Keresés

Keresési eredmények

• A BÉCSI EGYETEM HOTVÁTH, MAGYAR ÉS ERDÉLYI TEOLÓGUS HALLGATÓI (1714-1743) A SZEMINÁRIUMON KÍVÜLI NÖVENDÉKEK

  Kökényesi Zsolt

  Megtekintések száma:

  0

  A közlemény a Szent Korona országainak teológushallgatóit vizsgálja a bécsi egyetemen 1714–1743 között, különös tekintettel a szemináriumokon kívül tanulókra. Alapját egy korábban nem használt, az Osztrák Nemzeti Könyvtárban őrzött kézirat (Nomina D. D. Theologorum inscribi coepta Anno MDCCXIV) képezi, amely a rektori matrikulánál és a kari anyakönyvél jóval teljesebb összeírást tartalmaz. A tanulmány az externi (nem bentlakó hallgatók) körére összpontosítva 218, Magyarországról, Horvátországból és Erdélyből származó növendéket azonosít, akikhez összesen 488 beiratkozás tartozik. A tridenti előírások ellenére a bécsi teológushallgatók többsége nem szemináriumi keretek között folytatta tanulmányait, ami egyszerre tükrözi az intézményi kapacitások korlátait és a teológiai képzés iránti tartósan erős keresletet. A hallgatói létszáma jelentős ingadozást mutatott, amelyet a háborús események és a Habsburg Monarchián belüli változó oktatási lehetőségek egyaránt befolyásoltak. A tanulmány rekonstruálja a hallgatói csoport náció szerinti összetételét is, rámutatva a magyar (Ungarus) hallgatók meghatározó többségére, valamint a horvát és más délszláv csoportok számottevő jelenlétére.

• A NAGYSZOMBATI EGYETEM HALLGATÓSÁGA AZ ÚJABB FORRÁSOK TÜKRÉBEN

  146-181

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  299

  Az 1635-ben alapított Nagyszombati Egyetem Magyarország első, máig folyamatosan működő univerzitása. Jogutódja a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Az egyetem levéltári forrásainak jelentős része elpusztult az 1956-os forradalom idején a Magyar Országos Levéltárban keletkezett tűzben. Ezért nagyon nehéz összeállítani az első magyar egyetemen tanult hallgatók listáját. A közelmúltban, Esztergomban új, eddig nem ismert források kerültek elő az egyetem növendékeiről. Ebben a cikkben összefoglaljuk azokat az eredményeket, amiket az új dokumentumok alapján elmondhatunk az egyetem bölcsészeti és teológiai karán tanult személyekről. Vizsgáljuk az egyetem vonzáskörzetét, a hallgatói létszám alakulását korszakonként, továbbá a hallgatóság társadalmi rétegződését és nemzetiségi összetételét, a külföldi és belföldi diákok arányát.

• Újabb magyarországi jogtanuló a 16. századi strasbourgi Academián (Kiegészítés az eddigi peregrinusnévsorhoz)

  12-29

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  320

  Yet Another Law Student from Hungary at the Strasbourg Academy (an Additon to the hitherto known list of Peregrine students). In the second part of the 16th century the municipal school of the Alsatian metropolis Strasbourg, was one of the popular destinations among wanderer, peregrine students from Hungary. In this school – beyond the liberal arts (artes liberales) – students could attend lectures on theology, medicine and law. Since the contemporaneous parish register of the school was lost it is hitherto unclear how many Hungarian students studied here until the foundation of the university in 1621. From the study offered here one can obtain information pertaining to a young student who has not been counted as a student in Strasbourg so far and who was originally from the Sips (Zips) region, and studied law on the evidence of two, hitherto unknown disputes of his. The paper is completed by an attempt to reconstruct earlier student lists: according to our knowledge it can be attested that Hungarian and Transylvanian students did actually study in Straßsbourg from the middle of the 16th century till 1621.

• Teológushallgatók doktorálása pedagógiából a debreceni egyetemen 1949-ig

  78-81

  Vincze Tamás

  Megtekintések száma:

  301

  THE DOCTORAL STUDIES OF THEOLOGY STUDENTS AT THE UNIVERSITY OF DEBRECEN UNTIL 1949. Based on the minutes of the doctoral culminative exams at the Faculty of Arts of the University of Debrecen before 1949, the essay comes to the conclusion that numerous doctoral students in the Faculty of Arts between 1917–1949 completed their studies as students of the Faculty of heology. It has been proven that it is not only a unique practice in Debrecen, but it is a continuation of an established practice in Kolozsvár. he author decsribes the practice in Kolozsvár and how it was adapted at the University of Debrecen. Based on some memoirs, the author shows that numerous signiicant representatives of Pedagogy started their careers as students of Theology.

• Wittenberg neveltjei és a Tiszántúl reformációja

  96-101

  Szabadi István

  Megtekintések száma:

  245

  The Students of Wittenberg and the Transtibiscan Reformation. The three generations of Hungarian ministers which returned from the University of Wittenberg each walked a different path in spreading the Reformation. Some of them remained followers of Luther (Mátyás Dévai Bíró, Imre Ozorai, István Gálszécsi, Sebestyén Károlyi Boldi). The next group represented a shift in the teachings, and they established church administration after the Swiss model, while still being direct students of Melanchthon. Later, they became bishops and deans, the elite of church leadership (Benedek Bánffyhunyadi Mogyoró, György Czeglédi, Ferenc Czeglédi, Péter Méliusz Juhász, György Gönczi Kovács alias György Fabricius). It is safe to state that both the Lutheran and the Calvinist forms of Reformation were distributed by students of Wittenberg, in which Melanchthon played a crucial role. His work was characterised by temperance and tolerance: he proclaimed fidelity in cases where it was necessary, and in the rest – for the sake of unity –, compliance. Many believe that this was what allowed the Swiss school of Protestantism to spread quickly across Hungary in the second half of the century. Concerning the dispersion and the positions of the Lutheran and the Calvinist branches throughout Hungary, however, not only confessional issues should be examined but contemporary politics, too. It was the Wittenberg generation that came after the death of Melanchthon (but was still educated in the spirit of Melanchthonian theology and humanism) which brought about the establishment of a church from the Swiss branch, organised along political lines and firmly dependent on them. This generation included Péter Károlyi and Lukács Hodászi Pap. 16th-century Hungarian Reformed theology was characterised by eclecticism which did not originate from Wittenberg alone, but Wittenberg provided it with the ground where it could develop.

• TÓTH ENDRE TEOLÓGUSPROFESSZOR, A DEBRECENI REFORMÁTUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA 1950-1958 KÖZÖTTI INTÉZMÉNYVEZETŐ DÉKÁNJA

  Hörcsik Richárd

  Megtekintések száma:

  438

  Tóth Endre (1899–1970) előbb pápai, majd debreceni református teológiai tanár egyháztörténész élete és munkássága sajátos magyar 20. századi értelmiségi sors. Miközben csendes alkata révén nem vágyott hivatali feladatokra, a zaklatott történelmi körülmények évtizedeken át komoly egyházi tisztségek betöltésére kényszerítették. A Pápai Református Teológiai Akadémián és a Dunántúli Református Egyházkerületben az 1920-as évek közepétől két évtizeden át különböző tisztségeket töltött be, majd 1947–1950 között a Debreceni Egyetem Hittudományi Karának, ezt követően az állami egyetemből kiváló és a Református Kollégium keretében működő Református Teológiai Akadémiának professzora, 1948-tól egy évtizeden át dékánja. Bölcsességének és alázatos magatartásának is köszönhető, hogy a debreceni lelkészképzés, korábbi egyetemi színvonalát megőrizve, komolyabb veszteségek nélkül vészelte át története talán legnehezebb évtizedét. Tóth Endre irányítása mellett történt meg 1950-ben az állami egyetemből való kiválás, a Kollégiumba való átköltözés, az iskolák államosítása után a sárospataki teológusdiákok befogadása és az 1956-os események hullámveréseinek feldolgozása, miközben a Tiszántúli Egyházkerületben két ízben püspökváltás is történt (Debrecenbe érkezésekor még tanszéki elődje, Révész Imre, 1948 után Péter János, majd 1957-től Bartha Tibor volt a püspök). Intézményvezetői munkája mellett egyháztörténészként iskolateremtő oktatói és tudományos tevékenységet is végzett.

• Német egyetemi filozófiai hatások Schneller István morálpedagógiai rendszerében

  23-33

  Pukánszky Béla

  Megtekintések száma:

  301

  German Academic Effects on István Schneller’s pedagogical System. Having studied theology at German universities, Schneller István (1847–1939) got to the Department of Education at Kolozsvár University in 1895. He played an important role in having the Transsylvanian Hungarian University, suppressed in May of 1919, transferred to Szeged in the autumn of 1921. Schneller’s approach to the questions of pedagogy was that of an Evangelical theologian. He applied the term „personality pedagogy” to his pedagogy, thus referring to the fact that the process of moulding the individual into a personality was placed in the focus of his pedagogy. When searching the roots of Schneller’s moral anthropological concepts with regard to the history of ideas, the following influences are to be revealed: 1. The Protestant doctrine, the influence of the Herrenhut circle of the Evangelical Pietists, Ernst Daniel Schleiermacher’s influence. The process of becoming a member in the Domain of God is to be supported by the individual’s intimate religious experience. 2. The reception of Pestalozzi’s influence: The Swiss pedagogue’s ethical evolutionary theory is mainly discussed in the study titled „Meine Nachforschungen über den Gang der Natur…”. The three grades described there are as follows: Naturstand (Natural State), Gesellschaftlicher Zustand (Social State), Sittlicher Zustand (Moral State), which might as well be interpreted as the antecedents of Schneller’s conception. Schneller goes further on the road outlined by Pestalozzi, setting the process of ethicizing into a wider context. 3. The Kantian influence is equivalent to that of Pestalozzi. Schneller himself attempts to interpret Kant’ pedagogical conceptions discussed several times and in several ways as a unified system. On the basis of his university lectures, it can be recognized that Schneller reveals the following grades in the process of evolution described by Kant: 1. eudaimonism, 2. legality, 3. morality. Nonetheless, in favour of Schleiermacher’s principle of love, Schneller is reluctant to accept the emotionally rigorous ethical laws and the Kantian categorical imperative. Schneller as a charismatic pedagogue-professor at Kolozsvár, then at Szeged University, gathered a multitude of students around himself, many of whom (Varga Béla, Makkai Sándor, Kemény Ferenc, Imre Sándor), starting from and developing the intellectual world of personality pedagogy, became considerable theoreticians themselves. German Academic Effects on István Schneller’s pedagogical System. Having studied theology at German universities, Schneller István (1847–1939) got to the Department of Education at Kolozsvár University in 1895. He played an important role in having the Transsylvanian Hungarian University, suppressed in May of 1919, transferred to Szeged in the autumn of 1921. Schneller’s approach to the questions of pedagogy was that of an Evangelical theologian. He applied the term „personality pedagogy” to his pedagogy, thus referring to the fact that the process of moulding the individual into a personality was placed in the focus of his pedagogy. When searching the roots of Schneller’s moral anthropological concepts with regard to the history of ideas, the following influences are to be revealed: 1. The Protestant doctrine, the influence of the Herrenhut circle of the Evangelical Pietists, Ernst Daniel Schleiermacher’s influence. The process of becoming a member in the Domain of God is to be supported by the individual’s intimate religious experience. 2. The reception of Pestalozzi’s influence: The Swiss pedagogue’s ethical evolutionary theory is mainly discussed in the study titled „Meine Nachforschungen über den Gang der Natur…”. The three grades described there are as follows: Naturstand (Natural State), Gesellschaftlicher Zustand (Social State), Sittlicher Zustand (Moral State), which might as well be interpreted as the antecedents of Schneller’s conception. Schneller goes further on the road outlined by Pestalozzi, setting the process of ethicizing into a wider context. 3. The Kantian influence is equivalent to that of Pestalozzi. Schneller himself attempts to interpret Kant’ pedagogical conceptions discussed several times and in several ways as a unified system. On the basis of his university lectures, it can be recognized that Schneller reveals the following grades in the process of evolution described by Kant: 1. eudaimonism, 2. legality, 3. morality. Nonetheless, in favour of Schleiermacher’s principle of love, Schneller is reluctant to accept the emotionally rigorous ethical laws and the Kantian categorical imperative. Schneller as a charismatic pedagogue-professor at Kolozsvár, then at Szeged University, gathered a multitude of students around himself, many of whom (Varga Béla, Makkai Sándor, Kemény Ferenc, Imre Sándor), starting from and developing the intellectual world of personality pedagogy, became considerable theoreticians themselves.

• A TUDOMÁNYOK FEJLŐDÉSE AZ OLMÜTZI EGYETEMEN A 17-18. SZÁZADBAN

  111-130

  Spacilova Libusc

  Megtekintések száma:

  294

  A17-18. században. Jezsuiták 1566-ban alapítottak gimnáziumot Olmützben, melyet 1576-ban a filozófiai, 1582-ben teológiai fakultással egészítettek ki. A jezsuita oktatási rendszert leíró dokumentum a Ratio et institutio studiorum az oktatást három lépcsőfokra osztotta, melynek legmagasabb szintjét studia superioranak nevezték, és a filozófiát és teológiát foglalta magában. A második évtől a diákok matematikát, asztronómiát és geográfiát, a harmadik évben 1637-től kezdve etikát tanultak. A jezsuiták a természettudományok oktatásának nem szenteltek különösebben nagy figyelmet, mivel ezek a tárgyak az egyház tekintélyét aláásták és az alapvető egyházi dogmáknak ellentmondtak. Ennek következtében a 17. század második felében és a 18. század elején csak nagyon sporadikusan fejlődött ki egzakt természettudományos kutatás és oktatás. Mégis az olmützi egyetemen voltak olyan oktatók, akik matematikai, fizikai és csillagászati kutatással foglalkoztak, köztük számos külföldi származású tudós. A skolasztikus disputációkban az egyházi hatóságok által jóváhagyott témák, többnyire ellentmondásos témák kerültek elő. Ennek ellenére itt is találkozunk természettudományos témákkal filozófia, biológia, kémia, fizika és matematika tárgykörében, bár korántsem akkora létszámban, mint az kívánatos lett volna.

• A KASSAI EGYETEM BÖLCSÉSZ ÉS TEOLÓGUS NÖVENDÉKEI 1659-1775

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  0

  Szerző: Heilauf Zsuzsanna

  HUN REN ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport Budapest, 2024,

  Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat 33.

• Lencz Géza és a vármegyei alap

  70-94

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  208

  GÉZA LENCZ AND THE COUNTY FOUNDATION. Géza Lencz is mostly remebered as a theology professor who was a determinant personality in the early history of the University and a legendary teacher of the Calvinist heology Faculty. It is not widely known about him that during his rectorship, while he was persistently fought for the main university building being built, a foundation was established, to support the construction work, collecting the donation of the counties for this noble cause. he county foundation, which was clearly his idea and for which he has sacriied so much, could not fulill its purpose, however it became an eicient support system for the deserving needy students.

• Egy méltatlanul elfeledett egyetemi kiadványsorozat - A Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének dolgozatai

  126-141

  Győri L. János

  Megtekintések száma:

  227

  A budapesti Eötvös Collégium mintájára szerveződő debreceni Református Tanárképző Intézet 1925–1952 között kiegészítő képzés keretében a hazai református középiskolák számára nevelt tanárokat. Az intézet hallgatói önálló tudományos tevékenység végzéséhez is komoly impulzusokat kaptak szakvezető tanáraiktól, és többen közülük a 20. század derekán a magyar kulturális élet és oktatás meghatározó alakjaivá váltak. A hallgatók doktori disszertációit és egyéb tudományos dolgozatait közlő kiadványsorozat 28 kötete 1936–1943 között jelent meg kb. 3000 oldal terjedelemben. A tanulmány az „Acta Instituti Paedagogici Collegii Debreceniensis” cimű kiadványsorozat megszületésének és  megszűnésének körülményeit és annak szellemi profilját igyekszik bemutatni.