Search
Search Results
-
Arsenic accumulation in English Ryegrass (Lolium perenne)
67-68Views:44Arsenic contamination globally occurs in groundwater especially in deeper layers. Soil type, structure, water availability and land use both effect its concentration which varies between 10-170 µg/l. As more deep wells have been erected to access underground aquifers, arsenic accumulation became regular risk. Plants are in direct contact with groundwater therefore potential accumulators for heavy metals or metalloids. Through the food chain, both animals and humans are able to build up certain amount of metals and metal like salts. These elements accumulate in living tissues and may interrupt crucial physiological cycles (transcription, CO2-release). We focused on English ryegrass (Lolium perenne) because its known genome sequence and wide cultivar availability. This species is often used as optimal roughage for ruminants and horses. Also used as lab-plant because its fast germination rate.
-
Különböző komposztadagok hatása az extenzív gyep talajának néhány tulajdonságára
9-14Views:83After the millennium the utilization of the Hungarian grasslands is particularly important. We considered the priorities of the Darányi Ignácz Plan where the efficient utilization of the agricultural areas - including grasslands, pastures- by increasing the number of ruminants is the part of the rural strategy. The effective utilization of the by-product, the manure in croplands or pastures is particularly important, taking the increasing fertilizer prices within the continuously opening price scissor of the industrial-agricultural products into account. The patent of the Karcag Research Institute of CAAES RISF UD, the TERRASOL compost is a good alternative for farmers. We have already published the primary results of our grassland fertilization experiment, where we investigated the utilization of different compost doses and evaluated these from economic point of view. In this paper we examined the changes of the properties of the soil in the different treatments. We visualized our results by using GIS methods. We measured the moisture content, the penetration resistance and the CO2 emission of the soil of the four treatments. We determined that the 20 t/ha of compost dose is considered as sufficient to improve the investigated properties of the grassland soils under the droughty conditions of 2012.
-
Kaszálók vagy legelők lehetnek a Duna menti homoki gyepek?
31-38.Views:87A Festuca fajok a pannon vegetáció fontos gyepalkotói, ezen túl a vegetáció meghatározó tagjai olyan élőhelyeken, ahol a legtöbb növényfaj számára már túl szélsőségesek a körülmények. Gyepgazdálkodási felmérések alapján a szálas levelű vagy apró csenkeszek (Festuca) és élőhelyei úgynevezett gyenge termőképességű gyepeket alkotnak, mindamellett az élőhelyek jelentős természetvédelmi értéket képviselnek. Ezen élőhelyek jelentősége a klímaváltozással párhuzamosan, a száraz élőhelyek potenciális terjedésével feltehetően nőni fog. Kutatásunk fő kérdése a következő: a Dunát követve, több környezeti tényező változása (talaj, csapadék, hőmérséklet) mentén ezen homoki gyepek fajösszetétele hogyan változik, illetve a gazdasági hasznosíthatóságuk (takarmányozási, beltartalmi értékek) változike? A biomassza vágásminták a Duna mentén az északnyugat- Kisalföldtől kiindulva a Kárpát-medence központi nagy kiterjedt homoki hátságán át (ahol 3 részre, északi, középső és déli részre bontva) legdélibb, delibláti területéig, valamint a Kárpátok vonalán átlépve a Román-alföldig és Bulgáriáig 17 mintaterületről kerültek begyűjtésre. Minden mintaterületen 6-6 minta készült 0,5×0,5 m-es kvadrátok használatával. A mintákat a következő gyepalkotókra bontottuk: 1. A jellemző Festuca fajok, 2. egyéb pázsitfüvek, 3. pillangós fajok, 4. egyéb kétszikű fajok, 5. egyéb egyszikű fajok, 6. avar. Eredményeink alapján a gyepek biomassza mennyisége csekély, 300-800 g/m2 között változik. A nyílt homoki gyepekben 500 g/m2 alatti, és zártabb gyepekben a jelentősebb. A legkevesebb biomassza-mennyiséggel a F. vaginata gyepe rendelkezik, míg a legmagasabbal a F. rupicola/javorkae, ám minden gyeptípusban jelentős volt a Festuca fajok relatív biomassza mennyisége. Szintén nagy arányban meglévő gyepalkotó volt az egyéb, pillangós fajok nélküli kétszikűek csoportja. Ennek a két csoportnak az aránya is változott, úgy, hogy a gyep zártabbá válásával a F. vaginata típustól a F. wagneri-n át a F. rupicola/javorkae irányába haladva a Festuca fajok aránya csökken és az egyéb kétszikűek mennyisége jelentősebbé válik. A szúrós fajok csak zártabb gyepekben (Festuca rupicola/javorkae, F. wagneri) fordultak elő. A F. wagneri és a F. javorkae/rupicola állománya rendelkezik a legtöbb (18,55 g/0,25 m2) pillangós növényfajjal. E gyepekből gyenge minőségű réti széna várható, a kiskérődző ágazat számára jelenthet felhasználható takarmányforrást: leginkább a juhokkal történő hasznosítás jöhet szóba.