Keresés
Keresési eredmények
-
Extenzív és intenzív húsmarha legeltetés természetvédelmi szempontú összehasonlító vizsgálata hortobágyi mélyfekvésű gyepekben
39-47.Megtekintések száma:187A szikes puszták megfelelő állapotának és biológiai sokféleségének fenntartásában, a gyepterületek természeti értékeinek megóvásában a legelő állatoknak igen jelentős szerepe van. A legelés általános hatásain túl a természetvédelemnek különösen fontos, hogy milyen sajátosságai vannak az egyes állatfajok, sőt fajták legelésének, mivel ezek jelentős különbségeket mutathatnak mind a növényzetre, mind a talajra kifejtett hatásukban. Vizsgálatunkban két hortobágyi mintaterület (Pap-ere és Zám-puszta) szarvasmarha legelőit hasonlítottuk össze természetvédelmi szempontok alapján. A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Zámon intenzív, vegyes genotípusú szarvasmarhafajtákkal, míg Pap-erén az őshonos extenzív magyar szürkével legeltetnek. A vegetáció felvételeket 2016 májusában készítettük el. A két területen összesen 40 db 2×2 méteres kvadrátban végeztük el a fajok borításbecslését nedves szikes mocsarakban és szárazabb szikes rétekben. Kérdésünk az volt, hogy a két különböző szarvasmarhafajta legeltetése, illetve a legeltetés felhagyása hogyan hat a vizsgált vegetáció típusok természetességére. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon (2000) szerint, a szociális magatartástípusok (SZMT) értékelést pedig Borhidi (1995) alapján végeztük. A vizsgálatok során megállapítható, hogy a szarvasmarha legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő volt. A nedves szikes mocsarakban nagyobb mértékű változásokat figyeltünk meg az egyes növénycsoportok borításában a legelés-intenzitás változásának hatására, mint a szárazabb szikes réteken. Minden vizsgált élőhelyen az edafikus körülményekre jellemző pázsitfű- és sásfajok voltak a dominánsak. A legeltetés hatására a legtöbb területen nőtt ezen fajok borítása, ami hozzájárul a gyep záródásához és a gyom- és ruderális kompetítor fajok visszaszorításához, amelyek minden területen csak kis borítással fordultak elő. Eredményeink alapján mind az extenzív, mind az intenzív húsmarha legeltetés alkalmas a vizsgált élőhelyek természetvédelmi kezelésére.
-
Az évjárat hatásának pontosítása feltétlen juhlegelők koratavaszi növényállomány fejlettségére
17-22Megtekintések száma:281Extenzív juhlegelők első legeltetésének a lehetőségét vizsgáltuk a gyepállomány magasságának a nyomon követésével 2022 és 2023 tavaszán, a Karcagi Kutatóintézetben, ezen kéziratban az évjárathatásra fókuszálva. A környezetvédelmi támogatások miatt ráfordítás szint nélküli, réti szolonyec talajú gyepterületen 6 különböző paraméterrel rendelkező, koratavaszi juhlegeltetésre potenciálisan alkalmas gyepes termőhely esetében pontosítottuk évjáratokként azonos időpontokban, a talaj hőmérsékleti, -nedvességi adatait, valamint a gyepnövedék magasságát. Mindkét évjárat esetén megállapítható, hogy a parlaggyepen és a legelőerdőben indokolt a juhok legeltetését elkezdeni.
-
Magkeverékek fejlesztése fajgazdag szőlősorköz-takarónövényzethez
37-42Megtekintések száma:168Az ökológiai gazdálkodás során kiemelten fontosak az alternatív gyomvisszaszorítási módszerek, mivel a szintetikusan előállított gyomírtószerek használata nem engedélyezett. A talaj védelme és a talajlakó mikrobák diverzitása szintén kiemelt jelentősséggel bír az ökológiai szőlőtermesztésben. őshonos takarónövényzet alkalmazása megoldást jelenthet ezen problémákra, és javíthatjuk a szőlők biodiverzitását és ökoszisztéma szolgáltatásait. A növényzet korai fejlődését vizsgáltuk magas diverzitású magkeverékek vetése után 4 Tokaji borvidékhez tartozó szőlőben, on-farm körülmények között. Négy kezelést hasonlítottunk össze: (i) Biocont-Ecowin magkeverék vetése (12 faj), (ii) Pillangós magkeverék vetése (9 faj), (iii) Füvesgyógynövényes magkeverék vetése (16 faj) és (iv) kontrol (nem történt vetés). Vetés után (2012 márciusa) felvételeztük a vetett és kontrol szőlősorközök növényzetét 2012 és 2013 júniusában. Az első évben a vetett fajok nagy része sikeresen megtelepedett. A Biocont-Ecovin és Pillangós magkeverékekkel vetett szőlősorközök esetében tapasztaltuk a leghatékonyabb gyomvisszaszorítást. A második évre a Füves-gyógynövényes és Pillangós magkeverékekkel vetett szőlősorközökben alacsonyabb gyom borítást, míg a Biocont-Ecovin magkeverékkel vetett és kontrol sorközökben emelkedett gyomborítást tapasztaltunk. A projektben résztvevő szőlészek elégedettek voltak a magkeverékek megtelepedési sikerével. Fajgazdag szőlősorköz takarónövényzet létrehozására tett kísérletünk sikeres volt, és eredményeink azt mutatják, hogy a takarónövényzet telepítése kulcsfontosságú lehet az ökológiai szőlőtermesztésben.
-
Kaszálók vagy legelők lehetnek a Duna menti homoki gyepek?
31-38.Megtekintések száma:199A Festuca fajok a pannon vegetáció fontos gyepalkotói, ezen túl a vegetáció meghatározó tagjai olyan élőhelyeken, ahol a legtöbb növényfaj számára már túl szélsőségesek a körülmények. Gyepgazdálkodási felmérések alapján a szálas levelű vagy apró csenkeszek (Festuca) és élőhelyei úgynevezett gyenge termőképességű gyepeket alkotnak, mindamellett az élőhelyek jelentős természetvédelmi értéket képviselnek. Ezen élőhelyek jelentősége a klímaváltozással párhuzamosan, a száraz élőhelyek potenciális terjedésével feltehetően nőni fog. Kutatásunk fő kérdése a következő: a Dunát követve, több környezeti tényező változása (talaj, csapadék, hőmérséklet) mentén ezen homoki gyepek fajösszetétele hogyan változik, illetve a gazdasági hasznosíthatóságuk (takarmányozási, beltartalmi értékek) változike? A biomassza vágásminták a Duna mentén az északnyugat- Kisalföldtől kiindulva a Kárpát-medence központi nagy kiterjedt homoki hátságán át (ahol 3 részre, északi, középső és déli részre bontva) legdélibb, delibláti területéig, valamint a Kárpátok vonalán átlépve a Román-alföldig és Bulgáriáig 17 mintaterületről kerültek begyűjtésre. Minden mintaterületen 6-6 minta készült 0,5×0,5 m-es kvadrátok használatával. A mintákat a következő gyepalkotókra bontottuk: 1. A jellemző Festuca fajok, 2. egyéb pázsitfüvek, 3. pillangós fajok, 4. egyéb kétszikű fajok, 5. egyéb egyszikű fajok, 6. avar. Eredményeink alapján a gyepek biomassza mennyisége csekély, 300-800 g/m2 között változik. A nyílt homoki gyepekben 500 g/m2 alatti, és zártabb gyepekben a jelentősebb. A legkevesebb biomassza-mennyiséggel a F. vaginata gyepe rendelkezik, míg a legmagasabbal a F. rupicola/javorkae, ám minden gyeptípusban jelentős volt a Festuca fajok relatív biomassza mennyisége. Szintén nagy arányban meglévő gyepalkotó volt az egyéb, pillangós fajok nélküli kétszikűek csoportja. Ennek a két csoportnak az aránya is változott, úgy, hogy a gyep zártabbá válásával a F. vaginata típustól a F. wagneri-n át a F. rupicola/javorkae irányába haladva a Festuca fajok aránya csökken és az egyéb kétszikűek mennyisége jelentősebbé válik. A szúrós fajok csak zártabb gyepekben (Festuca rupicola/javorkae, F. wagneri) fordultak elő. A F. wagneri és a F. javorkae/rupicola állománya rendelkezik a legtöbb (18,55 g/0,25 m2) pillangós növényfajjal. E gyepekből gyenge minőségű réti széna várható, a kiskérődző ágazat számára jelenthet felhasználható takarmányforrást: leginkább a juhokkal történő hasznosítás jöhet szóba.
-
Műtrágyahatások vizsgálata a 2. éves telepített gyepen. Ásványi elemfelvétel. 7.
107-118Megtekintések száma:132Egy műtrágyázási tartamkísérlet 29. évében, 2002-ben vizsgáltuk az eltérő N, P és K ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű pillangós nélküli gyepkeverék 2. évének termésére és elemtartalmára. A termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3-5% CaCO3-ot és 20-22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N× 4P×4K=64 kezelést × 2 ismétlést=128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny.
A vizsgált 2002. évben az 1. kaszálásig a gyep összesen 221 mm csapadékot kapott, beleszámítva a téli félévet is, tehát a 8 hónapos tenyészideje alatt. A 2. kaszálású sarjúnak 3 hónapos tenyészideje alatt összesen 180 mm csapadék állt rendelkezésére. A kísérlet beállításának körülményeit, módszerét, valamint a 2. éves eredményeinket előző közleményünk taglalta (Kádár, 2006). Főbb következtetések:
1. Míg a szénatermés tömegét döntően a N-ellátás határozta meg, a N-kontrollhoz viszonyítva ötszörösére növelve, az ásványi elemek felvételét a fellépő N×P és N×K kölcsönhatások ill. antagonizmusok és szinergizmusok jelentősen tovább módosították.
2. Az N×K ellátottság függvényében az 1. kaszálással kivont K pl. kereken 23-198 kg/ha, Na 0,1-7,1 kg/ha, Mo 0,4-3,5 kg/ha változást mutatott. Az N×P trágyázással a P 3-14 kg/ha, Sr 12-388 g/ha, Mo 0,5-4,5 g/ha határok között módosult. Hasonlóképpen nagyságrendi változások jelentkeztek a 2. kaszálás idején is.
3. A talaj növekvő oldható K-kínálatával nőtt a K és Ba, ill. visszaszorult az antagonista Ca, Mg, Na elemek felvétele. A P-trágyázás serkentette a P, S, Sr és Ba, valamint gátolta a Mo beépülését, melynek kivont mennyisége 1/3-ára esett a P-ral igen jól ellátott parcellákon. A bőséges N-ellátás főként a N, K, Mn, Sr és Cu elemek beépülését segítette, nagyságrendbeli akkumulációt eredményezve a N-kontrollhoz viszonyítva.
4. Az extrém tápláltsági szituációkat tekintve (az N0P0K0 és az N3P3K3 szintek között) az alábbi különbségek léptek fel a felvételben 2002-ben a makroelemek esetén: K 34-302 kg/ha, N 15-168 kg/ha, Ca 8-35 kg/ha, S 5-22 kg/ha, P 4-22 kg/ha (9-51 kg/ha P2O5), Mg 3-14 kg/ha. Kontrollhoz képest a Na beépülése 23-szorozódott az egyoldalún N-kínálattal, majd töredékére zuhant az együttes NPK adagokkal. Nagyságrendbeli emelkedést mutatott a Mn, Sr, Zn és Cu. Az As, Cd, Co, Cr, Hg, Pb, Se felvett mennyisége általában 1 g/ha méréshatár alatt maradt.
5. Az 1 t szénába épült elemtartalom a két kaszálás összegéből számítva 2002-ben az alábbi szórásokat mutatta a műtrágyázás függvényében: K 17-35 kg (20-42 kg K2O), N 9-19 kg, Ca 3-5 kg, S 2,0-2,5 kg, P 1,3-2,5 kg (3,0-5,7 kg P2O5), Mg 1,4-1,9 kg. A beépült mikroelemek mennyiségei: Na 170-980 g, Fe 90-170 g, Mn és Al 60-120 g, Sr 10-50 g, Zn 7-25 g, Ba és B 3-6 g, Cu 3-6 g, Ni 0,4-0,9 g, Mo 0,3-1,3 g/t széna. Adataink a gyep elemforgalmának mértékére utalnak, és iránymutatóul szolgálhatnak a műtrágyaigény becslésében a szaktanácsadás számára. -
Felhagyott juhlegelő degradációjának mérése
43-48.Megtekintések száma:323A hazai legeltetett állatlétszám csökkenésével, jelentősen mérséklődik a kiszolgáló gyep művelési ág szerepe is. Növekszik az alul-, illetve az egyáltalán nem hasznosított gyepek részaránya. Kísérletünk során, melyet a Debreceni Egyetem, AKIT Karcagi Kutatóintézetében végeztünk, négyféle gyephasznosítási módot vizsgáltunk három ismétlésben egy ecsetpázsitos sziki réten. Meghatároztuk a kísérleti terület növényszerkezet összetételét, illetve megmértük a talaj széndioxid forgalmát.