Keresés

Keresési eredmények

• KÖZÖS EMLÉKEK DEBRECEN ÉS MAGYARÓVÁR AGRÁRFELSŐOKTATÁSÁNAK NAGY TANÁREGYÉNISÉGEIRŐL

  229-243

  Tenk Antal

  Surányi Béla

  Nemessályi Zsolt

  Megtekintések száma:

  186

  A hazai mezőgazdasági szakoktatás történetében 2018 két jelentős évfordulóval írta be magát a történelem aranykönyvébe. Mosonmagyaróvár születésének bicentenáriumát, Debrecen pedig fennállásának másfél évszázadát ünnepelte. A két felsőoktatási intézményt más-más szempontok hívták életre. Amíg Óvár magánkezdeményezésre nyitotta meg kapuit, addig Debrecenben a helyi gazdatársadalom volt a hajtóerő, amihez szorosan kötődött az anyanyelvi oktatás elfogadtatása a bécsi udvarral. Az idő később igazolta, hogy a magyar nyelvű oktatás egyik intézménynél sem ment a szakismeret rovására. El kell ismerni, hogy Magyaróvár adta a szakképzés terén az első nagy tanári kart, de Debrecen is hamarosan kinőtte magát a szakképzés fellegvárává. A Földművelésügyi Minisztérium tanárcserékkel  oldotta meg az esetleges színvonalbeli eltéréseket. Ennek is köszönhető, hogy egyes tanáregyéniségek mind a két helyen lehetőséget kaptak oktatásra. Összeállításunkban – ízelítőként – kiválogattunk néhány jelentős, nagyformátumú személyiséget, akiket mind a két egyetemi kar „magáénak” vall.

• A DEBRECENI AGRÁR-FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYEK EGYKORI VEZETŐI (1868-1945)

  79-88

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  150

  A debreceni agrár-felsőoktatás 2018-ban ünnepelte alapításának másfél évszázadát. A mögöttünk hagyott évtizedek során az ország mezőgazdaságának meghatározó szakképzési intézetévé vált. Az 1867. évi kiegyezés utáni korszak szülötte volt, amelyet a cívisváros gazdatársadalmának elképzeléseit váltotta valóra, összhangban az állam szerepvállalásával, mely utóbbi a központi hatalom feladatkörét bővítette. Mindez új színt kölcsönzött a magyar oktatáspolitikának, elősegítve a hazai mezőgazdaság modernizációjának a megindulását. E nevezetes évforduló ösztönözte korunk krónikásait, hogy áttekintést adjanak a másfél évszázad olyan tudós tanárairól, akik egyrészt iskolateremtők voltak, hosszabb időtartamig álltak az intézmény élén, valamint tevékenységük felölelte a magyar agrár-felsőoktatás minőségi színvonalának emelését. Ezt a célt szolgálják a Gerundium című egyetemtörténeti folyóiratban sorra kerülő írások.

• AZ ÚJRAKEZDÉS KÖVETE: BENCSIK ISTVÁN (1953-1970) /DEBRECENI AGRÁRFELSŐOKTATÁS/ (1910-1998)

  5-14

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  118

  1945-ben változás köszöntött be a hazai mezőgazdasági felsőoktatásban, amely a központosítás jegyében született meg. Megalakult a Magyar Mezőgazdaságtudományi Egyetem. Mindez később alapját jelentette a gödöllői Agrártudományi Egyetem színrelépésének. Átszervezések tarkították a képzés szerkezeti felépítését, helyszíneinek véglegesítését. A vidéki intézmények osztályokként működtek, majd a 49. évi rendelet megszüntette az általuk folytatott oktatást, így a központosított egyetem debreceni osztályát is, 1949. március 12-én. 1953-ban Bencsik István kapott megbízást a debreceni oktatás újra indítására. Közel két évtizedet töltött a cívisvárosban, vezető beosztásban az intézmény élén. Munkássága révén modernizálta, kibővítette az egykori – az 1940-ben átadott középfokú m. kir. mezőgazdasági tanintézetet – épületegyüttest. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a város felsőfokú mezőgazdasági szakoktatása rövid idő alatt példaértékűvé vált az országban. Megteremtette az oktatás-kutatás tárgyi és szellemi hátterét. Sokat köszönhet Debrecen agrár felsőoktatása Bencsik Istvánnak, aki rangot vívott ki a város oktatás életében, egyúttal országos elismerést szerzett.

   

• A magyar mezőgazdasági szakoktatás története 1945-ig, különös tekintettel a debreceni agrár-felsőoktatásra

  81-115

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  351

  The History of Hungarian Agricultural Vocational Education until 1945, with a special Emphasis on the Agricultural Higher Education of Debrecen. The study mainly provides an overview on the organizational history of educational institutions of the Hungarian agricultural vocational education. It gives a perspective on the development of different types of schools from the lowest level of education, through secondary education to the institutions of the highest level, outlining the economic and social-historical aspects, also with respect to the relevant legislation. A special attention is paid by the author to the history of the agricultural higher education of Debrecen until 1945.

• A debreceni agrárfelsőoktatás első 150 éve

  161 - 170

  Komlósi István

  Megtekintések száma:

  264

  The first 150 years of Agricultural Tertiary Education in Debrecen. The Georgikon in Keszthely was founded in 1797 as the first one in the line of subsequent agricultural tertiary institutions and was followed by one in Magyaróvár in 1818. It was fifty years later – that is one and a half centuries ago – that the National Higher Institution of Agriculture opened its gates in Debrecen. The speech that opened the first academic year at the new agricultural higher school was delivered by the then director Péter Papi Balogh and it has been preserved for later generations. On 5 September 2018, a hundred and fifty years later, Dean István Komlósi had the honour to recall the first 150 years of agricultural tertiary education in Debrecen. His speech is published in full length by Gerundium, the journal devoted to papers on the history of the University of Debrecen.

• Az agrár-felsőoktatás történetéből (Hensch Árpádtól A Debreceni Üzemtani Iskoláig): A magyaróvári „Nagy Tanári Kar” egyik kiválósága Hensch Árpád 1847–1913

  100-125

  Tenk Antal

  Nemessály Zsolt

  Megtekintések száma:

  108

  FROM THE HISTORY OF AGRICULTURAL HIGHER EDUCATION. his paper connects the two periods and places of Hungarian agricultural higher education. he link is the scientiic work of Árpád Hensch – professor of Academy of Agricultural Sciences in  Mosonmagyaróvár at the end of the 19th century – which has a signiicant efect on the Hungarian economic higher education even nowadays. his signiicance is proven by the eforts since the 1960s in Debrecen evolved on the Department of Business Economics in the former University of Agricultural Sciences.

• Dr. krassai lovag Kerpely Kálmán (1864–1940) – A magyar növénytermesztés modernizációjának úttörője

  28-43

  Szász Gábor

  Megtekintések száma:

  97

  DR. KRASSAI LOVAG KERPELY KÁLMÁN (1864–1940) PIONEER OF THE MODERNISATION OF HUNGARIAN CROP PRODUCTION. Agriculture in Hungary – more speciically crop production – dates back to the Roman 17th century. Hungarian agriculture is rooted in Western European agriculture. Its development was started in the Age of Enlightenment, during which the conditions of the modernisation of agriculture were established in the Carpathian basin in the 18th–19th century. Social transformation, the reorganisation of possessions and the establishment of the system of agricultural higher education made it possible to modernise the agricultural sector. In the 1800s, agricultural higher education institutes were esablished in Keszthely and
  Magyaróvár under modest circumstances. In 1867, a state-run institution was established in Debrecen where education and research were launched with well prepared teachers who had international knowledge. At the end of the century, Kerpely Kálmán started to work in Debrecen and crop production research was launched with the central topic of analysing the harmonious correlations of the nutrient and water supply of the produced crops. he hundred-year-old results and establishments of this research direction provide a basis for the development activity of subsequent years and the research of its basic correlations. hese scientiic activities are still timely today.