Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Állatjóléti és állategészségügyi aktualitások a legeltető juhászatban
    45-49
    Megtekintések száma:
    66

    Ez a szemle cikk áttekinti az állatjóléti előírásokat és az utóbbi időben a szakirodalomban felvetődött legújabb juhbetegségeket a legeltető juhászatok szempontjából. Az állatvédelem, illetve az állatjólét 1978 óta törvényben szabályozott. Az állatok optimális tartástechnológiáját – fájdalommentes szállítás és vágás körülményeit – több törvény és rendelet szigorú módon szabályozza, az attól eltérést bünteti. Az utóbbi évtizedben a figyelem a súrlókorra és a kéknyelv betegségre terelődött a legfontosabb juhbetegségek közül. A súrlókorra a szarvasmarhák BSE prion okozta megbetegedései terelték újra a figyelmet, azonban szerencsére közel 50 éve továbbra is mentes Magyarország e betegségtől. A kéknyelv betegség Nyugat-Európából Magyarországon először 2008 őszén jelent meg import állatoknál. Az állategészségügyi intézkedések szigorú sorozata hazánkban további mentességet biztosít kérődző állataink körében.

  • Újabb szempontok a legeltetéses állattartás értékelésében
    41-46
    Megtekintések száma:
    53

    Ez a szakirodalmi tanulmány a szakmai körökben talán kevésbé ismert „nádas csenkesz toxikózis” kórtörténetét mutatja be, amely – ha nem sikerült volna megoldani a problémát – a legeltetéses állattartás egyik gátjává válhatott volna. A másik nagy témakör, a takarmányok- és állati termékek minősége, korunk nagyon aktuális témájának nevezhető, tekintettel arra, hogy fontos humán egészségügyi vonatkozásai is vannak. A gyepen termelt állati termékek kedvező vitamin-, zsír- és zsírsav tartalma, illetve kedvező zsírsav összetétele több gazdasági állatfaj (szarvasmarha, sertés, baromfi) és többféle állati termék (tej, vaj, hús, tojás) esetében bizonyítást nyert. 

  • A gyepek tápanyagellátási-, növényvédelmi-, legeltetési- és élelmiszerbiztonsági kérdései napjainkban
    71-76
    Megtekintések száma:
    79

    Változó világunkban a hazai gyepterületek szerepe, rendeltetésének megítélése eltérő és nem problémamentes. A természetvédők ökológia centrikusan, míg a gazdasági szemléletű szakemberek ökonómia szempontból ítélik meg a gyepgazdálkodás aktuális kérdéseit. A harmadik szemlélet viszont összetett módon, az igényeknek, kívánalmaknak megfelelően szorgalmazza a gyepgazdálkodást. A rétekkel, legelőkkel kapcsolatos termesztéstechnológiáknak a növény- és állategészségügyi, valamint a humán- és élelmiszerbiztonsági törvényeket és rendeleteket be kell tartani. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket jogszabályok rögzítik, nemzetközileg és hazánkban egyaránt. Minden bizonnyal a közeljövőben az élelmiszer-előállítás jelentősége nőni fog. Ennek következtében a gyepgazdálkodás szerepe is felértékelődik. Ezért tehát a cikkben szereplő témákat folyamatosan felszínen kell tartani. 

  • A gyephasználati lehetőségek sokoldalúsága: A 2008. május 22-23-án rendezett „Szakmapolitikai kihívások és kilátások a gyephasználatban 2007-2013” című szakmai-tudományos tanácskozáson elhangzott előadás szerkesztett változata.
    5-8
    Megtekintések száma:
    78

    Az utóbbi évtizedekben a gyepkutatás feltárta mindazokat a termékeket és egyéb hasznokat, amelyeket a gyepek képesek szolgáltatni az emberiség számára. Az anyagi termékek körét hagyományos (hús, tej, állati bőr, rostos anyagok, gyógynövények, fűtésre használt trágya, igaerő) és újabb termékek (márkázott élelmiszer, a növénynemesítés alapját jelentő genetikai bázis, energiafű) szerint csoportosítjuk. A nem anyagi jellegű hasznokat globális (a klímaváltozás befolyásolása, a levegőtisztaság, a vízvédelem, a talajjavító hatás, a CO2 megkötés, a genetikai diverzitás fenntartása), regionális (a táj formálásában betöltött szerep, hegyvidéki területeken a vízgyűjtő területek konzerválása, a turizmus és a vadászat segítése, lavina- és földcsuszamlás veszélyének elkerülése, az elektromos távvezetékek védőzónáinak gondozása, a bányászati meddőhányók környezetbarát elfedése) és lokális (a gyephasználathoz kötődő kulturális értékek megőrzése) csoportosíthatjuk. Ezen termékeket és szolgáltatásokat a fenntarthatóság és multifunkcionalitás szempontjából vizsgáljuk. A mindennapi életben előforduló gyepeket alapvető funkcióik szempontjából kategorizáltuk. Megállapítottuk, hogy a gyep az egyedüli ökoszisztéma, amely oly sokféle elvárásnak és követelménynek meg tud felelni. A jövőre vonatkozó gyephasználati változásokat a multifunkcionális mezőgazdaság és vidékfejlesztés szempontjából vetítettük előre. A gyep alacsony termelési potenciálja csak kismértékben növekedhet, ami a biogazdálkodástól várható. A gyep igen magas ökológiai potenciálja a jövőben is meg fog maradni. A gazdasági fejlődéssel együtt érdemben növekedhet a gyepek és pázsitok jóléti funkcióinak fontossága.