Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A DEBRECENI EGYETEM SEBÉSZETI MŰTÉTTANI TANSZÉKÉNEK TÖRTÉNETE AZ 1951–2013 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
    149-154
    Megtekintések száma:
    227

    Mikó Irén – Furka István professzori szerzőpáros könyve a Debreceni Egyetem Sbészeti Műtéttan Tanszékének történetét tárja föl kronológikus sorrendben. A kötetet ifj Barta János ismerteti.

  • A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS ELŐDEI TÖRTÉNETE II. rész: A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig 1872–1921.
    353-357
    Megtekintések száma:
    322

    Az  1581-ben alapított kolozsvári egyetem múltjának 1872-től 1921-ig terjedő időszakát, a Ferenc József Tudományegyetem történetét  az alapítástól a szegedi újrakezdésig feldolgozó monográfia a Szegedi Tudományegyetem egyetemtörténeti sorozatának második kötete Marjanucz László, Antal Tamás és Vajda Tamás szerkesztésében jelent meg.

  • Az egyetemi élet átolitizálódásának megnyilvánulása 1939-ben Debrecenben – hallgatói feljelentés Tankó Béla ellen és Hóman Bálint levele
    117-120
    Megtekintések száma:
    346

    The Appearance of the Politicization of the University Life in Debrecen in 1939. A student’s Accusation against Béla Tankó and Bálint Hóman’s response. A very special source of the history of the Hungarian higher education and of the history of the University of Debrecen that accusation which was made in the autumn of 1939 by a student. This short and nameless letter was an accusation against professor Béla Tankó who had taken a note about the German origin of Bálint Hóman who was the Secretary of Religion and Public Education at that time. One of the students who was the member of the Árpád Comradeship Association wrote a short and modest letter to Hóman about it. This was a clear sign of the radicalization and the politicization of the whole society and of the life in the Hungarian universities. Also had been found the response of Bálint Hóman who sent back this accusation to Béla Tankó with a short letter in which he interpreted this as a wrong deliver. This unpleasant case had been solved by Hóman this way, but the radicalization of the students of the universities and the devaluation of the Hungarian political culture continued.

  • ATHÉN – CAMBRIDGE – HELIKON. SÁROSPATAK ISKOLAVÁROS JELZŐINEK ETIMOLÓGIÁJA
    30-43
    Megtekintések száma:
    306

    Sárospatak iskolaváros jellege közismert. Nem meglepő tehát, hogy a település – az oktatás magas minőségének érzékeltetésére – az idők során különböző jelzőket kapott. A legismertebb a „Bodrogparti Athén”, amely ebben a formában a 19. század végétől használatos, de eredete Comenius Sárospataki tartózkodásáig nyúlik vissza. A cseh-morva pedagógus az 1650-ben elmondott beköszöntő beszédében az iskolát Rákóczi-Athenaeumnak nevezte, amely kifejezés a későbbi jelzős szerkezet etimológiai előzményének tekinthető. A két világháború között hangsúlyosnak számító „magyar Cambridge” kifejezés elterjedése szorosan összefüggött gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1920–30-as évekbeli sárospataki iskolafejlesztési elképzeléseivel, különösen az Angol Internátus létrehozásával. Ettől függetlenül a híres angol iskolavárosra, mint követendő példára történő hivatkozás Sárospatakon már a 20. század elején megjelenik. A talán legkevésbé ismert „Hegyalja Helikonja” kifejezés Csokonai Vitéz Mihály költői szóalkotása, a 18–19. század fordulójáról. A kifejezésben érzékelhető az egykori pataki diák poétának a tokaji bor iránti vonzódása is. A közlemény a három jelző kialakulásának történetét, korabeli használatát és mai utóéletét mutatja be.

     

  • A Debreceni egyetem nyolcvanéves Főépülete (Három rövid beszéd)
    161-167
    Megtekintések száma:
    225

    THE MAIN BUILDING OF THE UNIVERSITY OF DEBRECEN IS EIGHTY YEARS OLD: THREE SHORT SPEECHES. The first speech was delivered by Tibor Fényi, Director of the Miksa Róth Museum, on February 3, 2012, in the State Assembly Hall of the Main Building, on the occasion of celebrating the restoration of the ornamental stained-glass windows of the Assembly Hall. hematically linked with the irst one, the second speech, given on March 15, 2012, by Tamás Gesztelyi, Professor of Latin Studies and Art History introduced a volume jointly produced by photographer József Hapák and Secretary-General of the University Mónika Rői, on the subject of the stained-glass windows, appreciating the windows from the angle of art history. he third speech was also delivered by Professor Tamás Gesztelyi; this speech was delivered on May 15, 2012, at the opening ceremony of a photo exhibition arranged by Professor of Geography Péter Csorba, entitled he spirit of the place: our main building is 80 years old.

  • IRATOK AZ EPERJESI EVANGÉLIKUS JOGAKADÉMIA VÁLSÁGOS TANÉVÉRŐL 1918-1919
    177-198
    Megtekintések száma:
    308

    A híres és nagy múlttal rendelkező Eperjesi Kollégium, az első világháború időszakában egy főgimnáziumot, teológiát, jogakadémiát és tanítóképzőt foglalt magába. Az első világháború megpróbáltatásait megszenvedő intézmény számára az összeomlás egyben kegyelemdöfést jelentett. Megpróbáltatások sorát követően, az intézmény falainál megjelenő új hatalom emberei már nem látták szívesen a város ezen ősi intézményét. E szomorú időszak levéltári forrásaiból kívánok közölni egy rövid válogatást.

  • Az erdélyi magyar orvosképzés II. rész Marosvásárhely
    50-80
    Megtekintések száma:
    285

    Hungarian Medical Training in Transylvania (II): Marosvásárhely. As a continuation of the study on the history of the Hungarian medical education in Cluj (Kolozsvár) that was published earlier in our journal, in this writing, the authors elaborate the history of the Institution of Medicine and Pharmacy of Târgu Mureș (Marosvásárhely), that was established in 1945, and later became a University in 1991. The study is supplemented by biographies of the rectors of the university, expressively with a special emphasis on the presentation of the activities of the rectors who had Hungarian language as a mother tongue.

  • ISMERETLEN ADATTÖRMELÉKEK A 17. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK UNITÁRIUS ISKOLA- ÉS PEREGRINÁCIÓTÖRTÉNETÉHEZ
    131-157
    Megtekintések száma:
    267

    A kolozsvári unitárius iskola, a szentháromság-tagadók egyetlen „küldő intézménye” az 1660-as évek elején erősen hanyatlóban volt (tűzkár, pestis, a fegyelem meglazulása), s ezek folytán átmenetileg az unitárius peregrináció is „beszűkülő tendenciát mutatott”. Az 1670-es évektől azonban – a kolozsvári egyházközség költségén – ismét rendszeresen kezdtek unitárius diákokat külföldi tanulmányútra küldeni, viszont a peregrinusoknak indulásuk előtt már – más felekezeteknél sem ismeretlen – kötelezvényt, úgynevezett reverzálist kellett kiállítaniuk az eklézsia számára, melyben elsősorban hithűségre és engedelmességre kötelezték magukat. Ezeket a reverzálisokat – egyébként nagyon helyesen – formuláknak szokták tartani, időnként azonban nagyon érdekes konkrétumokat is találhatni bennük, így például a folyósított „ösztöndíj” összegét, a tanulmányok időtartamát vagy épp a kötelezően tanulandó nyelvek megnevezését. A tanulmány ezeket a konkrétumokat igyekszik rendszerezve tárgyalni.

  • Székely György történészprofesszor (1924–2016)
    207-212
    Megtekintések száma:
    258

    Commemorating Professor György Székely. This professor of history of Loránt Eötvös University of Arts and Sciences possessed an unusually broad range of professional interests. In one phase of his professional career he showed a profound interest in the history of Hungarian universities of medieval times: Pécs, Óduda, Pozsony and he elaborated on this issue in a number of studies. The related study offers a survey of the university historical work of Professor Székely, who passed away in 2016, at the age of 92, also providing a synopsis of the most significant stages of his professional career.

  • A BUDAI JEZSUITA AKADÉMIA HALLGATÓSÁGA (1713-1777)
    182-195
    Megtekintések száma:
    223

    A tanulmány a Budai Jezsuita Akadémia (1713-1777), a Pesti Piarista Bölcsészeti Líceum (1752-1784) és a rövid ideig fennálló Pesti Jogi Szakiskola (1756-1771) forrásait, történetét, hallgatóit, oktatási színvonalát és látogatottságát mutatja be. Ezek olyan eddig alig ismert, 1777 előtti, budai és pesti felsőoktatási intézmények, amelyek megalapozták a főváros területén a későbbi felsőoktatás felvirágzását.

  • Hírek a korabeli sajtóban a DEAC történetének legkorábbi időszakából
    Megtekintések száma:
    363

    Az igaztalan trianoni diktátum esztendejében már több sportágban is versenyeztek a DEAC sportolói. Az alábbiakban, olykor az eredeti helyesírás szerint közölve, ábécé- és időrendbe szedve kerülnek bemutatásra az események. A hírek, információk fellelhetősége mindenhol feltüntetésre kerülnek.

     

  • „SED NOS MUTAMUR IN ILLIS” – A KOLLÉGIUMI HAGYOMÁNYOK TOVÁBBÉLÉSE AZ ÉNEKKARI ÉS DIÁKEGYESÜLETI KERETEK KÖZÖTT: A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM KÁNTUSA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS AZ EGYETEMMÉ ALAKULÁS IDEJÉN
    Megtekintések száma:
    97

    Az 1739 óta gyülekezeti, temetési és iskolai reprezentációs szolgálatokat végző Főiskolai Énekkar (Kollégiumi Kántus) fiatalemberekből álló énekeseinek 1914 őszétől nemcsak az első világháború okozta nehézségekkel kellett megbrikózniuk, hanem szembesültek az egyetemmé alakuló felsőfokú oktatás miatt megváltozott környezet kihívásaival is. A tanulmány bemutatja a Kántus tudatosan felvállalt hagyományőrző szerepét, amely nagyrészt abból az identitásból táplálkozott, hogy a Kántus volt a legrégebbi diákegyesület. Az énekkar egyetemalapítás terveitől kezdve részt vett az emlékezet fenttartásának különféle alkalmain, melyek között a nemzeti és egyházi megemlékezések – október 6. és október 31. – mellett a temetések súlyát növelte, hogy a háború évei alatt többször is társaikat búcsúztatták. A konfliktusoktól sem mentes háborús évek bemutatását a Kántus jegyzőkönyve és a korabeli sajtó cikkei mellett az érintett hallgatók későbbi visszaemlékezései szolgálnak forrásként. Ezek között kiemelten fontosak a hadbavonult teológusok 1963-ban összegyűjtött emlékei, mivel a „40 honvéd teológus” továbbra is kántustagként definiálta magát.

     

  • Kiismerhetetlen hallgatók. Ellenségkeresés a felsőoktatási intézményekben az 1950-es évek elején
    Megtekintések száma:
    358

    Az ötvenes évek elején az egyetemi-főiskolai pártszervezetek legfőbb feladatai közé tartozott a hallgatóság soraiba „befurakodott ellenség” leleplezése, melynek érdekében igyekeztek rendkívül sok információt összegyűjteni a hallgatókról. A politikai megbízhatóság megítélése egyrészt az „osztályszármazáson” alapult, ezért az 1949-ben bevezetett új jelentkezési és törzslapok több tucat olyan kérdést tartalmaztak, amelyek a hallgatók és szüleik második világháború előtti és utáni vagyoni-jövedelmi helyzetéről, munkahelyéről, párttagságáról stb. érdeklődtek. Másrészt igyekeztek az indoktrináció valamennyi színterén, így a marxizmus- és oroszórákon, a DISZ rendezvényein stb. folyamatos állásfoglalásra, akár az uralkodó politikai diskurzustól is eltérő véleménynyilvánításra késztetni a hallgatókat. Maguk is erősen kételkedtek azonban abban, hogy vajon mennyire pontos ismereteket is képesek szerezni a diákok politikai nézeteiről. Az indoktrináció korabeli hatékonyságát feltérképező jelentések ugyanis rendre arról számoltak be, hogy az ideológiai ismeretterjesztés egyeseknek nem világnézetet, hanem praktikus tudást nyújt: a hallgatók jó része megtanul „marxista módon” beszélni.

  • THE ACADEMY OF VRIESLANDT AND TRANSYLVANIAN THEOLOGIANS – THE CASES OF ISTVÁN SZATHMÁRI PAKSI AND PÁL SZILÁGYI
    64-80
    Megtekintések száma:
    194

    A Vrieslandt Akadémia mint erdélyi teológusok forrása – Szathmári Paksi István esete. Szoros kapcsolatok voltak a magyar protestánsok és a Hét Egyesült Tartományok Köztársaságában (a mai Hollandia) működő egyetemek között, különösen a fríschi városban, Franekerben található Academie van Vrieslandt-tal. Véletlenül megmaradt egy Olomoucban a vámhatóság által lefoglalt küldemény, amely több fényt derít István Szathmári Paksi (1719–1791) teológiai eszméire és kapcsolatairól, aki 1743-ban Franekerben tanult, majd 1785-1790 között a debreceni egyház püspöke volt.

  • A Római Egyetemi Magyar Tanszék 85 éve
    77-89
    Megtekintések száma:
    243

    The History of the Hungarian Chair at the University of Rome. The first Chair of Hungarian Literature and Language in Italy was established at the University of Rome La Sapienza in 1930. At first, the chairmen of the position were the professional directors of the Hungarian Academy in Rome. Between the two world wars Hungarian was also taught in Bologna, Firenze, Milano, Napoli and Padova. Since 1965 in Padova and in Rome Hungarian visiting professors were teaching: in Rome János Balázs, József Szauder and Tibor Klaniczay academics, afterwards Péter Sárközy from 1979 to 2015. At the University of Rome has been founded in 1985 the Interuniversity Centre for Hungarian Studies, which publishes the „Rivista di Studi Ungheresi” (Hungarian Studies Review).
    Hungarian Literature and Language are taught nowadays in Italy at universities of Bologna, Firenze, Napoli, Padova, Roma and Udine.

  • Az EGYETEMHÁLÓZATOK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE
    Megtekintések száma:
    77

    A tanulmányban az ókortól az első világháború végéig elemzem a különböző típusú felsőoktatási intézmények létrejöttét a világban. Részletesen térek ki a nem európai felsőoktatás kezdeteire és sajátos intézményeire. Öt korszakra osztom a felsőoktatás fejlődését a világban. 1 A nem európai típusú egyetemek kora. 2. A középkori egyetemek kora. 3. A felekezeti egyetemek kora. 4. Az állami, nemzeti egyetemek kora. 5. A globális egyetemek kora. Az első négy korszakban földrészenként mutatom be az egyetemek mennyiségi fejlődését és sajátosságait.

     

  • A debreceni tudományegyetem diáksegély­pénztárának (Bursa Academica) alapszabályai
    99-108
    Megtekintések száma:
    264

    Articles of the Student Relief Fund (Bursa Academica) of the University of Debrecen. Bursa Academica, the student welfare fund of the University of Debrecen was one of those student welfare institutions between the two world wars whose existence and operation were unknown even to those members of the general public who show interest in the history of the university. In publishing the full text of the articles of association and by prefixing an introductory essay before it, the author’s objective is to adequately clarify the essence and importance of the institution’s operation. Both in terms of its noble objectives and its activities maintained, the Bursa Academica deserves to be remembered, for it played, together with other similar institutions, an outstanding role in student life.

  • Néprajz- 70 -Debrecen
    Megtekintések száma:
    291

     

    A Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke emlékülésen ünnepelte meg a tanszék alapításának 70. évfordulóját. A rendezvény lefolyásának ismertetése mellett az alábbiakban olvashatjuk azt a két beszédet, amely a tanszék múltját, jelenét és jövőjét mutatta be a jelenlévő közönség, a tanszék egykori és jelenlegi hallgatói, oktatói és az etnográfia iránt érdeklődők számára.

     

  • "KERESZTYÉNNEK LENNI NAGY ÉS SOKSZOROS HŰSÉGET JELENT” PÁKOZDY LÁSZLÓ MÁRTON TEOLÓGUS PROFESSZOR, VALLÁSTÖRTÉNÉSZ, BIBLIAFORDÍTÓ MUNKÁSSÁGA
    75-110
    Megtekintések száma:
    353

    A világhírű teológus professzor életének meghatározó része kötődött Debrecenhez. 1928 és 1932 között a Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, itt szerezte meg a diplomáját, majd 1942-ben itt lett a teológia doktora. Ugyanezen a karon nevezték ki 1945 végén nyilvános rendkívüli, majd 1949 nyarán nyilvános rendes egyetemi tanárrá. Az 1949/50-es tanévben a Hittudományi Kar dékánjaként őrá hárult az egyetemről hatalmi szóval leválasztott és önálló intézménnyé vált Tiszántúli Egyházkerület Debreceni Teológiai Akadémia szervezeti rendjének kialakítása. Itt dolgozott intenzíven az új bibliafordításon 1947 és 1964 között. 1966-ban az egyházi vezetés Pákozdyt a tanszékével együtt áthelyezte Debrecenből a Budapesti Református Teológiai Akadémiára, ahol mintegy két évtizeden át oktatta a leendő lelkipásztorokat. A vallástörténész Pákozdy professzort két külföldi egyetem avatta díszdoktorává az Ószövetség, illetve a Holt-tengeri tekercsek tudományos vizsgálatáért, valamint a Biblia új magyar nyelvű fordításáért. Élete alkonyán vált lehetővé számára az MTA nyelvtudományok doktora fokozat megszerzése.

  • CZAKÓ JÓZSEF FŐORVOS, A MAROSVÁSÁRHELYI MAGYAR ORVOSKÉPZÉS KLINIKAI HÁTTERÉNEK MEGTEREMTŐJE: Az Első Erdélyi Szívműtét Története
    67-78
    Megtekintések száma:
    284

    A tanulmány dr. Czakó József, sebész főorvos, szanatóriumi és kórház-igazgató, egyetemi tanár életével, munkásságával foglalkozik, melyről nagyon kevés összefoglaló írás jelent meg eddig. Fontos orvostörténeti adatokat, igyekszik kihozni az ismeretlenség homályából és átmenteni az utókorra, melyek a Marosvásárhelyi Szanatórium létrehozásával, és az Erdélyben elvégzett első szívműtéttel, az új kórház megszervezésével, valamint a Marosvásárhelyen 1944-ben elindult magyar nyelvű orvosképzéssel kapcsolatosak. Szakirodalmi források és egyedi dokumentumok igénybevételével, valamint a szerző saját tapasztalatai alapján, a Czakó hagyatékra támaszkodva, menti át a fontos adatokat, mely által a múlt század eleji kisváros egészségügyi viszonyairól, új információkra és fontos részletekre derül fény.

  • A GÖLLNER-DOHY CSALÁD HÁROM GENERÁCIÓJÁNAK SZEREPE A MEZŐGAZDÁK KÉPZÉSÉBEN
    18-28
    Megtekintések száma:
    231

    már Wikipédia szócikkek is őrzik emléküket:

    (1) (id.) Göllner János (1871–1942) Trianont követően (1920) családjával Kolozsvárról Debrecenbe menekült, ahol a Gazdasági Akadémián a műszaki tanszéket vezette. -(2)Dohy (szül. Göllner) János (1905–1990) Debrecenben a piaristáknál érettségizett, majd a Debrecen-Pallagi Gazdasági Akadémián 1926-ban szerzett diplomát (fitopatológus). (3)- ifjabb Dohy János (1934–2002) agrármérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, professzor, állatnemesítési és állattenyésztési kutatások kapcsolódnak munkásságához.

  • Péter H. Mária: Gyógyszerészképzés a Ferenc József Tudományegyetemen 1872-1919 között
    215-218
    Megtekintések száma:
    322

    Kolozsvár felsőszintű oktatásban való részvétele már a XVIII. században megindult. Mária Terézia átfogó egészségügyi rendeletének végrehajtása csak megfelelő számú szakember által vált megvalósíthatóvá, ezért oktatáspolitikája is erőteljes változást, fejlődést kívánt. A nagyszombati magyar egyetem orvosi karának létrehozása (1769) volt az első lépés ez irányba, de hamarosan felmerült egy második magyar egyetem alapításának gondolata, szükségessége.

  • Narancssárga tulipánok – A néderlandisztika szak története a Debreceni Egyetemen
    167-173
    Megtekintések száma:
    269

    Orange-Yellow Tulips. The History of Dutch Studies at the University of Debrecen. Teaching of Dutch started at Lajos Kossuth University (which later became the University of Debrecen) with a group of five students in 1991. At that time, Dutch was offered as a second Germanic language to students of German only. Currently, there are four different types of study programmes at the independent Department of Dutch Studies, with more than 90 students altogether. The popularity of Dutch Studies is partially a result
    of the excellent opportunities in the labour market for candidates speaking Dutch.

  • DOMBORMŰ KÉSZÜLT A DEBRECENBEN TRAUMATOLÓGIAI TANSZÉKET ALAPÍTÓ ZÁBORSZKY ZOLTÁN PROFESSZOR EMLÉKÉRE
    160-164
    Megtekintések száma:
    245

    Domborművet avattak fel a Debreceni Egyetem Traumatológiai Tanszék folyosóján a tanszékalapító Záborszky Zoltán (1927-2020) emlékére. Dr. Záborszky Zoltán 1987-1993-ig volt a Tanszék vezetője, de nyugállományba vonulása után professzor emeritusként 2016-ig aktív maradt. Következetes orvosi tevékenységét, lelkes oktatói munkásságát, precizitását, jóindulatú szigorát mindenki tisztelte. Az intézet munkatársai és a Tanszék munkáját segítő Alapítványok adományaiból készült el a Záborszky Professzor úr mosolygó arcát megörökítő dombormű.

  • Javaslat a trimesztriális rendszer bevezetésére – A debreceni jog- és államtudományi kar felterjesztésé gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterhez (1918. augusztus 1.)
    95 - 105
    Megtekintések száma:
    356

    Proposal for the Introduction of the Trimester System – Proposal by Faculty of Law of the University of Debrecen to Earl János Zichy, Minister of Religion and Public Education. The Faculty of Law of the University of Debrecen in the last period of the World War I. made a proposal in order to divide the school year to three semester. It was a strange source of the history of the Hungarian higher education. Based on this document can be cognizable the real life and thinking of the students of the university who came back from the war and of the professors who met with them the first time. The trimestrial system of the higher education was favoured by the students too, but it wasn’t able to come to real because the collapse of the Monarchy.

Adatbázis logók