Keresés

Keresési eredmények

• A katolikus peregrináció lehetőségei és következményei a 16. század közepén (1530–1580)

  51-70

  Kiss Farkas

  Megtekintések száma:

  264

  Chances and consequences of Catholic academic Peregrination in mid-16th c. Hungary (1530–1580). This study deals proposes a preliminary answer to the questions what the most popular trends of Catholic academic peregrination were after the arrival of Protestantism in Hungary, and what its most important consequences were in terms of career advancement and cultural influences. It seems that academic peregrination remained prevalent in the circles of higher clergy both through family ties and because
  of career advancement, with the exception of bishop friars and bishop warlords. There survive only scanty sources about the actual graduation of the students, and a doctoral degree remained a rarity among higher clergy even after the council of Trient. The cultural impact of academic peregrination on Catholic lower clergy has not been examined yet in detail by current reserch. Three case studies are presented here on Stephanus Thomasius, Bálint (Valentinus) Nádasdi, and András Mindszenti, in order to demonstrate the modernisinig tendencies in the cultural ideologies of Catholicism. Beside a strong presence of Erasmianism, both Christian cabbala of the era, and the reform of Catholic homiletics seemed to have played an important role in the cultural impact of academic peregrination in this period.

• ADALÉKOK A BRASSÓI PEREGRINÁCIÓ KORA ÚJKORI TÖRTÉNETÉHEZ: A 17–18. SZÁZAD FORDULÓJA ALKALMI NYOMTATVÁNYAINAK EGYETEMTÖRTÉNETI TANULSÁGAI

  133-149

  Nagy Andor

  Megtekintések száma:

  321

  A jelen tanulmányban a kora újkori brassói szász peregrináció történetét vizsgálom egy százéves időmetszetben (1650 és 1750 között). Az írás célja, hogy összefoglalásra kerüljenek az egyetemi anyakönyvek és a peregrinációs névtárak sporadikusan meglévő eredményei, illetve ezek kiegészítésre kerüljenek a brassói szászok egymásról készített alkalmi írásemlékeinek adataival is. A dolgozatban bemutatott eredmények példaként szolgálhatnak további olyan kutatások számára is, amelyek szándéka a kora újkori egyetemjáráshoz kapcsolódó alkalmi szövegek vizsgálata.

   

• ISMERETLEN ADATTÖRMELÉKEK A 17. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK UNITÁRIUS ISKOLA- ÉS PEREGRINÁCIÓTÖRTÉNETÉHEZ

  131-157

  Szigeti Molnár Dávid

  Megtekintések száma:

  246

  A kolozsvári unitárius iskola, a szentháromság-tagadók egyetlen „küldő intézménye” az 1660-as évek elején erősen hanyatlóban volt (tűzkár, pestis, a fegyelem meglazulása), s ezek folytán átmenetileg az unitárius peregrináció is „beszűkülő tendenciát mutatott”. Az 1670-es évektől azonban – a kolozsvári egyházközség költségén – ismét rendszeresen kezdtek unitárius diákokat külföldi tanulmányútra küldeni, viszont a peregrinusoknak indulásuk előtt már – más felekezeteknél sem ismeretlen – kötelezvényt, úgynevezett reverzálist kellett kiállítaniuk az eklézsia számára, melyben elsősorban hithűségre és engedelmességre kötelezték magukat. Ezeket a reverzálisokat – egyébként nagyon helyesen – formuláknak szokták tartani, időnként azonban nagyon érdekes konkrétumokat is találhatni bennük, így például a folyósított „ösztöndíj” összegét, a tanulmányok időtartamát vagy épp a kötelezően tanulandó nyelvek megnevezését. A tanulmány ezeket a konkrétumokat igyekszik rendszerezve tárgyalni.

• Miskolci Csulyák István peregrinációs albuma

  200-209

  Imre Mihály

  Megtekintések száma:

  211

  A láthatóan megszerkesztett kerek történet voltaképpen azt beszéli el, hogy az ifjú Szenci Molnár a peregrinációs albumába (a latin eredetiben: liber, libellus) valamely nevezetes
  személyiség bejegyzését kéri, és ő annak szívesen tesz eleget

• A magyar protestáns peregrináció a 16–18. században

  71-78

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  397

  Hungarian protestant peregrination in the 16th–18th century. Thanks to the researches of the last two decades nowadays we are able to nearly precisely determine the foreign educated Hungarian university students’ numbers and denominational affiliations. In the article I primary examined the order of magnitude of the catholic and protestant peregrination in the marked 3 centuries. In that era, the denominational characters of the different universities determined which students could attend their educations. Naturally, a few „tolerant” universities like Padova accepted students from every religion. In the research, we used the word „protestant” as generic term, because in the beginning of the 17th century it is nearly impossible to separate the Lutheran, Reformed and Unitarian students in the historical documents. The data of matriculations indicate that the protestant students represented a higher number in the Hungarian peregrination in every century however this fact was especially true for the 17th century. Namely, because the protestants usually matriculated at many different universities during their educations. Although, if we examine the summarized number of students who attended foreign education we gain nearly equal numbers about the Protestants and Catholics.

• BESZÁMOLÓ AZ 55. REBAKUCS KONFERENCIÁRÓL

  191-195

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  241

  Szenci Molnár Albert (1574–1634) születésének 450., valamint az Institutio-fordítás megjelenésének 400. évfordulója alkalmából Debrecenben rendezték meg a ReBaKucs 55. konferenciáját 2024. szeptember 5. és 7. között. Az előadások Szenci Molnár Albert életével és munkásságával, illetve a 16-17. századi peregrináció történetével foglalkoztak.

• A BRESLAUI (1530-1693) ÉS A GÖRLITZI (1586-1685) AKADÉMIAI GIMNÁZIUMOK MAGYARORSZÁGI HALLGATÓI

  169-196

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  350

  Az adattár két akadémiai gimnázium magyarországi hallgatóinak listáját közli a 16. és 17. századból. Az adatok eddig jórészt ismeretlenek voltak, de jól kiegészítik a Magyarországról induló protestáns peregrinációról meglévő ismereteket. A két intézményben megfordult peregrinusok jelentős része tanulmányait valamelyik németországi egyetemen folytatta, ezért az itt közölt adatok fontosak a korabeli peregrinációs útvonalak feltárása tekintetében.

• FORRÓ IMRE UTRECHTI TANULMÁNYAI AZ 1930-AS ÉVEKBEN

  67-91

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  307

  A magyar diákok 20. századi hollandiai egyetemjárásának történetében fontos szerepet játszott az 1761-ben alapított utrechti Stipendium Bernardinum. Számos magyar teológus nyerte el az ösztöndíj támogatását. Forró Imre a debreceni teológiai tanulmányai végeztével nyert felvételt Utrechtbe, ahol három évet töltött el, majd kutatása folytatására még egy évet pályázott és nyert el az ösztöndíjbizottságtól. Jelen tanulmány Forró diákéveinek több aspektusát vizsgálja: a tanulmányait, a korabeli diákéletet és az 1930-as években megkezdett kutatómunkát, a franekeri magyar peregrináció történetének feldolgozását. Minden élettörténet egyedi, mégis a külföldön tanulók tanulmányai és hétköznapjai számos hasonlóságot mutat egymással.

• Magyarországi diákok hollandiai teológiai tanulmányai levéltári források tükrében

  166-176

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  250

  Theological studies of Hungarian students in the Netherlands based on archival sources. Hungarian peregrination found their new routes after having banned Calvinists students from Wittenberg and after the fall of Heidelberg. Hungarian students visited Dutch universities from the end of the 16 th century till 1795 when French troops occupied the Netherlands. Most of the Hungarian protestants were Calvinists and the main goal of the peregrination academica was the education of Hungarian Calvinist clergymen. This papers aims at presenting the most important theological movements based on archival sources which originated from the Netherlands or reached the Hungarians Calvinist church through the Dutch universities: arminianism, puritanism and coccejanism. Hungarian representatives of these theological movements, their theological debates in the Netherlands and in their home church and furthermore their influence on the Hungarian/Transylvanian Calvinist church will be mentioned. In the last part I will examine the theological exams, testimonials and dissertations of becoming Calvinist theologists.

• „AD PINGUIOREM FORTUNAM” – SZEGÉNY MAGYAR DIÁKOK A BÉCSI EGYETEMEN 1450-IG

  65-87

  Haraszti Szabó Péter

  Megtekintések száma:

  267

  Bécsben, 1365/1377–1450 között a magyarországi diákok jelentős része minősült szegénynek. A mintegy 3200 diákból nagyjából 800 hallgató nem fizetett semmit vagy tett ígéretet a fizetésre, ám rajtuk kívül további 560 fiatal fizetett kevesebb beiratkozási díjat az előírtnál. Összesen tehát az összbeiratkozottak 42,5%-a helyezhető el a szegénység különböző fokozatain, bár közöttük jelentős különbségek voltak. Szegénységük azonban nem tényleges financiális helyzetükre utal, pusztán arra, hogy a beiratkozás pillanatában milyen anyagi helyzetben voltak. Rájuk nem feltétlenül hatottak a tanulási kedvet egyébként nagyon is meghatározó politikai, katonai konfliktusok vagy természeti katasztrófák, inkább csak az anyagi helyzetüket érintő események befolyásolhatták őket. Három csoportra lehet osztani őket. Az elsőben a nem fizető diákok találhatóak (pauper, nihil dedit). A második csoportban már egy fokkal jobb anyagi helyzetnek örvendhettek, akik legalább ígérni tudták a fizetést (promisit, tenetur), illetve csak haladékot kértek kötelezettségük teljesítésére vagy felmentést a kötelező ruhaviselet alól. A harmadik csoportba a csökkentett tandíjat fizetők kerültek. Anyagi helyzetüket ismerve az első két csoportot lehetne a pauperes, míg a harmadikat a non bene habentes jelzővel definiálni. Többségük a nagyobb városokból érkezett (53%), de jelentős (közel 18%) a falusi környezetből származók köre is. A szegény diákok földrajzi származása azonban nem rajzol ki specifikus mintázatot, ellenben társadalmi hátterük nagyon is

• Unitáriusok egyetemjárása a 16. és 17. században – Narratívák és a Bessenyei-probléma

  136-146

  Lovas Borbála

  Megtekintések száma:

  398

  Unitarian Peregrination in the 16th and 17th century: Narratives and the Bessenyei-problem. This paper provides a fresh examination of the peregrination of Transylvanian Unitarian students in the 16 th and 17th century. Focusing on keyexamples, putting the details into a more accurate context, the question of the choice of university – Wittenberg, Frankfurt, Padua, Rome, Vienna, or Dutch universities – among different generations becomes more nuanced. Bookentries, inscriptions, marginalia, letters, diaries, and travelentries are used to identify new names in the matriculas, and to refine knowledge of student networks: social circles (and patrons), contacts, and relations. This study examines members of the Kornis and Haller families, and provides a clearer identification of two Wittenberg students: Jakab Bessenyei and Péter Bessenyei.

• Wittenbergben vásárolt Kálvin-kötetekről – Kísérlet a peregrináció-kutatás továbbfejlesztésére

  114-126

  Ősz Sándor

  Megtekintések száma:

  244

  On Calvin Volumes bought in Wittenberg. An Experiment for Improvement of the Peregrination Research. This paper represents a further step towards the exploitation and extension of the current achievements related to the research of peregrination with the help of Book History. The main focus is on those volumes of John Calvin, which were bought by Hungarian or Transylvanian students in Wittenberg during the 16th century and in present they are being located in Transylvanian collections. Analyzing the dates of
  the acquisitions it is revealed that during the 1570’s 32 volumes got to inland owners. This represents 15% of the records being available to our disposal, and one third of the volumes of John Calvin arriving in the 16th century. About 60% of the owners are Transylvanian Saxons. Their purchase of books reflects on the one hand the crypto-Calvinist-Melanchtonian intellectuality at the University of Wittenberg before 1575, and the theological disputes present at the church of the Transylvanian Saxons on the other.

• A peregrináció forgandó: A kései peregrináció arányai és árnyai – a sárospataki példa

  190-201

  Ugrai János

  Megtekintések száma:

  280

  Unpredictable Peregrinations. Rates and Figures of Late Peregrination at the Reformed College of Sárospatak. Between 1781 and 1857 two third of the professors and approximately half of the junior lecturers at the Reformed College of Sárospatak left for foreign universities and colleges. Instead of the Netherlands, by the 19th century the most preferred destinations of these 1–3-year-long study trips were more accessible German universities. It was the sign of a new era that the most renowned professors of the Reformed College were those who stayed away from these peregrinations and traditional ways, and many of whom became members of the Hungarian Academy of Sciences. Interestingly, major curricular reforms and endeavours in the reform period may also be linked to such figures, including János Erdélyi, Sándor Kövy, István Nyíry and Antal Pálkövi. Comparing the life of the two professors with the longest and most successful peregrinations, we may come to completely contrasting results: while the great success of Pál  Beregszászi Nagy’s peregrinations led to a rapid failure, Gábor Őri Fülep’s career took off after his long stay abroad.

• Krakkótól Wittenbergig Magyarországi hallgatók a krakkói, bécsi és wittenbergi egyetemeken a 16. században

  23-50

  Kelényi Borbála

  Megtekintések száma:

  300

  From Krakow to Wittenberg. Students from the Hungarian Kingdom at the Universities of Krakow, Vienna and Wittenberg in the 16th Century. This paper aims at collecting the students from the Hungarian Kingdom at the universities of Krakow, Vienna and Wittenberg in the 16th century. According to the medieval traditions, the majority of the students attended the university of Vienna and Krakow (90%) in the first quarter of the 16th century. After the battle of Mohács (1526), the situation changed
  basically, and in the second period up to 1550, the University of Wittenberg started to rise, however, the total number of the peregrinating students decreased significantly. After 1550 the peregrination from the Hungarian Kingdom started to increase, however, its magnitude reached the level of the beginning of the 16th century again only in the 17th century. The heyday of the University of Wittenberg dates back to the second part of the 16th century, when the university of Krakow was hardly attended by any students of the Hungarian Kingdom. Whereas the universities of Vienna and Krakow attracted the students originated from the institutions’ neighbourhood, the university of Wittenberg was attended by the Saxons and it was also popular with the burghers of Debrecen. All the three universities had an organization for the students who came from the Hungarian Kingdom. However, the one of Vienna (Natio Hungarica) was not a national college in its modern sense; the one of Krakow (Bursa Hungarorum) was considereda national community in the first half of the 20th century. On the other hand, it seems more acceptable, that those students were its members, who originated far from Krakow. The college of Wittenberg (Coetus Ungaricus) was considered a national community, but its students must have chosen it because of their religious convictions, since many of them were engaged in the new ideas of the Reformation. Meanwhile, the most-known reformers from the 16th century attended these three universities, mainly   Wittenberg. Both the first Hungarian Calvinist bishop, Márton Sánta Kálmáncsehi (Krakow 1523) and ‘the Hungarian Luther’, Mátyás Bíró Dévai (Krakow 1523, Wittenberg, 1528), moreover Ferenc Dávid (Wittenberg 1545), the founder and the first bishop of the Unitarian Church of Transylvania appeared at these universities.

• PEREGRINATIO ACADEMICA. A KÜLFÖLDI MAGYAR EGYETEMJÁRÁS TÖRTÉNETE, MÉRETE ÉS IRÁNYAI 1150-1919

  362-365

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  292

  A kötet nemcsak hiánypótló, hanem Szögi László életművének összegzése is. Több mint harminc éve kutatja a magyar diákok külföldi tanulmányainak nyomait. A könyvben bemutatott adatok a középkortól 1919-ig mintegy 101 ezer beiratkozó adatait dolgozták fel, és az adattárak és az abból létrejött számítógépes adatbázis egy Európában, de még talán a világon is egyedülálló gyűjtést tartalmaznak, melyek éppen az életpályák iránt érdeklődők számára fognak a jövőben is nagyon hasznos segítséget nyújtani.

   

• FILEFALVI FILICZKI JÁNOS ALBUM AMICORUMÁNAK MAGYAR VONATKOZÁSÚ BEJEGYZÉSEI

  82-97

  Molnár Dávid

  Megtekintések száma:

  278

  A tanulmány Filiczki János album amicorumának meglepően kevés magyar vonatkozású bejegyzésével foglalkozik. Ezeket európai peregrinációja során, 1600 és 1616 között írta be Adam Kunisch, Johann Frölich, ifj. Sebastian Ambrosius, Miskolci Csulyak István, Joannes Bocatius, Szenci Molnár Albert, Johannes Blofus, Maximilianus Fabinus, Debreceni Dormány István, Keserűi Dajka János, Váradi Farkas Gergely, ifj. Gregor Tribel és végül Elias Berger. Az általában sablonos bejegyzések némelyikét közelebbről is megvizsgálva, új információk és értékes adalékok nyerhetők a bejegyzők tanulmányaival, életével kapcsolatban. Ebből a szempontból épp azok az ismeretlenség homályában ragadt figurák lehetnek különösen érdekesek, akik a korabeli értelmiségi réteg feltörekvő, fiatal képviselői voltak. Közülük is ifj. Sebastian Ambrosius, Maximilianus Fabinus és ifj. Gregor Tribel bejegyzései tűnnek a leginkább figyelemreméltónak. A bejegyzések elemzésén túl, a latin szövegek fordítását is igyekeztem közölni

• A BÉCSI EGYETEM HOTVÁTH, MAGYAR ÉS ERDÉLYI TEOLÓGUS HALLGATÓI (1714-1743) A SZEMINÁRIUMON KÍVÜLI NÖVENDÉKEK

  Kökényesi Zsolt

  Megtekintések száma:

  0

  A közlemény a Szent Korona országainak teológushallgatóit vizsgálja a bécsi egyetemen 1714–1743 között, különös tekintettel a szemináriumokon kívül tanulókra. Alapját egy korábban nem használt, az Osztrák Nemzeti Könyvtárban őrzött kézirat (Nomina D. D. Theologorum inscribi coepta Anno MDCCXIV) képezi, amely a rektori matrikulánál és a kari anyakönyvél jóval teljesebb összeírást tartalmaz. A tanulmány az externi (nem bentlakó hallgatók) körére összpontosítva 218, Magyarországról, Horvátországból és Erdélyből származó növendéket azonosít, akikhez összesen 488 beiratkozás tartozik. A tridenti előírások ellenére a bécsi teológushallgatók többsége nem szemináriumi keretek között folytatta tanulmányait, ami egyszerre tükrözi az intézményi kapacitások korlátait és a teológiai képzés iránti tartósan erős keresletet. A hallgatói létszáma jelentős ingadozást mutatott, amelyet a háborús események és a Habsburg Monarchián belüli változó oktatási lehetőségek egyaránt befolyásoltak. A tanulmány rekonstruálja a hallgatói csoport náció szerinti összetételét is, rámutatva a magyar (Ungarus) hallgatók meghatározó többségére, valamint a horvát és más délszláv csoportok számottevő jelenlétére.

• EGYETEMJÁRÁS KUTATÁSA EURÓPÁBAN

  60-81

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  331

  A külföldi egyetemjárás, a peregináció történetének kutatása Európa valamennyi nemzete számára fontos téma. Az európai centrum, azon országai, ahová irányult a peremvidékekről az egyetemjárás, elsősorban befogadó egyetemekkel rendelkeztek, és számukra fontos saját kapcsolataik és vonzáskörzetük vizsgálata. Ez elsősorban az itáliai, francia és német egyetemek esetében jellemző. Ugyanakkor ők is vizsgálják saját egyetemjárásukat a centrum más régióival kapcsolatosan. Az Európa északi, keleti és déli végein található országok egy részének viszonylag korán alakultak saját egyetemei, de mégis nagy számban küldtek diákokat a centrum országok egyetemeire, így ennek kutatása számukra is fontos. Például a spanyol és portugál történetírás számára fontos kérdés a francia és itáliai egyetemjárás vizsgálata. Skandinávia és Közép-Európa régebbi államaiban ugyan viszonylag korán létrejött egy-egy univerzitás, de ezek működése nem volt állandó, így e nemzetek értelmiségének döntő többsége külföldi egyetemeken nevelkedett. A 19-20. században függetlenné vált kisebb európai államokra mindez fokozottan igaz, így számukra még inkább fontos nemzeti értelmiségük kialakulásának vizsgálata. A tanulmány e kérdéseket tárgyalja bemutatva az e témakörben végzett kutatásokat.