Keresés

Keresési eredmények

• ARS DICTAMINIS - RHETORICA BONA ET UTILIS BRIEFTHEORIE, BEISPIELE VON MUSTERBRIEFEN UND BRIEFSAMMLUNGEN

  31-73

  Niederkorn Meta

  Megtekintések száma:

  238

  Az ókortól kezdve a retorika, az Ars Dictaminis és a prózai szövegalkotás különböző típusai egyrészt nagy jelentőséggel bírtak az oktatásban, másrészt az is megfigyelhető, hogy a retorika különbözőképpen volt elhelyezhető a szabad művészetek kánonján belül. Legkésőbb Alcuin-nál vált a retorika a gyakorlatban és a kormányzásban uralkodóvá. Ez azt jelenti, hogy a retorikai előírások ismerete az „educatio Regis” részévé vált, és ez legalább Eneas Silvio de Piccolomini Ladislaus Postumus (megh. 1457. 11. 23.) számára írt Tractatus de liberis educandi című művéig kimutatható. A tizenegyedik és tizenkettedik századtól az Ars dictandi helyet kapott a „dictare” szakértői, a privilégiumok, oklevelek, levelek és mindenféle más hatalmi iratok megfogalmazására szakosodott személyek nevelésében. Az egyetemek létrejöttével a retorika a bölcsészkaron („Artistenfakultät”) kapott helyet a Poetica és a gyakorlat között. A tanulmányban elemzett, a XV. század harmadik és negyedik évtizedéből származó kéziratok példaként szolgálnak arra, hogyan szervesültek a korabeli oktatásban az elmélet (Brieftheorie/Ars dictandi) és a minta-levelek. Ezek a példák ugyanis felvillantják nekünk a különböző témákat, láthatjuk a korabeli laikusokat és a papságot a társadalom minden pozíciójában, megtalálhatjuk az említett földrajzi helyeket, valamint feltárhatjuk a tanítás és a kormányzás közötti átfedéseket. Végül a sok oklevél- és levélminta alapján hangsúlyozottan megállapíthatjuk, hogy a vizsgált és hasonló compendia artis dictandi mennyire jelentős szerepet játszottak a korabeli szövegek megfogalmazásában.

   

• Eperjes - Az evangélikus jogakadémia 1918/19-es tanéve és Miskolcra költözése

  80-89

  Durovics Alex

  Megtekintések száma:

  369

  Az eperjesi jogi akadémiát 1862-ben alapították újjá, és az iskola ezzel a felvidéki családok fontos képzőhelyévé vált. Az I. világháború során az oktatást sokszor megzavarták az elszállásolt katonák, és nehézséget
  okozott a harcoló oktatók helyettesítése. A háború után, de még Trianon előtt szóba került az iskola Miskolcra telepítése. Eperjes csehszlovák megszállása után (1918 decembere) és a jogi képzés betiltása után az iskolát
  márciusban Miskolcra költöztették, ahol az ősszel megkezdődhetett az oktatás.

• Brit és amerikai részvétel a debreceni Nyári Egyetemen a II. világháború előtt

  75-91

  Lieli Pál

  Megtekintések száma:

  214

  British and American Participation at the Debrecen International Summer School before World War Two. This survey focuses on a selected aspect of the history of a peculiar and in many respects unique initiative: the pre-World War One British and American ties of the Debrecen International Summer School, which was established in 1927. In doing so, the study firstly identifies by name those British and American guests who can be documented as having attended the Summer School as officially enrolled students;
  secondly, it follows up and evaluates those aspects of the teaching program which had a British or American relevance; and, in the third place, it supplies examples for how the International Summer School advertised itself in the English-speaking countries. The survey is concluded by an analysis of selected contemporaneous views formulated by the representatives of the university and of the Summer School with reference to the past and (then) presence of British/American and Hungarian ties.

• HEGYI ÁDÁM: HUNGARICA IN DER DISSERATIONSSAMMLUNG DES NÜRNBERGER NATURFORSCHERS CHRISTOPH JACOB TREW (1695‒1769) KATALOG 1582‒1765

  249-253

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  255

  P.Szabó Béla könyvismertetése Hegyi Ádám által feltárt: HUNGARICA IN DER DISSERATIONSSAMMLUNG DES NÜRNBERGER NATURFORSCHERS

  CHRISTOPH JACOB TREW (1695‒1769) KATALOG 1582‒1765 című művéről.

   

• Az agrár-felsőoktatás történetéből (Hensch Árpádtól A Debreceni Üzemtani Iskoláig): A magyaróvári „Nagy Tanári Kar” egyik kiválósága Hensch Árpád 1847–1913

  100-125

  Tenk Antal

  Nemessály Zsolt

  Megtekintések száma:

  248

  FROM THE HISTORY OF AGRICULTURAL HIGHER EDUCATION. his paper connects the two periods and places of Hungarian agricultural higher education. he link is the scientiic work of Árpád Hensch – professor of Academy of Agricultural Sciences in  Mosonmagyaróvár at the end of the 19th century – which has a signiicant efect on the Hungarian economic higher education even nowadays. his signiicance is proven by the eforts since the 1960s in Debrecen evolved on the Department of Business Economics in the former University of Agricultural Sciences.

• BESZÁMOLÓ AZ 55. REBAKUCS KONFERENCIÁRÓL

  191-195

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  204

  Szenci Molnár Albert (1574–1634) születésének 450., valamint az Institutio-fordítás megjelenésének 400. évfordulója alkalmából Debrecenben rendezték meg a ReBaKucs 55. konferenciáját 2024. szeptember 5. és 7. között. Az előadások Szenci Molnár Albert életével és munkásságával, illetve a 16-17. századi peregrináció történetével foglalkoztak.

• A NAGYSZEBENI JOGAKADÉMIA TANÁRAI (1844–1887) REKONSTRUKCIÓS KÍSÉRLET

  187-200

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  264

  A 19. században és a 20. század elején a magyarországi és erdélyi jogakadémiák fontos szerepet töltöttek be a soknemzetiségű Kárpát-medence értelmiségének képzésében, különösen a hivatalnokképzésben. Ezen intézmények között talán a legkülönösebb sorsú a nagyszebeni jogakadémia volt. Az alábbi adattár – tudomásunk szerint – az első kísérlet arra, hogy rekonstruáljuk a nagyszebeni jogakadémia tanári karának összetételét az intézmény fennállásának valamivel több, mint négy évtizede alatt. Az összeállítás a rendelkezésre álló nyomtatott és levéltári forrásokon alapul.

   

• FILEFALVI FILICZKI JÁNOS ALBUM AMICORUMÁNAK MAGYAR VONATKOZÁSÚ BEJEGYZÉSEI

  82-97

  Molnár Dávid

  Megtekintések száma:

  259

  A tanulmány Filiczki János album amicorumának meglepően kevés magyar vonatkozású bejegyzésével foglalkozik. Ezeket európai peregrinációja során, 1600 és 1616 között írta be Adam Kunisch, Johann Frölich, ifj. Sebastian Ambrosius, Miskolci Csulyak István, Joannes Bocatius, Szenci Molnár Albert, Johannes Blofus, Maximilianus Fabinus, Debreceni Dormány István, Keserűi Dajka János, Váradi Farkas Gergely, ifj. Gregor Tribel és végül Elias Berger. Az általában sablonos bejegyzések némelyikét közelebbről is megvizsgálva, új információk és értékes adalékok nyerhetők a bejegyzők tanulmányaival, életével kapcsolatban. Ebből a szempontból épp azok az ismeretlenség homályában ragadt figurák lehetnek különösen érdekesek, akik a korabeli értelmiségi réteg feltörekvő, fiatal képviselői voltak. Közülük is ifj. Sebastian Ambrosius, Maximilianus Fabinus és ifj. Gregor Tribel bejegyzései tűnnek a leginkább figyelemreméltónak. A bejegyzések elemzésén túl, a latin szövegek fordítását is igyekeztem közölni

• PEREGRINATIO ACADEMICA. A KÜLFÖLDI MAGYAR EGYETEMJÁRÁS TÖRTÉNETE, MÉRETE ÉS IRÁNYAI 1150-1919

  362-365

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  266

  A kötet nemcsak hiánypótló, hanem Szögi László életművének összegzése is. Több mint harminc éve kutatja a magyar diákok külföldi tanulmányainak nyomait. A könyvben bemutatott adatok a középkortól 1919-ig mintegy 101 ezer beiratkozó adatait dolgozták fel, és az adattárak és az abból létrejött számítógépes adatbázis egy Európában, de még talán a világon is egyedülálló gyűjtést tartalmaznak, melyek éppen az életpályák iránt érdeklődők számára fognak a jövőben is nagyon hasznos segítséget nyújtani.

   

• A Pannoniakutató Járdányi-Paulovics István (1892–1952)

  23-34

  Gesztelyi Tamás

  Megtekintések száma:

  200

  István Járdányi-Paulovics (1892–1952), Researcher of Pannonia. István Járdányi-Paulovics’s professional interest first turned to the study of the remains of Egyptian cults in Pannonia. His excavation work began in Intercisa, later he continued this activity in Brigetio and Savaria. In all three cases he produced memorable results despite the fact that subsequent excavations often failed to confirm his assumptions. In the case of Brigetio, he produced publications of enduring merit on the small bronze age and the analysis of the inscriptions of a law tablet. The most vivid interest was generated by the exploration of the excavations in the so-called Quirinus basilica in Savaria, which in the meantime has come to be regarded by more recent research as the palace of the procurator. His definition pertaining to the Capitolean Trias has been equally controversial. Between 1940 and 1952, at the University of Debrecen he invigourated the study of ancient history and of provincial archaeology.