A Kiskunsági puszta termőhelyen kialakult gyeptípus termőképessége nagyon behatárolt. Az aszályra a legnagyobb terméscsökkenéssel reagált, ugyanakkor a jó csapadékellátottságra a legkisebb növekedést produkálta. A leggyengébb talajadottságú termőhelyen az extenzív gyephasznosítás késői első kaszálással nagyon kedvezőtlen hatású volt. A jobb minőségű termőhelyeken is a 3-, esetleg 4 növedékes hasznosítási módnál tudott a gyep legjobban alkalmazkodni az időjárási szélsőségekhez. 

Teljes absztrakt mutatása
13
19
A tájhasználat hatása a Naszály hegylábi gyepek fajösszetételére
Megjelent 2021 július 13
11-19

A munkánk során különböző tájhasznosítással rendelkező  Naszály hegylábi gyepterületeket vizsgáltunk. Arra kerestük a választ, hogy milyen változásokat okoz a kaszálás felhagyása, a turisták jelenléte, miben különbözik egy fás legelő és egy kaszáló fajösszetétele, és a környező erdőterül...etek gyepek felé való múltbeli kiterjedése igazolható-e. Ehhez hét vizsgálati területen, területenként 10 db 2×2 m-es kvadrátban felmértük a fajok jelenlétét és feljegyeztük a borítási értékeket. A terepi munkát 2013-ban három alkalommal, április, május és október hónapokban végeztük. Az adatokat klaszteranalízissel és ordinációs eljárással vizsgáltuk, valamint ökológiai mutatók alapján is összehasonlítottuk a vizsgálati területeket. A klaszteranalízis és az ordinációs elemzés szerint elkülönültek a kaszált és nem kaszált területek, valamint a kaszált és a kaszálás mellett turisták látogatta területek is. A hajdani erdőterületek kvadrátjai a fás legelőn és az egyik kaszált és turizmussal is érintett területen ugyancsak külön egységet alkottak. A vizsgálat kimutatta, hogy a kaszálás elmaradása az Arrhenatherum elatius, a Dactylis glomerata, a Trifolium montanum, a Salvia pratensis és a Viola hirta elszaporodásának kedvez. A kísérő fajok aránya a nem kaszált területeken alacsonyabb, emellett a kaszált területen nagyobb a gyomok és ruderális kompetítorok mennyisége. A kaszált gyepekben a Festuca valesiaca válik uralkodóvá. A vizsgált fás legelő az Alopecurus pratensis és védett növények nagyobb számával jellemezhető, a régmúltban feltételezhetően erdőterület hasznosítású gyepben a Potentilla alba gyakori. 

Teljes absztrakt mutatása
22
22
1 - 4 a 4 tételből