Keresés

Keresési eredmények

• AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉPÜLETÉNEK TERVE 1846-ból

  Tóth Krisztina

  Megtekintések száma:

  0

  A mai Eötvös Loránd Tudományegyetem elődjét 1784-ben helyezték át Budáról Pestre, és több, korábban jellemzően szerzetesrendek tulajdonában lévő, már több évtizede használatban lévő épületet adták át neki használatra. Az épületek – különösen az orvosi kar épülete – a 19. század közepén már nagyon rossz állapotban volt, így a Helytartótanács javaslatára az uralkodó, V. Ferdinánd 1846-ban elrendelte az új egyetemi épületek költségtervének kidolgozását. Az Egyetemi Könyvtár új épületére Toldy Ferenc, a könyvtár igazgatója tett javaslatot, aki több oldalas jelentésében felvázolta az általa ideálisnak gondolt könyvtár tervét. A tanulmány Toldy tervezetét és az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár őrizetében lévő, az üggyel kapcsolatos levelezést teszi közzé.

• EGYETEMI KIADÓK MA ÉS TEGNAP

  154-186

  Soós Erika Mária

  Megtekintések száma:

  406

  A rendszerváltás erős változást hozott a könyvkiadás területén (is), azon belül a tankönyv- és jegyzetkiadásban, azonban a kilencvenes évektől alakuló egyetemi kiadókra, tevékenységeikre és működésükre ma sem találunk könnyen szűrhető statisztikai adatokat. A hazai egyetemeken folyó ilyen irányú munka messze nem egységes sem szervezetileg; sem gazdasági forma, sem a végzett feladatcsoportok szerint. Jelen tanulmányban a ma működő egyetemi kiadói műhelyekre, kiadókra hatással bíró környezetet mutatom be és számbavételüket kezdem el, egyben részletesen bemutatom a Debreceni Egyetemi Kiadót.

   

• A DEBRECENI EGYETEM NEGYEDSZÁZADOS JUBILEUMA 2000–2025: AZ ELSŐ REKTORI CIKLUS 2000. JANUÁR 1 – 2001. JÚLIUS 31

  180-227

  Fésüs László

  Megtekintések száma:

  227

  A debreceni felsőoktatás új korszaka kezdődött 2000-ben –  az 1912-ben alapított állami egyetem 1950-ben történt több intézményre való szétválasztását évtizedekkel követően – öt egyetemi karral, három főiskolai karral, kilenc intézettel és három társult intézménnyel létrejött az országban a legszélesebb képzési spektrumú Debreceni Egyetem négy független intézményből. A tanulmány, az akkori egyetemi vezetésben résztvevők személyes visszaemlékezéseit is bemutatva, áttekinti az integrációt előkészítő lépéseket a Debreceni Universitas Egyesülés és a Debreceni Egyetemi Szövetség keretei között, ismerteti az egyházi intézmények közvetlen integrációja elmaradásának körülményeit és bemutatja az új intézmény elindításának történéseit. A debreceni egyetemi integráció sikerességét annak különleges sajátságai alapozták meg, így a széles bázisú vezetői összetétel, a különböző tudományterületekről rövid időre választott rektorok együttműködése, az erősen decentralizált gazdálkodás, a magas szintű klinikai tevékenységet és agrárszakmai területeket a kapcsolódó karok működésével összefogó Orvos és Egészségtudományi Centrum és Agrártudományi Centrum működtetése, valamint a képzési területek nagy többségének fejlődését és a tudományos kutatás fókuszált támogatását lehetővé tévő beruházási program. A szervezeti döntések alapján elindultak a belső integrációs folyamatok az informatika, a könyvtár, a nyelvi lektorátusok összevont működésében és a szakterületi koordinációs központok tevékenységével, amelyek elősegítették az oktatás és a kutatómunka területén az összehangolt fejlesztő munkát. Konstruktív, harmonikus kapcsolat alakult ki a megalakult egyetemi szintű hallgatói önkormányzattal, kollektív szerződés keretei között az intézmény dolgozóival. Az egyetem külső kapcsolataiban meghatározó jelentőségű volt a Debrecen várossal kötött együttműködési megállapodás, a Magyar Tudományos Akadémiával kialakított kapcsolat és a részvétel az Európai Egyetemi Szövetség megalapításában. A Debreceni Egyetem identitását megalapozó közös munka, az együttműködésen alapuló bizalom és az ősi református kollégiumhoz kapcsolódó jelkép- és arculatrendszer megjelenítésének eredményeként leomlottak a szellemi falak az integrálódó oktatói, kutatói, diák és dolgozói közösségek között. 

• CSŰRY ISTVÁN, A DEBRECENI EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR KORSZAKTEREMTŐ IGAZGATÓJA (1921-1980)

  106-132

  Virágos Márta

  Megtekintések száma:

  612

  Csűry István a magyar könyvtárügy egyik legműveltebb, széles körű szakmai felkészültséggel rendelkező, problémaérzékeny és az új törekvések iránt hallatlan fogékonyságot tanúsító, kezdeményező munkása volt. Csűry István első és egyetlen munkahelye volt a debreceni Egyetemi Könyvtár, ahol mintegy évtizedes gyakorló könyvtárosi munka után 1956-tól haláláig igazgatóként működött és emelte második nemzeti könyvtárrá az intézményt. A tanulmány számba veszi azokat a könyvtái területeket, ahol Csűry István alapvetően új eredményeket ért el.

   

• JÓTANÁCSOK KÖNYVTÁRAM MAJDANI ÉRTÉKESÍTŐI SZÁMÁRA : ORSZÁGH LÁSZLÓ MAGÁNKÖNYVTÁRÁNAK SORSA

  199-239

  Virágos Márta

  Megtekintések száma:

  255

  Országh László könyvtárának sorsáról már az 1970-es évek közepén rendelkezett egy részletes levélben, melynek  eredeti kézírásos formáját a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára őriz Kézirattárában. A levelet eredeti formájában adjuk közre.

• FENNTARTHATÓ EGYETEMEK: MAGYARORSZÁGI HELYZETKÉP

  106-130

  Soós Erika Mária

  Megtekintések száma:

  346

  A Föld jelenlegi népessége eléri a 8,2 milliárd főt. Bár napjainkban rendelkezésre állnak olyan tudományos számítások, amelyek szerint a túlnépesedés önmagában nem jelentené a fenntarthatóság akadályát, amennyiben jelentős globális változtatások történnének (például gazdasági és fogyasztási szokások terén), a fenntarthatósági kihívások továbbra is összetett és átfogó megközelítést igényelnek.Az egyetemek – mint tanuló szervezetek – kiemelt szerepet játszanak a környezeti és társadalmi fenntarthatóság előmozdításában, hiszen oktatási és kutatási tevékenységük révén formálják a jövő generációk szemléletét. Jelen kutatás célja a magyarországi felsőoktatási intézmények fenntarthatósági stratégiáinak és megvalósított intézkedéseinek elemzése, valamint annak feltárása, hogy mely további irányok és fejlesztési lehetőségek kínálkoznak az egyetemek fenntarthatósági törekvéseinek erősítésére.A kutatás során az alábbi kérdésekre keresem a választ: Mennyire fenntarthatóak a magyar egyetemek jelenleg: az eltérő rangsormódszertanok tükrében hogyan teljesítenek? Melyek a jelenlegi stratégiák, fejlesztési irányok, működések hasonlóságai? Milyen fenntarthatósági kezdeményezéseket alkalmaznak a magyar egyetemek? Milyen jó gyakorlatok azonosíthatók, és milyen innovatív megközelítések alkalmazhatók a fenntarthatóság javítása érdekében? Mi lehet a szerepe az egyetemi könyvtáraknak, ill. az egyetemi publikálásnak a rangsorokon való szereplésben?

• A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM TISZTVISELŐI 1914-1950

  146-174

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  306

  A Debreceni Tudományegyetem történetének megismeréséhez nélkülözhetetlen az alapvető adatok, oktatói és tisztviselői névsorok összeállítása. Az egyetem centenáriumára készült kiadvány egyik „melléktermékeként” került összeállításra az egyetemi tisztviselők napra pontos összeállítása. Mivel az 1914-1950 közötti levéltári anyag az 1950-es években nagyfokú selejtezésen ment át, az így a fennmaradt iratanyagból nem mindig lehet a tisztviselők működési idejét megállapítani. Mindenesetre az ezek figyelembevételével elkészített archontológia tartalmazza a Rektori Hivatal, a dékáni hivatalok, a Quaestura („Tanulmányi Hivatal”), Gazdasági Hivatal (majd Igazgatóság) és más kiszolgáló intézmények tisztviselőit a fentebb jelzett időpontok között. Az Egyetemi Könyvtár személyzete már korábban, máshol megjelent.

   

• Bakó Elemér hagyatéka a debreceni egyetemi könyvtár kézirattárában

  159-168

  Juha Enikő

  Megtekintések száma:

  222

  THE LEGACY OF ELEMÉR BAKÓ IN THE ARCHIVE OF THE UNIVERSITY OF DEBRECEN. he legacy of Elemér Bakó (1915–2000), the former Department Head of the Library of Congress and famous researcher of Hungarians, is held in the archive of the University and National Library of the University of Debrecen since 2013. he essay reviews the main parts of the 20 boxes of archive materials, which contain important information for contemporary linguistic research.

• Szögi László: A pécsi felsőoktatás intézményeinek hallgatói (1714) 1782–1852: (Felsőoktatástörténeti kiadványok, új sorozat 12.) (A pécsi egyetemi könyvtár kiadványai 15.) Pécs-Budapest, 2016, 360 lap

  143-145

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  277

  Szögi László: A pécsi felsőoktatás intézményeinek hallgatói (1714) 1782–1852 - recenzió

• A magyar felsőoktatás 650 éves jubileuma

  136-142

  L. Szögedi Gabriella

  Megtekintések száma:

  271

  A Pécsi Tudományegyetem 6510 éves évfordulójára megjelentetett Per Aspera ad Astra különszámának ismertetése

• Az EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM IRATAINAK SORSA AZ 1950-ES ÉVEKBEN

  196-233

  Tóth Krisztina

  Megtekintések száma:

  323

  Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az alapítástól, 1635-től folyamatosan vezetett anyakönyvek, majd a rektori és a dékáni hivatalokban keletkezett iratok és jegyzőkönyvek tárolása a 20. század elején már nagy kihívások elé állította az intézményt. 1948-tól a papírtakarékosság jegyében kiadott selejtezési rendeletek és utasítások, valamint az 1950-ben megjelent levéltári rendelet értelmében nagyarányú iratselejtezési munkák kezdődtek, az ezek után megmaradt iratokat pedig a Magyar Országos Levéltár részére adták át. Az 1635 és 1900 közt keletkezett iratokat 1951-ben szállították el az egyetemről. 1952-től a selejtezések mellett a Magyar Munkásmozgalmi Intézet számára is át kellett adni iratokat, így az 1900 után keletkezett iratoknak csak a töredéke került be végül az Országos Levéltárba 1953 és 1955 között. 1956 novemberében egy belövés következtében az Országos Levéltárban tűz ütött ki, és az egyetem összes beszállított irata elpusztult. Az 1948 és 1956 közti időszakban az Eötvös Loránd Tudományegyetemet pótolhatatlan veszteség érte, hiszen óvatos becslések szerint körülbelül 2500 iratfolyóméter anyagából mindössze 20 iratfolyóméter maradt meg, és ezzel nemcsak iratait, de múltjának nagy részét is elvesztette.

   

• Trianon és a magyar felsőoktatás I. Szerkesztette Újváry Gábor

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  349

  1918 őszén 23 állami fenntartású felsőoktatási intézmény működött Magyarországon. Ezek közül három-négy hónap múlva 10 az új határokon kívülre került. Az ugyancsak működő 23 római és görög katolikus tanintézet közül 12 az utódállamok területéhez került. Ide nem számítottuk bele a szerzetesrendek által fenntartott felsőfokú intézményeket. A 13 egyéb felekezetekhez tartozó intézet közül 7 jutott az új határokon túlra. Vagyis az 1918 őszén létező összesen 59 intézményből 29 került el Magyarországtól. Gyakorlatilag a felsőoktatási intézmények fele, amelyekre korábban annyi fejlesztést fordított a magyar állam, elveszett.

• A Simonffy utcától az Egyetem térig: az egyetemi könyvtár első évtizedei

  100-113

  Virágos Márta

  Megtekintések száma:

  223

  From Simonffy Street to University Square: the First Decades of Debrecen’s University Library. The University and National Library of the University of Debrecen celebrated the centennial of its foundation on the last day of September, 2016. The institution, which boasts the second largest deposit collection in the country, emerges from the system on account of its unique national services, as well as of its extraordinary priceless collection. Several components of this valuable collection still await careful exploration for
  the purposes of promoting scientific and scholarly activity, as well as of ensuring the possibilities of access for the general public. The present study highlights the stages of the initial placement of the university library and its subsequent relocation in the University’s main academic building.