Keresés

Keresési eredmények

• INTÉZMÉNYI BOOM A SZOCIALIZMUS FELSŐOKTATÁSÁBAN AVAGY MINDEN VÁROSBA FŐISKOLÁT?

  128-145

  Halász Imre

  Megtekintések száma:

  89

   

  A Magyar Történelmi Társulat és annak Dél-dunántúli Csoportja 2025. augusztus 13 és 15. között Fejezetek a magyarországi oktatás- és neveléstörténetből címmel Mohácson szervezett konferenciát. Ezen hangzott el a főiskolák létesítésével kapcsolatos előadás, mely az intézményhálózat kialakulását és átalakulását vizsgálta 1990-ig, néhány esetben utalva a későbbi átszervezésekre is. Egy áttekintő előadás nem törekedhetett teljességre, könyvészeti adatokra támaszkodva elsősorban a főbb csomópontokra fókuszált. Jóllehet a főiskolák hálózatának kialakulása a téma, de az egyetemek főiskolákat érintő változásaira is utalni kellett, miután a változások, átcsatolások, létesítési kísérletek során ezek az intézmények vonzották magukhoz a főiskolákat, számos esetben az egyetemek karaivá válva működnek napjainkban is. A három blokkból álló tanulmány      első része a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvényig tekinti át a változások sarokpontjait, a második az intézményhálózatban végbe menő, számszerű fejlődés okát, míg a harmadik – példaként - a pécsi felsőoktatási intézmények (egyetem, tanárképző főiskola) expanzióján keresztül a Nyugat-Dunántúli változásokkal foglalkozik, kiemelten Zala megyével, ahol nem sikerült önálló felsőoktatási intézményt létrehozni.

• SZÖGI LÁSZLÓ: A ROZSNYÓI FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYEINEK HALLGATÓI 1814-1852 Felsőoktatástörténeti Kiadványok. Új sorozat 19.

  254-256

  Szepessyné Judik Dorottya

  Megtekintések száma:

  261

  Szepessyné Judik Dorottya könyvismertetése Szögi László: A Rozsnyói felsőoktatási intézmények hallgatói 1814-1852 című kötetéről

• AZ ÚJRAKEZDÉS KÖVETE: BENCSIK ISTVÁN (1953-1970) /DEBRECENI AGRÁRFELSŐOKTATÁS/ (1910-1998)

  5-14

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  293

  1945-ben változás köszöntött be a hazai mezőgazdasági felsőoktatásban, amely a központosítás jegyében született meg. Megalakult a Magyar Mezőgazdaságtudományi Egyetem. Mindez később alapját jelentette a gödöllői Agrártudományi Egyetem színrelépésének. Átszervezések tarkították a képzés szerkezeti felépítését, helyszíneinek véglegesítését. A vidéki intézmények osztályokként működtek, majd a 49. évi rendelet megszüntette az általuk folytatott oktatást, így a központosított egyetem debreceni osztályát is, 1949. március 12-én. 1953-ban Bencsik István kapott megbízást a debreceni oktatás újra indítására. Közel két évtizedet töltött a cívisvárosban, vezető beosztásban az intézmény élén. Munkássága révén modernizálta, kibővítette az egykori – az 1940-ben átadott középfokú m. kir. mezőgazdasági tanintézetet – épületegyüttest. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a város felsőfokú mezőgazdasági szakoktatása rövid idő alatt példaértékűvé vált az országban. Megteremtette az oktatás-kutatás tárgyi és szellemi hátterét. Sokat köszönhet Debrecen agrár felsőoktatása Bencsik Istvánnak, aki rangot vívott ki a város oktatás életében, egyúttal országos elismerést szerzett.

   

• Az erdélyi magyar egyetem utólsó tanéve (1918/19)

  32-61

  Vajda Tamás

  Megtekintések száma:

  361

  Az 1872-ben a magyar országgyűlés által alapított és a magyar költségvetésből finanszírozott kolozsvári tudományegyetemaz I. világháború lezárultakor kezdődő 1918/19-es tanévet rendkívüli körülmények közöttkezdte meg: számos tanársegéd és a klinikai segédszemélyzet több fiatal tagja még katonai szolgálatot teljesítetta magyar hadseregben, az egyetem számos épületét tábori kórház céljára használta a magyar hadsereg,a hallgatói létszám ugyanakkor a frontról visszatérő és leszerelő fiatalok révén a békelétszámnak megfelelőmennyiségben (2226 fő) iratkozott be az egyetemre. A hallgatók többsége ellátási és szállási nehézségekkelküzdött. 1918. november közepétől az erdélyi és romániai románok egyre hevesebben követelték az ezerévesMagyarország szerves részét alkotó Erdély Romániához csatolását. Az Erdélybe betörő román hadsereg1918 karácsonyán foglalta el Kolozsvár városát. Januárban öt professzort átmenetileg bebörtönzött a románhadsereg. A háborúban a magyar hadseregben szolgálatot teljesített, valamint a nem kolozsvári születésű hallgatókat kiutasították a városból. Az ünnepekre hazautazott hallgatóknak akadályozták a városba való visszautazásukat. A budapesti kormány nem utalt fizetést a kolozsvári tanároknak és támogatást (ösztöndíjat,segélyt) a hallgatóknak. A szüleiktől csomagot és pénzt váró diákok küldeményeit a román hadserega pályaudvaron égette el. 1919. május 10-én a román prefektus a professzoroktól a román király irántihűségeskü 48 órán belüli nyilvános letételét követelte. Két nappal később, május 12-én 12 órakor a román
  hadsereg erőszakkal elfoglalta az egyetem épületeit. A magyar professzorokat megfosztották állásuktól (többségüketaz ingó és ingatlan vagyonuktól is) és rövid időn belül erőszakkal kitoloncolták a Románia által
  megszállt területekről. Ezzel a megszálló románok erőszakkal és jogtalanul véget vetettek a 47 éve működőmagyar egyetemnek, s elvették annak minden ingó és ingatlan vagyonát.

• Az agrár-felsőoktatás történetéből (Hensch Árpádtól A Debreceni Üzemtani Iskoláig): A magyaróvári „Nagy Tanári Kar” egyik kiválósága Hensch Árpád 1847–1913

  100-125

  Tenk Antal

  Nemessály Zsolt

  Megtekintések száma:

  249

  FROM THE HISTORY OF AGRICULTURAL HIGHER EDUCATION. his paper connects the two periods and places of Hungarian agricultural higher education. he link is the scientiic work of Árpád Hensch – professor of Academy of Agricultural Sciences in  Mosonmagyaróvár at the end of the 19th century – which has a signiicant efect on the Hungarian economic higher education even nowadays. his signiicance is proven by the eforts since the 1960s in Debrecen evolved on the Department of Business Economics in the former University of Agricultural Sciences.

• Az amerikai felsőoktatásról, magyar szemmel

  238-251

  Glant Tibor

  Megtekintések száma:

  392

  Ma Magyarországon vajmi keveset tudunk az amerikai felsőoktatásról, annak történetéről és problémáiról. Ez nagymértékben a kommunista örökségnek tudható be, hiszen 1945/47 és 1989 között az amerikanisztika a „tűrt” es a „tiltott” közti szürke zónába szorult. Ezért az amerikai felsőoktatásról alkotott képünk túlzottan is támaszkodik a média torz tükrére (filmek, apokaliptikus tudósítások). Tanulmányunkban először ránézünk a számokra és a rendszer működésére (állami és magánegyetemek, tandíj, a sport szerepe stb.), áttekintjük a felsőfokú oktatás történetét és preferenciait a gyarmati kortól napjainkig, majd röviden felvázoljuk, hogy látták, mit is mondtak ugyanerről azok a magyar utazók, akik ezt 1945 előtt még szabadon megtehették. Ezt követően elemezzük a jelenleg folyó vitákat és azok politikai dimenzióit. Zárásként – személyes tapasztalatok alapján –értékeljük a jelenlegi helyzetet, és felvázoljuk a felsőoktatással kapcsolatos problémák szerepét a jelenlegi elnökválasztási kampányban.

   

• Klebelsberg Kunó kulturális politikája és a felsőoktatás

  102 - 126

  Ujváry Gábor

  Megtekintések száma:

  532

  The Cultural Policy of Kuno Klebelsberg and the Higher Education. The study presents the higher education policy of one of the best known and succesful Hungarian Minister of Religion and Education (1922–1931) Kuno Klebelsberg (1875–1932). As a politician of a state dismembered to one third of her original size-a consequence of the war loss and the Trianon peace treaty-he became a minister in miserable economic circumstances. With the contribution of him the stabilization of so-called refugee universities (from Kolozsvár and Pozsony to Budapest and then to Szeged [1921] and to Pécs [1923], the Academy of Minery and Forestry from Selmecbánya to Sopron [1918–1919]) could succesfuly be managed. Because of his conservative-liberal political attitude he tried to ease the effects of the so-called Numerus clausus Acts of 1920 which made the university entrance for Jewish Hungarians extremely serious. In 1928 he achieved the modification of that regulation. Instead of Budapest he supported the development of universities of Debrecen, Szeged and Pécs as a consequence of his well-grounded education policy based on decentralization. With his higher education policy he made great contribution to preserve the pre Great War Hungarian higher educational capacity in a dismembered Hungary lost 60% of her original population.

• MOZAIKOK A MAGYAR FELSŐOKTATÁSI AKKREDITÁCIÓS BIZOTTSÁG 30 ÉVES TÖRTÉNETÉHEZ

  87-137

  Szántó R. Tibor

  Megtekintések száma:

  485

  A MAB a magyar felsőoktatási intézmények és képzéseik minőségének külső értékelésére létrehozott szervezet. Ideiglenes jelleggel 1992 novemberében, törvényi meghatározással 1994-ben alakult meg. Jelen írás a MAB 30 éves történetének vázlatos krónikája. Csupán néhány, de talán nem jelentéktelen mozaikdarabkát kísérel meg nyújtani e 30 évre vonatkozóan, az alapítás előzményeitől kezdve a szervezet és működés egyes jellemzőin át a nemzetközi és hazai beágyazottságig, a MAB magyar felsőoktatásban elfoglalt helyének kérdéséig. A szöveg elsődleges rendező elve – az előzmények és megalakulás után – tematikus, a történeti szál az egyes témákon belül jelenik meg.

• A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem avatása-1918. október 23.

  111-124

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  256

  IV. Károly, az utolsó magyar király 1918. október 23-án – néhány nappal az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása előtt – Debrecenben járt, és a kor szokásainak megfelelő fényes külsőségek között hivatalosan is
  felavatta a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet, amely akkor már négy éve ténylegesen működött. Az írás – elsősorban a korabeli sajtómegnyilvánulások tükrében és korabeli képekkel – végigköveti a
  nevezetes nap debreceni eseményeit.

• EGYETEMI ÉVFORDULÓK ÉS ÜNNEPLÉSÜK A MAGYAR FELSŐOKTATÁSBAN

  96-107

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  216

  A 20. és a 21. században a történelmi változások következtében a magyar egyetemek óriási átalakuláson mentek keresztül és ez az átalakulás a mai napig is tart. Nem csupán az egyetemek nevei változtak meg akár háromszor, vagy négyszer, de számtalanszor változott szervezeti felépítésük. Számos intézmény kivált egykori egyeteméből, mások egyesültek más felsőoktatási intézményekkel. 2000-ben több integrált egyetem jött létre, de ezek kari szervezete azóta sokszor változott, ezért nagyon nehéz megállapítani, hogy az egyes egyetemek mikortól és milyen intézménytől számítják alapításukat, mikor ünnepelhetik ezek évfordulóit. A magyar felsőoktatás múltjának megértését az is nehezíti, hogy egyes hazai egyetemek jogelődjeit, az első világháború előtt, a ma már szomszédos országok városaiban alapították. A lenti cikkben az európai példák bemutatása után összefoglaltuk azokat a változásokat, amelyek a legalább százesztendős múlttal rendelkező magyar egyetemek szervezetében végbementek. Bemutatjuk, hogy mikor, milyen alapításokat ünnepeltek a hazai univerzitások és ezen alkalmakkal milyen történeti, vagy csak egyszerűbb jubileumi kiadványokat jelentettek meg. Utaltunk arra is, hogy mely egyetemek törődtek annyira saját múltjuk forrásaival, hogy azokból egyetemi levéltárakat hoztak létre. Végezetül utalunk a lehetséges közeli fontos egyetemi évfordulókra.

   

   

• Lichner József: Az Alma Mater kálváriás útja Selmecbányától Sopronig

  219-222

  Sági Éva

  Megtekintések száma:

  237

  Az I. világháború vége, a monarchia szétesése a magyar felsőoktatásra is jelentős hatást gyakorolt. A felvidéki és erdélyi területek elszakadása miatt több intézmény költözni
  kényszerült: ezek egyike volt a selmecbányai M. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola.