Keresés

Keresési eredmények

• ADALÉKOK AZ ÖNÁLLÓ KÁRPÁTALJAI MAGYAR TANNYELVŰ FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉHEZ

  92-107

  Pallay Katalin

  Molnár Ferenc

  Megtekintések száma:

  100

  Jelen tanulmány az önálló kárpátaljai magyar tannyelvű felsőoktatás kialakulásához vezető utat kívánja bemutatni. Kárpátalja mint régió és közigazgatási egység az első világháborút követően jött létre a Csehszlovák Köztársaság területén belül. A régió a II. világháborút követően került Szovjet-Ukrajnához. Kárpátalja első felsőoktatási intézménye az Ungvári Állami Egyetem volt, amelyet a szovjet hatalom 1945-ben hozott létre. 1963-ban az egyetem bázisán magyar szakot, két évvel később Magyar Filológia Tanszék állítottak fel. A független Ukrajna megalakulását követően keletkező hatalmi változások és a felsőoktatási expanzió idején vette kezdetét a Beregszász központú magyar főiskola létrehozása, amely jelenleg Kárpátalja egyetlen önálló magyar tannyelvű felsőfokú intézményeként működik. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola felállításában döntő szerepet játszottak a helyi érdekvédelmi szervezetek és a magyar kormány, biztosítva ezzel a kárpátaljai magyar nyelvű iskolák pedagógus-utánpótlását.

• Pécsi egyetemtörténeti kiadványok: A pécsi felsőoktatás évszázadai – Szerkesztette Fedeles Tamás, Lengvári István, Pohánka Éva, Polyák Petra Pécsi Tudományegyetem, Pécs, (é.n.), 164 lap

  245-250

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  120

  A pécsi felsőoktatás évszázadai – recenzió

• A kassai felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1776-1852

  151 - 153

  Durovics Alex

  Megtekintések száma:

  216

  A kassai felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1776-1852 - recenzió

• Juhász Réka Ibolya: A győri felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1719–1852

  174 - 176

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  135

  Jelen írás Juhász Réka Ibolya: A győri felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1719–1852 című munka recenziója.

• Az alá nem írt alapítólevél - A közgazdaságtudományi kar terve

  102-110

  Zsidi Vilmos

  Megtekintések száma:

  183

  A budapesti közgazdaság-tudományi kar alapításának kalandos története a 19. század közepéig nyúlik vissza. Jelen írás a régi századfordulótól vázolja az eseményeket, amelyek elvezettek az egyetemalapításig.
  1918-ban a kettős monarchia összeomlásának végnapjaiban csak egy aláírás választotta el a tervet a megvalósulástól. A tanulmány hosszabban tárgyalja ifj. Erődi-Harrach Béla Közgazdaságtudományi Egyetem
  című írását, amely az 1918-as kísérletnek, valamint az 1920-as alapításnak is az alapját képezte. Ugyanakkor máig ismeretlen maradt a szakirodalomban.

• A PÉCSI FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYEINEK HALLGATÓI 1850–1923.

  144-148

  Schmelczer-Pohánka Éva

  Megtekintések száma:

  60

   

  Szögi László és Csibi Norbert szerkesztésében jelent meg a A Pécsi  Felsőoktatás Intézményeinek hallgatói 1850-1923. kötet a Felsőoktatástörténeti Kiadványok Új sorozatának 30. kötetetként. A kiadványt Schmelczer-Pohánka Éva ismerteti.

   

   

• Szögi László: A pécsi felsőoktatás intézményeinek hallgatói (1714) 1782–1852: (Felsőoktatástörténeti kiadványok, új sorozat 12.) (A pécsi egyetemi könyvtár kiadványai 15.) Pécs-Budapest, 2016, 360 lap

  143-145

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  151

  Szögi László: A pécsi felsőoktatás intézményeinek hallgatói (1714) 1782–1852 - recenzió

• Trianon és a magyar felsőoktatás I. Szerkesztette Újváry Gábor

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  218

  1918 őszén 23 állami fenntartású felsőoktatási intézmény működött Magyarországon. Ezek közül három-négy hónap múlva 10 az új határokon kívülre került. Az ugyancsak működő 23 római és görög katolikus tanintézet közül 12 az utódállamok területéhez került. Ide nem számítottuk bele a szerzetesrendek által fenntartott felsőfokú intézményeket. A 13 egyéb felekezetekhez tartozó intézet közül 7 jutott az új határokon túlra. Vagyis az 1918 őszén létező összesen 59 intézményből 29 került el Magyarországtól. Gyakorlatilag a felsőoktatási intézmények fele, amelyekre korábban annyi fejlesztést fordított a magyar állam, elveszett.

• WALLESHAUSEN 100 EMLÉKEZÉS A HAZAI AGRÁRKÉPZÉS KUTATÓJÁRA ÉS TUDÓS KÖNYVTÁROSÁRA, WALLESHAUSEN GYULÁRA (19232010), SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

  216-226

  Koósné Török Erzsébet

  Molnár Szilvia

  Megtekintések száma:

  168

  Walleshausen Gyulára, egy olyan tudós kiválóságra emlékezünk születésének 100. évfordulója alkalmából, aki a magyar könyvtárügy, az 1945 utáni könyvtárosok első nagy nemzedékének kiemelkedő, elhivatott szaktekintélye, s e mellett a hazai agrárképzés-, az agrár-felsőoktatás-, a mezőgazdasági szakképzés története feltárásának egyik meghatározó kutatója. Könyvtárosi és történészi munkája során tisztelte, hozzáértő tudásával elemezte, tudományos igényességgel kötetekké formálta a múlt történeti értékeit, ezzel megőrizve és átörökítve az utókor számára. Könyvtárszakmai írásai, egyetemtörténeti munkái megkerülhetetlenek, fontos alapművek, ha valaki egy-egy általa művelt témakörben kutatást végez, vagy csak egyszerűen érdeklődik valamely könyvtári kérdés, intézmény vagy szak története iránt. Ezen írásunkban egész életútjára és munkásságára, de elsősorban agrártörténészi tevékenységére emlékezünk. 

• NAGY-AJTAI FEKETE LAJOS M. KIR. MINISZTERI TANÁCSOS, ERDŐAKADÉMIAI TANÁR, A M. KIR. BÁNYÁSZATI ÉS ERDÉSZETI AKADÉMIA IGAZGATÓJA 1837–1916

  33-74

  Bende Attila

  Bartha Dénes

  Megtekintések száma:

  150

  Fekete Lajos magyar királyi miniszteri erdőtanácsos, erdőakadémiai tanár az erdészeti felsőoktatás meghatározó alakja, aki a magyar tannyelvű oktatás, a magyar erdészeti szaknyelv megteremtésében elévülhetetlen eredményeket ért el. A selmecbányai M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémián 1872–1891 között a Növénytan–Erdőtenyésztéstani tanszéket, 1891-től nyugdíjazásáig pedig az Erdőrendezéstani tanszéket vezette. Fontos szerepet játszott az akadémiai kampusz, az új oktatási épületek felépítésének szervezésében és a botanikus kertek fejlesztésében, berendezésében, továbbá az általa oktatott tárgykörökhöz (állattan, rovartan, növénytan, klíma- és talajtan) tartozó gyűjtemények összeállításában és fejlesztésében. A magyar erdészeti kísérletek az 1897/98-as évben indulhattak meg intézményes formában, s ez szintén Fekete Lajos nevéhez kötődik, ahogy a középfokú erdészeti képzés létrehozásának gondolata is. Ugyan már 1894-ben meghaladta a nyugdíjazás lehetséges korhatárát, de fáradhatatlan munkabírása továbbra is az akadémia kötelékében tartotta. Az akadémiai tanári kar bizalmát élvezve az 1892/93. tanévben aligazgatói, majd az 1897/98., 1898/1899. és 1899/1900. tanévekben igazgatói tisztet töltött be és ő volt az erdészeti szak vezetője is. 69 esztendős korában, 1906. október 1-jével, saját kérelmére – élete végére meggyengült látása miatt – nyugállományba helyezték, s ezzel az erdészeti akadémia legelső tanári karának utolsó szolgálatban lévő oktatója vált meg a katedrától. Ebből az alkalomból – szolgálatának elismeréséül – a miniszteri tanácsos címet is megkapta. Munkásságáért 1910-ben, hat évvel halála előtt érte a legnagyobb elismerés, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjainak sorába fogadta. Nincs az erdészeti tudományoknak egyetlen olyan ága sem, amelyben tevékenysége ne hagyott volna maradandó nyomot. E rendkívül termékeny, szerteágazó és minden területen kimagasló teljesítményt produkáló életpálya ellenére az utókor meglehetősen mostohán bánt és bánik ma is Fekete Lajossal, akinek munkássága, emberi magatartása valamennyiünk előtt példaként állhat.

   

• A magyar felsőoktatás 650 éves jubileuma

  136-142

  L. Szögedi Gabriella

  Megtekintések száma:

  171

  A Pécsi Tudományegyetem 6510 éves évfordulójára megjelentetett Per Aspera ad Astra különszámának ismertetése

• SZÖGI LÁSZLÓ: A ROZSNYÓI FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYEINEK HALLGATÓI 1814-1852 Felsőoktatástörténeti Kiadványok. Új sorozat 19.

  254-256

  Szepessyné Judik Dorottya

  Megtekintések száma:

  172

  Szepessyné Judik Dorottya könyvismertetése Szögi László: A Rozsnyói felsőoktatási intézmények hallgatói 1814-1852 című kötetéről

• AZ ÚJRAKEZDÉS KÖVETE: BENCSIK ISTVÁN (1953-1970) /DEBRECENI AGRÁRFELSŐOKTATÁS/ (1910-1998)

  5-14

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  136

  1945-ben változás köszöntött be a hazai mezőgazdasági felsőoktatásban, amely a központosítás jegyében született meg. Megalakult a Magyar Mezőgazdaságtudományi Egyetem. Mindez később alapját jelentette a gödöllői Agrártudományi Egyetem színrelépésének. Átszervezések tarkították a képzés szerkezeti felépítését, helyszíneinek véglegesítését. A vidéki intézmények osztályokként működtek, majd a 49. évi rendelet megszüntette az általuk folytatott oktatást, így a központosított egyetem debreceni osztályát is, 1949. március 12-én. 1953-ban Bencsik István kapott megbízást a debreceni oktatás újra indítására. Közel két évtizedet töltött a cívisvárosban, vezető beosztásban az intézmény élén. Munkássága révén modernizálta, kibővítette az egykori – az 1940-ben átadott középfokú m. kir. mezőgazdasági tanintézetet – épületegyüttest. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a város felsőfokú mezőgazdasági szakoktatása rövid idő alatt példaértékűvé vált az országban. Megteremtette az oktatás-kutatás tárgyi és szellemi hátterét. Sokat köszönhet Debrecen agrár felsőoktatása Bencsik Istvánnak, aki rangot vívott ki a város oktatás életében, egyúttal országos elismerést szerzett.

   

• Az erdélyi magyar egyetem utólsó tanéve (1918/19)

  32-61

  Vajda Tamás

  Megtekintések száma:

  264

  Az 1872-ben a magyar országgyűlés által alapított és a magyar költségvetésből finanszírozott kolozsvári tudományegyetemaz I. világháború lezárultakor kezdődő 1918/19-es tanévet rendkívüli körülmények közöttkezdte meg: számos tanársegéd és a klinikai segédszemélyzet több fiatal tagja még katonai szolgálatot teljesítetta magyar hadseregben, az egyetem számos épületét tábori kórház céljára használta a magyar hadsereg,a hallgatói létszám ugyanakkor a frontról visszatérő és leszerelő fiatalok révén a békelétszámnak megfelelőmennyiségben (2226 fő) iratkozott be az egyetemre. A hallgatók többsége ellátási és szállási nehézségekkelküzdött. 1918. november közepétől az erdélyi és romániai románok egyre hevesebben követelték az ezerévesMagyarország szerves részét alkotó Erdély Romániához csatolását. Az Erdélybe betörő román hadsereg1918 karácsonyán foglalta el Kolozsvár városát. Januárban öt professzort átmenetileg bebörtönzött a románhadsereg. A háborúban a magyar hadseregben szolgálatot teljesített, valamint a nem kolozsvári születésű hallgatókat kiutasították a városból. Az ünnepekre hazautazott hallgatóknak akadályozták a városba való visszautazásukat. A budapesti kormány nem utalt fizetést a kolozsvári tanároknak és támogatást (ösztöndíjat,segélyt) a hallgatóknak. A szüleiktől csomagot és pénzt váró diákok küldeményeit a román hadserega pályaudvaron égette el. 1919. május 10-én a román prefektus a professzoroktól a román király irántihűségeskü 48 órán belüli nyilvános letételét követelte. Két nappal később, május 12-én 12 órakor a román
  hadsereg erőszakkal elfoglalta az egyetem épületeit. A magyar professzorokat megfosztották állásuktól (többségüketaz ingó és ingatlan vagyonuktól is) és rövid időn belül erőszakkal kitoloncolták a Románia által
  megszállt területekről. Ezzel a megszálló románok erőszakkal és jogtalanul véget vetettek a 47 éve működőmagyar egyetemnek, s elvették annak minden ingó és ingatlan vagyonát.

• Az amerikai felsőoktatásról, magyar szemmel

  238-251

  Glant Tibor

  Megtekintések száma:

  278

  Ma Magyarországon vajmi keveset tudunk az amerikai felsőoktatásról, annak történetéről és problémáiról. Ez nagymértékben a kommunista örökségnek tudható be, hiszen 1945/47 és 1989 között az amerikanisztika a „tűrt” es a „tiltott” közti szürke zónába szorult. Ezért az amerikai felsőoktatásról alkotott képünk túlzottan is támaszkodik a média torz tükrére (filmek, apokaliptikus tudósítások). Tanulmányunkban először ránézünk a számokra és a rendszer működésére (állami és magánegyetemek, tandíj, a sport szerepe stb.), áttekintjük a felsőfokú oktatás történetét és preferenciait a gyarmati kortól napjainkig, majd röviden felvázoljuk, hogy látták, mit is mondtak ugyanerről azok a magyar utazók, akik ezt 1945 előtt még szabadon megtehették. Ezt követően elemezzük a jelenleg folyó vitákat és azok politikai dimenzióit. Zárásként – személyes tapasztalatok alapján –értékeljük a jelenlegi helyzetet, és felvázoljuk a felsőoktatással kapcsolatos problémák szerepét a jelenlegi elnökválasztási kampányban.

   

• Klebelsberg Kunó kulturális politikája és a felsőoktatás

  102 - 126

  Ujváry Gábor

  Megtekintések száma:

  403

  The Cultural Policy of Kuno Klebelsberg and the Higher Education. The study presents the higher education policy of one of the best known and succesful Hungarian Minister of Religion and Education (1922–1931) Kuno Klebelsberg (1875–1932). As a politician of a state dismembered to one third of her original size-a consequence of the war loss and the Trianon peace treaty-he became a minister in miserable economic circumstances. With the contribution of him the stabilization of so-called refugee universities (from Kolozsvár and Pozsony to Budapest and then to Szeged [1921] and to Pécs [1923], the Academy of Minery and Forestry from Selmecbánya to Sopron [1918–1919]) could succesfuly be managed. Because of his conservative-liberal political attitude he tried to ease the effects of the so-called Numerus clausus Acts of 1920 which made the university entrance for Jewish Hungarians extremely serious. In 1928 he achieved the modification of that regulation. Instead of Budapest he supported the development of universities of Debrecen, Szeged and Pécs as a consequence of his well-grounded education policy based on decentralization. With his higher education policy he made great contribution to preserve the pre Great War Hungarian higher educational capacity in a dismembered Hungary lost 60% of her original population.

• MOZAIKOK A MAGYAR FELSŐOKTATÁSI AKKREDITÁCIÓS BIZOTTSÁG 30 ÉVES TÖRTÉNETÉHEZ

  87-137

  Szántó R. Tibor

  Megtekintések száma:

  270

  A MAB a magyar felsőoktatási intézmények és képzéseik minőségének külső értékelésére létrehozott szervezet. Ideiglenes jelleggel 1992 novemberében, törvényi meghatározással 1994-ben alakult meg. Jelen írás a MAB 30 éves történetének vázlatos krónikája. Csupán néhány, de talán nem jelentéktelen mozaikdarabkát kísérel meg nyújtani e 30 évre vonatkozóan, az alapítás előzményeitől kezdve a szervezet és működés egyes jellemzőin át a nemzetközi és hazai beágyazottságig, a MAB magyar felsőoktatásban elfoglalt helyének kérdéséig. A szöveg elsődleges rendező elve – az előzmények és megalakulás után – tematikus, a történeti szál az egyes témákon belül jelenik meg.

• A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem avatása-1918. október 23.

  111-124

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  186

  IV. Károly, az utolsó magyar király 1918. október 23-án – néhány nappal az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása előtt – Debrecenben járt, és a kor szokásainak megfelelő fényes külsőségek között hivatalosan is
  felavatta a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet, amely akkor már négy éve ténylegesen működött. Az írás – elsősorban a korabeli sajtómegnyilvánulások tükrében és korabeli képekkel – végigköveti a
  nevezetes nap debreceni eseményeit.

• EGYETEMI ÉVFORDULÓK ÉS ÜNNEPLÉSÜK A MAGYAR FELSŐOKTATÁSBAN

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  65

  A 20. és a 21. században a történelmi változások következtében a magyar egyetemek óriási átalakuláson mentek keresztül és ez az átalakulás a mai napig is tart. Nem csupán az egyetemek nevei változtak meg akár háromszor, vagy négyszer, de számtalanszor változott szervezeti felépítésük. Számos intézmény kivált egykori egyeteméből, mások egyesültek más felsőoktatási intézményekkel. 2000-ben több integrált egyetem jött létre, de ezek kari szervezete azóta sokszor változott, ezért nagyon nehéz megállapítani, hogy az egyes egyetemek mikortól és milyen intézménytől számítják alapításukat, mikor ünnepelhetik ezek évfordulóit. A magyar felsőoktatás múltjának megértését az is nehezíti, hogy egyes hazai egyetemek jogelődjeit, az első világháború előtt, a ma már szomszédos országok városaiban alapították. A lenti cikkben az európai példák bemutatása után összefoglaltuk azokat a változásokat, amelyek a legalább százesztendős múlttal rendelkező magyar egyetemek szervezetében végbementek. Bemutatjuk, hogy mikor, milyen alapításokat ünnepeltek a hazai univerzitások és ezen alkalmakkal milyen történeti, vagy csak egyszerűbb jubileumi kiadványokat jelentettek meg. Utaltunk arra is, hogy mely egyetemek törődtek annyira saját múltjuk forrásaival, hogy azokból egyetemi levéltárakat hoztak létre. Végezetül utalunk a lehetséges közeli fontos egyetemi évfordulókra.

   

   

• Lichner József: Az Alma Mater kálváriás útja Selmecbányától Sopronig

  219-222

  Sági Éva

  Megtekintések száma:

  156

  Az I. világháború vége, a monarchia szétesése a magyar felsőoktatásra is jelentős hatást gyakorolt. A felvidéki és erdélyi területek elszakadása miatt több intézmény költözni
  kényszerült: ezek egyike volt a selmecbányai M. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola.

• ÁLLANDÓ ÉRTÉKEK EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN – 35 ÉVES A SÁNTHA KÁLMÁN SZAKKOLLÉGIUM

  242-352

  Baráth Benjámin Regő

  Nagy László

  Megtekintések száma:

  312

  A hallgatói szervezetek, klubok és szövetségek mindig sajátos és gyakran meghatározó színfoltjai az egyetemeknek itthon és külföldön is. Ezek célja és esetenként feladata is, hogy kiegészítsék a reguláris oktatás által le nem fedett és/vagy ortodox módon le nem fedhető  hallgatói igényeket és szakmai aktivitási területeket. A hazai felsőoktatás és különösen az orvosképzés struktúrája a szakmai előadások, szemináriumok, gyakorlatok szigorúan szabályozott keretei között szerveződik, ami sokak véleménye szerint nem ad kellő teret a dinamikusan változó hallgatói igények, ezzel a legújabb szakmai trendek és technológiák, társadalmi kérdések maradéktalan kielégítésére. Továbbá a feszített tanrend talaján, idő hiányában sokszor nincs lehetőség a gyorsan változó világunk kihívásaira való azonnali reflexióra, azok megélésére, feldolgozására. Ezen nyilvánvaló feszültség feloldását, valamint a hallgatói és oktatói igények kielégítését szolgálják a Tudományos Diákkör és különböző hallgatói kezdeményezésű szervezetek. Ezek közül emelkedik ki nézetünk szerint a Sántha Kálmán Szakkollégium, ami 35 éve létezik változó, főnix módjára meg-megújuló formában a Debreceni Egyetemen illetve jogelődjein. Ebben a visszaemlékezésben a medikus hallgatókat tömörítő Sántha Kálmán Szakkollégium kialakulásának és működésének történetét kíséreljük meg összefoglalni, saját tapasztalataink, archivált dokumentumok, valamit korábbi és jelenlegi tagok részletes beszámolói alapján.

   

• The University in the 21st century: Teaching the New Enlightenment at the Dawn of the Digital Age. Ed. Marvin Lazerson

  Köpösdi Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  199

  A kötet alapos elemzést ad arról – a téma részletes történeti és filozófiai hátterét is jól megvilágítva –, hogy a 21. század felsőoktatásának milyen fő irányvonalak, elvek és módszertan mentén kellene újjászerveződnie, hogy mely gyakorlatokat, szemléletet és módszereket kellene radikálisan újragondolni, illetve, hogy a szerzők meggyőződése szerint melyek azok a változások, amelyek nem csak alátámasztják, de már meg is követelik a radikálisan új szemléletmód alkalmazását a felsőoktatásban.

• A BUDAI JEZSUITA AKADÉMIA HALLGATÓSÁGA (1713-1777)

  182-195

  Varga Júlia

  Megtekintések száma:

  122

  A tanulmány a Budai Jezsuita Akadémia (1713-1777), a Pesti Piarista Bölcsészeti Líceum (1752-1784) és a rövid ideig fennálló Pesti Jogi Szakiskola (1756-1771) forrásait, történetét, hallgatóit, oktatási színvonalát és látogatottságát mutatja be. Ezek olyan eddig alig ismert, 1777 előtti, budai és pesti felsőoktatási intézmények, amelyek megalapozták a főváros területén a későbbi felsőoktatás felvirágzását.

• Új műegyetemek alapítási kísérletei a 20. század első évtizedében- A csaknem megnyílt temesvári műegyetem

  90-101

  Batalka Krisztina

  Megtekintések száma:

  236

  A dualizmus korának nagyarányú ipari fejlődése és a Királyi József Műegyetem túlzsúfoltsága miatt szükségessé vált a 20. század fordulóján egy második műegyetem felállítása. A szakemberek, a Királyi József Műegyetem
  tanárai, illetve a kormány is azt javasolta, hogy ezt az egyetemet Temesváron, a Délvidék ipari központjában hozzák létre. Ehhez mind gazdasági, oktatási és nemzeti szempontokat is figyelembe vettek.
  A konkrét tervekkel ugyan 1917-re elkészültek, de történelmi okok miatt az intézmény csak 1920 őszén nyílhatott meg, most viszont már román politechnikumként. Temesvár mellett Kassán tervezték a harmadik
  magyar műszaki egyetem fölállítását, de az előkészületekkel nem jutottak olyan messzire, mint Temesvár esetében.

• Az elitoktatástól a tömegoktatásig (felsőoktatás Franciaországban 1953–1990)

  65-75

  Kiss Andrea

  Megtekintések száma:

  158

  From Elite Higher Educational Systems to Mass Education (Higher Education in France 1953– 990). The french university sytsem is unique in Europe. It is divided between public and private higher educational sectors. This paper aims to identify tensions and  difficulties arised by the higher educational expansion in the french higher educational system.It focuses specifically on the increase in the number of the student and the trends of the expansion after the second world war up to 1990. The introduction of the Bologna system was followed by a large wave of national and foreign students willing to enroll French universities. The significant rise in the number of students led to manifold infrastructural problems. However, the transition from the elit to the mass education not only rised problems but also generated solutions. Seen in this light and based on the rate of enrollment and gender data this study intends to highlight techniques of problem solving in higher educational setting.