Keresés
Keresési eredmények
-
EGYETEMJÁRÁS KUTATÁSA EURÓPÁBAN
60-81Megtekintések száma:331A külföldi egyetemjárás, a peregináció történetének kutatása Európa valamennyi nemzete számára fontos téma. Az európai centrum, azon országai, ahová irányult a peremvidékekről az egyetemjárás, elsősorban befogadó egyetemekkel rendelkeztek, és számukra fontos saját kapcsolataik és vonzáskörzetük vizsgálata. Ez elsősorban az itáliai, francia és német egyetemek esetében jellemző. Ugyanakkor ők is vizsgálják saját egyetemjárásukat a centrum más régióival kapcsolatosan. Az Európa északi, keleti és déli végein található országok egy részének viszonylag korán alakultak saját egyetemei, de mégis nagy számban küldtek diákokat a centrum országok egyetemeire, így ennek kutatása számukra is fontos. Például a spanyol és portugál történetírás számára fontos kérdés a francia és itáliai egyetemjárás vizsgálata. Skandinávia és Közép-Európa régebbi államaiban ugyan viszonylag korán létrejött egy-egy univerzitás, de ezek működése nem volt állandó, így e nemzetek értelmiségének döntő többsége külföldi egyetemeken nevelkedett. A 19-20. században függetlenné vált kisebb európai államokra mindez fokozottan igaz, így számukra még inkább fontos nemzeti értelmiségük kialakulásának vizsgálata. A tanulmány e kérdéseket tárgyalja bemutatva az e témakörben végzett kutatásokat.
-
A TÖRÖK NYELV TANULMÁNYOZÁSA A KORAÚJKORI EURÓPAI EGYETEMEKEN
61-77Megtekintések száma:301A tanulmány az európai török stúdiumok kialakulását és fejlődését tekinti át a kezdetektől az 1754-ben alapított bécsi Keleti Akadémia létrejöttéig. Az arab és perzsa nyelvhez képest a török tanulmányozása viszonylag későn indult meg Európában. Az arab kutatását a teológiai háttér indokolta, a perzsa nyelv tanulmányozását gazdag irodalmi hagyatéka inspirálta, míg a török nyelv vizsgálatát két tényező segítette elő. Az egyik az Oszmán Birodalom egyre növekvő politikai és kereskedelmi súlya Európában, a másik pedig a keresztény misszió. A cikk a téma rövid összefoglalását adja, így a tárgyalt időszakban csak a legfontosabb nyomtatott török grammatikákat és szótárakat veszi számba. A 16. századi alkalmi kezdemények után az első Európában megjelent török nyelvtant (Megiser 1612) tárgyalja, majd Harsányi Nagy Jakab munkáját (1642) veszi vizsgálat alá. Ezután a 17. századi francia, olasz és angol szótári és grammatikai munkák vizsgálata következik (du Ryer, Molino, Maggio, Bernardo de Parigi, Pietro d’Albavilla, Mascisci, Seaman, Vaughan). Ezután hosszabban időzik a tanulmány a 17. bécsi turkológiánál, amennyiben két legfontosabb alakjának, Meninskinek és Podestànak munkásságát elemzi. A lipcsei török szótárak és nyelvtanok áttekintését követően az 1754-ben alapított bécsi Keleti Akadémiáról esik szó. Végül a 17. századi török nyelvű bibliafordítások áttekintésére kerül sor, melyet egy rövid összegzés követ.
-
KÉZIRATOS FORRÁSOK A KORA ÚJKORI DISPUTÁCIÓK KUTATÁSÁBAN
29-63Megtekintések száma:172A kora újkori disputációk kutatása elsősorban a nyomtatott tézisfüzetekre összpontosított, hiszen ez az egyik leggyakoribb nyomtatványtípusa a kornak. Annak ellenére, hogy magukról a vitákról kevés jegyzőkönyv maradt fenn, ez a tanulmány amellett érvel, hogy érdemes e téma kutatása során a kéziratos forrásokat is figyelembe venni. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a kéziratos dokumentumok, például az egyetemi jegyzetek és a magyarországi hallgatók jegyzetelőkönyvei milyen lehetőségeket nyújtanak a 1580 és 1660 közötti közép-európai disputációs gyakorlatok jobb megértéséhez. A protestáns Európára jellemző nyomtatott disputációk és a katolikus és jezsuita kéziratok összehasonlítása a disputációk eltérő funkcióját tárja fel. A disputációk utóbbi csoportja nem annyira a respondens egyéni teljesítményére összpontosítottak, és inkább a mindennapi oktatásban szükséges összefoglalás és rekapituláció módszereként szolgáltak. Ezzel szemben a protestáns példák azt mutatják, hogy a disputák döntő szerepet játszottak a tudományos ismeretek és megfigyelések terjesztésében. Ahogy a professzorok és a hallgatók átadták az információkat szülőföldjükről az egyetemi központokba és fordítva, a disputák hordozója is változott: a disputáció nyomtatott formából a kézirat médiumába került vagy onnan vissza a nyomtatásba.
-
University and Universality. The Place and Role of the University of Pécs in Europe from the Middle Ages to present Day
158 - 165Megtekintések száma:363University and Universality. The Place and Role of the University of Pécs in Europe from the Middle Ages to present Day című kiadvány recenziója
-
A DEBRECENI NEUROLÓGIAI KLINIKA TÖRTÉNETE
234-252Megtekintések száma:244A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1921-ben indult az orvosképzés. Az Elme- és Idegkórtani Klinika az akkori Magoss György téren (a jelenlegi Bem tér) kezdte meg működését 1921-ben Benedek László vezetésével. A klinika 1927-ben költözött be új épületébe a Nagyerdőre. Benedek Lászlót 1937-ben Somogyi István, majd 1938-ban Sántha Kálmán követte. Sántha fő érdeme az idegsebészeti eljárások meghonosítása, az idegsebészeti osztály kialakítása volt. Koholt politikai vádak alapján elítélték, s 1951-ben Balassagyarmatra száműzték. Bár 1956-ban rehabilitálták, a debreceni klinikára már nem tudott visszatérni. Míg Sántha Balassagyarmaton dolgozott, a klinikát Rusz Sándor vezette.1957 és 1967 között Juhász Pál lett a klinika igazgatója, aki neurosis osztályt és EEG laboratóriumot létesített. 1969-ben Molnár László kapott megbízást a klinika irányítására. Felismerve, hogy a stroke népbetegség, Molnár Professzor cerebrovascularis osztályt létesített Európában másodikként. Molnár professzort Csiba László követte, aki 1992 és 2017 között irányította a klinikát. Vezetése idejére tehető a Neurológiai és Psychiatriai Klinika szétválása 1992-ben, valamint a Neurológiai Klinika átköltözése az Auguszta telepre 2007-ben. Csiba Professzor kiváló stroke központot alakított ki, elévülhetetlen érdeme volt a reperfúziós eljárások meghonosításában. Jelenleg a Neurológiai Klinikát Oláh László vezeti.
-
Az elitoktatástól a tömegoktatásig (felsőoktatás Franciaországban 1953–1990)
65-75Megtekintések száma:260From Elite Higher Educational Systems to Mass Education (Higher Education in France 1953– 990). The french university sytsem is unique in Europe. It is divided between public and private higher educational sectors. This paper aims to identify tensions and difficulties arised by the higher educational expansion in the french higher educational system.It focuses specifically on the increase in the number of the student and the trends of the expansion after the second world war up to 1990. The introduction of the Bologna system was followed by a large wave of national and foreign students willing to enroll French universities. The significant rise in the number of students led to manifold infrastructural problems. However, the transition from the elit to the mass education not only rised problems but also generated solutions. Seen in this light and based on the rate of enrollment and gender data this study intends to highlight techniques of problem solving in higher educational setting.
-
Kitaibel Pálnak, a királyi magyar tudományegyetem professzorának tanulmányai
35-47Megtekintések száma:282The Studies of Pál Kitaibel, Professor of the Hungarian Royal University. During the Age of Enlightenment the field of natural sciences went through fundamental changes that are present until this day. One of the most famous natural philosophers of the age in Europe was Hungarian Pál Kitaibel, who created the still valid basis for the description of the flora, natural geography and landscape research of the Carpathian Basin. Little is known about his student years at the Royal Academy of Győr (1777–78) and at the
Medical Faculty of the Royal Hungarian Science University (1780–84), which provided him with a wide range of knowledge in natural sciences. With the help of historical documents pertaining to the age this study investigates the approximately ten years of Kitaibel’s life from a culture-historical and pedagogical point of view in connection with the evolving Hungarian natural scientific thinking. -
A 100 ÉVES MAGYARORSZÁGi ELSŐ UROLÓGIAI KLINIKA
269-277Megtekintések száma:293Európa első urológiai egyetemi klinikáját 1920 ban Budapesten alapították. Az első porfesszor és igazgató Illyés Géza volt. 1921 óta az urológia az orvosi fakultásnak egy önálló tantárgya a Pázmány Péter, majd a Semmelweis Egyetemen is.n Illyés világszinten elismert volt, 1939-ig több mint százan jöttek a klinikára az USA-ból és száz látogató volt más országokból is. A II világháboru után a kiváló tanszékvezetőknek és munkatársaknak köszönhetően a mai napig fontos szerepet játszanak a az európai urológiai fejlődésében. A Klinika oktatási, tudományos és klinikai munkájával ma is az európai urológia térképén foglal helyet.
-
Az EGYETEMHÁLÓZATOK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE
Megtekintések száma:0A tanulmányban az ókortól az első világháború végéig elemzem a különböző típusú felsőoktatási intézmények létrejöttét a világban. Részletesen térek ki a nem európai felsőoktatás kezdeteire és sajátos intézményeire. Öt korszakra osztom a felsőoktatás fejlődését a világban. 1 A nem európai típusú egyetemek kora. 2. A középkori egyetemek kora. 3. A felekezeti egyetemek kora. 4. Az állami, nemzeti egyetemek kora. 5. A globális egyetemek kora. Az első négy korszakban földrészenként mutatom be az egyetemek mennyiségi fejlődését és sajátosságait.
-
Bencés diákok egyetemjárása a 17-18. században
86-103Megtekintések száma:242THE UNIVERSITY ATTENDANCE OF BENEDICTINE STUDENTS IN THE 17TH–18TH CENTURIES. In Hungary the Order of St. Benedict (Ordo Sancti Benedicti) ceased to exist during he Turkish occupation, and it only reorganized in 1639 at Pannonhalma. he present study reviews the list of monk’s names between 1639 and 1786 from the volumes of the orderly history from Pannonhalma. It argues that in the 17th century there were 44 students of the Benedictine order registered at some of the universities of the Habsburg Empire. hese universities were Nagyszombat, Vienna, Salzburg, and Olmütz. he prelatry of Pannonhalma sent the most talented pupils to carry on university level studies. In the 18th century, 48 Benedictine monks attended universities; 40 of them in Nagyszombat, 3 in Vienna, and 3 in Salzburg. Salzburg was the most respected Benedictine university in Central Europe. Quite a few students who studied here played an important role in the subsequent Hungarian history of the order, such as Egyed Karner, Placid Sajnovics and
Krizosztom Novák. -
A DEBRECENI EGYETEM MODERN INFORMATIKAI RENDSZERÉNEK (UDNET 1.0) KIALAKÍTÁSA
146-179Megtekintések száma:171Az informatika a 20. század végén forradalmi változásokat indított el. Az amerikai egyetemek által létrehozott első egyetemközi hálózatok rövid idő alatt világméretűvé tették az Internetet, amely hamar elérte Európát és a vasfüggöny mögötti országokat is. Magyarországon a felsőoktatási intézmények ismerték fel elsőként az új technológia lehetőségeit, és a kilencvenes évek elején megkezdték a nemzetközi színvonalú hálózatépítést. Debrecenben ekkor még több önálló egyetem és főiskola működött, amelyek közös informatikai infrastruktúra kialakítását tűzték ki célul. A fejlesztést állami források, valamint a keleti technológiai embargó megszűnése tették lehetővé az utat a korszerű nyugati hálózati eszközök és protokollok alkalmazása előtt. 1994 őszére megvalósult az optikai szálas városi gerinchálózat, amely FDDI technológiával biztosította a campusok közötti nagysebességű adatátvitelt. A kiépített rendszer 12 kilométernyi optikai kábelt, több mint húsz csatlakozott épületet és több mint ezer számítógépet fogott össze, 100 Mbit/s sávszélességgel – ez tízszerese volt a korabeli Ethernet hálózatok teljesítményének. A hálózat kezdetben alapvető szolgáltatásokat nyújtott, mint az internet-hozzáférés, e-mail és közös nyomtatás, de emellett megalapozta a későbbi integrált rendszerek, például a tanulmányi és gazdálkodási nyilvántartások létrejöttét. Az UDNet elnevezésű városi hálózat így nemcsak korszakos technológiai újításnak bizonyult, hanem hosszú távon a Debreceni Egyetem informatikai fejlődésének stabil alapját is megteremtette.
-
Hankiss János (1893–1959) professzor, tudományszervező és -népszerűsítő
41-49Megtekintések száma:208Professor János Hankiss (1893–1959), Organizer and Popularizer of Scholarship. The lecture from which the written essay has evolved, memorializes János Hankiss, the internationally reputed Professor of French of the University of Debrecen by recalling the most significant stages and achievements of his professional teaching and research career, also including his attainments in the organization of scholarship. He started his academic career at the University of Debrecen in 1920. In the distinguished community of his peers who taught at our university between the two world wars, János Hankiss undubitably belonged to the top professionals. If a university’s academic rank is determined not only by its local or national prestige but also by its international recognition and appreciation, then in this latter frame of reference it was perhaps Professor Hankiss who did most to put Debrecen on the map for Europe and beyond. Indeed, he would share his knowledge not only within the confines of the University: he was a popularizer of scholarship and of the literary culture who was ready to move beyond the narrow limits of his immediate professional field and to address a larger audience. Besides, his name is also associated with the still extant quarterly periodical Debreceni Szemle [Debrecen Review] and Debrecen University’s International Summer School.
-
HANKISS JÁNOS IRODALOMPROFESSZOR, A DEBRECENI M.KIR. TISZA ISVÁN TUDOMÁNYEGYETEM 1944-45. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA
11-30Megtekintések száma:432Hankiss János professzor életművének nem csak terjedelme, hanem kivételes változatossága is lenyűgöző. Megfér benne a francia és a magyar irodalom kutatása a megújuló francia komparatisztika szellemében, de a két világháború között oly sok vitát kiváltó nemzetkép problematikája is. A Debreceni Szemle és a Debreceni Nyári Egyetem egyik alapítója, a Bölcsészettudományi Kar dékánja és az 1944/45-ös tanévben a Debreceni Egyetem rektora. Hankiss János olyan professzor volt, akit nem elégített ki az oktatás maga, érdeklődése ennél jóval szélesebb körű volt és szívesen kalandozott el a kultúra egyéb területeire is, mint a zene vagy az írás és a szó legnemesebb értelmében a népművelés.
-
A Bányászati és Erdészeti Főiskola Áttelepülése Selmecbányáról, 1918-1919
62-80Megtekintések száma:324A Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola története 1735-re nyúlik vissza, ekkor alapították ugyanis a Bányatisztképző Iskolát. Az elkövetkező évszázadokban az Osztrák–Magyar Monarchia magyar
részén egyedüli felsőoktatási intézménnyé nőtte ki magát típusán belül. Az első világháború kezdetén európai hírű műszaki iskolának számított. A háború kirobbanása komoly törést okozott az iskola életében.
Az utolsó tanórák 1928. október 18-án kezdődtek, de a tanévet már nem tudták befejezni, ugyanis hamarosan csehszlovák csapatok foglalták el a területet. A professzorok és a diákok meg akarták őrizni magyar
állampolgárságukat, magyar intézményben kívánták munkájukat és tanulmányaikat folytatni, így összepakolták a holmijukat és Magyarországra költöztek át. A menekülés során számos nehézséggel találkoztak,
míg végül az ún. „menekült egyetem” otthonra talált Sopronban. -
EGYETEMI ÉVFORDULÓK ÉS ÜNNEPLÉSÜK A MAGYAR FELSŐOKTATÁSBAN
96-107Megtekintések száma:247A 20. és a 21. században a történelmi változások következtében a magyar egyetemek óriási átalakuláson mentek keresztül és ez az átalakulás a mai napig is tart. Nem csupán az egyetemek nevei változtak meg akár háromszor, vagy négyszer, de számtalanszor változott szervezeti felépítésük. Számos intézmény kivált egykori egyeteméből, mások egyesültek más felsőoktatási intézményekkel. 2000-ben több integrált egyetem jött létre, de ezek kari szervezete azóta sokszor változott, ezért nagyon nehéz megállapítani, hogy az egyes egyetemek mikortól és milyen intézménytől számítják alapításukat, mikor ünnepelhetik ezek évfordulóit. A magyar felsőoktatás múltjának megértését az is nehezíti, hogy egyes hazai egyetemek jogelődjeit, az első világháború előtt, a ma már szomszédos országok városaiban alapították. A lenti cikkben az európai példák bemutatása után összefoglaltuk azokat a változásokat, amelyek a legalább százesztendős múlttal rendelkező magyar egyetemek szervezetében végbementek. Bemutatjuk, hogy mikor, milyen alapításokat ünnepeltek a hazai univerzitások és ezen alkalmakkal milyen történeti, vagy csak egyszerűbb jubileumi kiadványokat jelentettek meg. Utaltunk arra is, hogy mely egyetemek törődtek annyira saját múltjuk forrásaival, hogy azokból egyetemi levéltárakat hoztak létre. Végezetül utalunk a lehetséges közeli fontos egyetemi évfordulókra.