Keresés

Keresési eredmények

• GONDOLATOK A KEZDETEKRŐL, AZ 1956-BAN VÉGZETTEK VASDIPLOMÁJÁNAK ÁTADÁSA ALKALMÁBÓL

  234-240

  Schalbert József

  Megtekintések száma:

  61

  Az 1797-ben Keszthelyen a Festeticsek által alapított Georgikon, majd az 1818-ban Mosonmagyaróváron Albert Kázmér-Száztesseni herceg által alapított, majd 50 év után 1868-ban Debrecen város által Pallagon alapított Mezőgazdasági Főiskolák nagy szolgálatot tettek a XIX. században és a XX. század első felében a magyar mezőgazdaság fejlesztésében. Ezeket az akadémiákat az 1945-ös földreform után 1948-1949-ben megszüntették. A szocialista mezőgazdaság átszervezésének terve alapján szükségessé vált újból a mezőgazdaság kollektivizálása után a mezőgazdasági képzés beindítása. Így született meg 1953-ban a kilences számú elnöki tanácsi törvényrendelet a vidéki akadémiák újbóli felállítására. Így került sor 1953-ban rapid módon a mezőgazdasági akadémiák újbóli felállítására és elsőnek a debreceni. Humorosan szólva így lesznek az utolsóból elsők. Az akkori földművelésügyi miniszter Erdei Ferenc megbízásából létrehozták azt a bizottságot, amelyik megvizsgálta a Pallagi vagy a Böszörményi úti háború alatt félkész mg. középiskola alkalmasabb-e az akadémia újbóli indítására. A bizottság bölcs döntésének ítélhető utólag is, hogy a Böszörményi úti elhelyezés mellett döntöttek, amely akkor még beláthatatlan fejlesztési lehetőséggel járt. Ezt a kiteljesedést Bencsik István a 35-ös törvényerejű rendelet alapján egyetemi rangú főiskolává nyilvánított intézetet nagy eredményességgel oldotta meg. Az új egyetemi rangú intézményt a magyar mezőgazdaság ékszerdobozává fejlesztették a kiemelt beruházási lehetőségek alapján.

• A szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola és a Ferenc József Tudományegyetem együttműködése a tanárképzés szolgálatában (1928–1947)

  51 - 65

  Fizel Natasa

  Megtekintések száma:

  332

  The Cooperative Framework between the National Civic School Teacher Training College and the Ferenc József University in the Service of Teacher Training (1928–1947). In my study I demonstrate the creative process of the cooperative framework between two institutions of high education in Szeged, the National Civic School Teacher Training College and the Ferenc József University from the very first school year in Szeged in 1928 until the last one in 1947, that is, until a dispute that ended their cooperation. The discussion was aimed at the rate of role of the two institutions in civic school teacher training. My goal is to review the historical background and the method of research and then give answers to the following questions: what stages did the coming about of the cooperation go through? What effect did this collaboration have on the everyday life of the students? How is the dispute about the creation of the framework presented in the most important organ of civic school teachers, Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny (Civic School Teachers Association Gazette)?

• Krakkótól Wittenbergig Magyarországi hallgatók a krakkói, bécsi és wittenbergi egyetemeken a 16. században

  23-50

  Kelényi Borbála

  Megtekintések száma:

  273

  From Krakow to Wittenberg. Students from the Hungarian Kingdom at the Universities of Krakow, Vienna and Wittenberg in the 16th Century. This paper aims at collecting the students from the Hungarian Kingdom at the universities of Krakow, Vienna and Wittenberg in the 16th century. According to the medieval traditions, the majority of the students attended the university of Vienna and Krakow (90%) in the first quarter of the 16th century. After the battle of Mohács (1526), the situation changed
  basically, and in the second period up to 1550, the University of Wittenberg started to rise, however, the total number of the peregrinating students decreased significantly. After 1550 the peregrination from the Hungarian Kingdom started to increase, however, its magnitude reached the level of the beginning of the 16th century again only in the 17th century. The heyday of the University of Wittenberg dates back to the second part of the 16th century, when the university of Krakow was hardly attended by any students of the Hungarian Kingdom. Whereas the universities of Vienna and Krakow attracted the students originated from the institutions’ neighbourhood, the university of Wittenberg was attended by the Saxons and it was also popular with the burghers of Debrecen. All the three universities had an organization for the students who came from the Hungarian Kingdom. However, the one of Vienna (Natio Hungarica) was not a national college in its modern sense; the one of Krakow (Bursa Hungarorum) was considereda national community in the first half of the 20th century. On the other hand, it seems more acceptable, that those students were its members, who originated far from Krakow. The college of Wittenberg (Coetus Ungaricus) was considered a national community, but its students must have chosen it because of their religious convictions, since many of them were engaged in the new ideas of the Reformation. Meanwhile, the most-known reformers from the 16th century attended these three universities, mainly   Wittenberg. Both the first Hungarian Calvinist bishop, Márton Sánta Kálmáncsehi (Krakow 1523) and ‘the Hungarian Luther’, Mátyás Bíró Dévai (Krakow 1523, Wittenberg, 1528), moreover Ferenc Dávid (Wittenberg 1545), the founder and the first bishop of the Unitarian Church of Transylvania appeared at these universities.

• REFORMED COLLEGE OF SÁROSPATAK (Áron Kovács, Éva Kusnyír)

  158-159

  Hegyi Ádám

  Megtekintések száma:

  236

  Hegyi Ádám könyvismertetése

• A DEBRECENI EGYETEM NEGYEDSZÁZADOS JUBILEUMA 2000–2025: AZ ELSŐ REKTORI CIKLUS 2000. JANUÁR 1 – 2001. JÚLIUS 31

  180-227

  Fésüs László

  Megtekintések száma:

  121

  A debreceni felsőoktatás új korszaka kezdődött 2000-ben –  az 1912-ben alapított állami egyetem 1950-ben történt több intézményre való szétválasztását évtizedekkel követően – öt egyetemi karral, három főiskolai karral, kilenc intézettel és három társult intézménnyel létrejött az országban a legszélesebb képzési spektrumú Debreceni Egyetem négy független intézményből. A tanulmány, az akkori egyetemi vezetésben résztvevők személyes visszaemlékezéseit is bemutatva, áttekinti az integrációt előkészítő lépéseket a Debreceni Universitas Egyesülés és a Debreceni Egyetemi Szövetség keretei között, ismerteti az egyházi intézmények közvetlen integrációja elmaradásának körülményeit és bemutatja az új intézmény elindításának történéseit. A debreceni egyetemi integráció sikerességét annak különleges sajátságai alapozták meg, így a széles bázisú vezetői összetétel, a különböző tudományterületekről rövid időre választott rektorok együttműködése, az erősen decentralizált gazdálkodás, a magas szintű klinikai tevékenységet és agrárszakmai területeket a kapcsolódó karok működésével összefogó Orvos és Egészségtudományi Centrum és Agrártudományi Centrum működtetése, valamint a képzési területek nagy többségének fejlődését és a tudományos kutatás fókuszált támogatását lehetővé tévő beruházási program. A szervezeti döntések alapján elindultak a belső integrációs folyamatok az informatika, a könyvtár, a nyelvi lektorátusok összevont működésében és a szakterületi koordinációs központok tevékenységével, amelyek elősegítették az oktatás és a kutatómunka területén az összehangolt fejlesztő munkát. Konstruktív, harmonikus kapcsolat alakult ki a megalakult egyetemi szintű hallgatói önkormányzattal, kollektív szerződés keretei között az intézmény dolgozóival. Az egyetem külső kapcsolataiban meghatározó jelentőségű volt a Debrecen várossal kötött együttműködési megállapodás, a Magyar Tudományos Akadémiával kialakított kapcsolat és a részvétel az Európai Egyetemi Szövetség megalapításában. A Debreceni Egyetem identitását megalapozó közös munka, az együttműködésen alapuló bizalom és az ősi református kollégiumhoz kapcsolódó jelkép- és arculatrendszer megjelenítésének eredményeként leomlottak a szellemi falak az integrálódó oktatói, kutatói, diák és dolgozói közösségek között. 

• CSERNÁK LÁSZLÓ (1740–1816), DEVENTERI PROFESSZOR ÉS DEBRECENI ALAPÍTVÁNYA

  150-161

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  278

  A Debreceni Református Kollégium korábbi diákja éveket töltött Hollandiában, hogy felkészüljön egy későbbi remélt filozófiai professzori állásra valamelyik hazai református kollégiumban. Bár kiválóan teljesítette filozófiai és orvosi tanulmányait Utrechtben és Groningenben, elmaradt a magyarországi meghívás. Deventerből kapott végül állásajánlatot és lett ott a filozófia professzora. Feleségül vette egy holland nőt – Elisabeth Slichntenbreet –, majd belevágott új, boldog életébe Hollandiában. Már 12 éve élt Deventerben, amikor Sárospatakról kapott meghívást a történelem, görög és ékesszólás tanári katedrájára, amit azonban hollandiai kötelezettségei (munka, család) visszautasított. Néhány évvel később Groningenbe is meghívták professzornak, de ezt is elutasította. Tudományos munkája, Cribrum Arithmeticum 1811-ben jelent meg és Csernák több példányt juttatott belőle Magyarországra és Erdélybe. Halála után nagyobb pénzösszeget hagyott magyar alma materére, amit a kollégium közszükségleteire használtak fel.

   

• Magyar peregrinusok kölcsönügylete Erlangenben

  163-169

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  206

  The Loan Transaction of Peregrine Students in Erlangen. The sources—four brief documents—made public here offer an insight into student life at the end of the 18th century: the high fees of tuition, especially the cost of their studies abroad, significantly impacted not only on the cost of education but on the subsequent lives of the students as well. The ”peregrine students” were obliged to take loans, the burdens of which they had to carry for long years. Two of the documents here presented pertain to two peregrinators who completed their studies at the College of Debrecen but had earlier concluded a loan agreement in Erlangen, Germany. In the Archives of the Debrecen Protestant College we can read the texts of the original contracts, as well as the written documents submitted to the home church authorities in the matter of the reclamation of the loaned sum.

• ERDŐS KÁROLY TEOLÓGUSPROFESSZOR, A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN-TUDOMÁNYEGYETEM 1945/46. TANÉVi RECTOR MAGNIFICUSA

  4-13

  Csohány János

  Megtekintések száma:

  236

   

  Erdős Károly (1887–1971) az egyháztörténet tanáraként kezdte tanári és tudósi pályafutásátés a debreceni Református Kollégium egyháztörténeti tanszékén. Miután a Hittudományi Kar az 1914-ben működni kezdő egyetem részévé vált Erdős a református egyház Lelkészképző Intézetének tanára, majd igazgatója lett. 1929-től a Tisza Itsván Tudományegyetem újszövetségi tanszékére nevezték ki professzornak. Egyetemi tanárként, reofrmátus lelkészként nagy szolgálatokat tett a városnak és Egyházának, mind tanári, mind tudósi munkájával. 1949 után a Református Teológiai Akadémi tanára lett.

• Emlékbeszéd március 15-én

  261-267

  Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  206

  Official Speech, March 15, 2010. The festive speech, of which a footnoted-extended version can be read here, attempted to highlight how the previous five generations of the students of higher education in Debrecen had participated in the celebration of the bourgeois revolution of 1848. It was also important to underscore in this speech that for about a hundred years the student body of the College, then of the University, of Debrecen celebrated together with, indeed at the forefront of, the population of the city while for the past few decades the rituals of the local celebrations have diverged.

• Bacsó Jenő, a polgári perjog tanára, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1938/39. évi rector magnificusa

  3-32

  Balogh Judit

  Megtekintések száma:

  362

  Bacsó Jenő a debreceni jogászképzés és egyetemi élet emblematikus alakjának számított. Életútját végignézve nem véletlenül fogalmazott úgy a Debreceni Képes Kalendárium szerkesztője, hogy az 1938/39-es nevezetes
  tanévre akkor is Bacsó Jenőt kellett volna rektorrá választani, ha más következett volna, hiszen ő volt az, aki összekapcsolta a várost, a kollégiumot és az egyetemet. Szentpéteri Kun Béla mellett ő volt a másik
  olyan professzor a karon, aki az egyetem és a kar megalakulásától (1914) a jogászképzés felfüggesztéséig (1949) végig oktatott és az egyetemi közéletben is aktívan tevékenykedett. Számos feladattal bízták meg az
  állományban eltöltött 33 és a két további, immár nyugdíjasként végigoktatott év alatt: a kar felvételi, tandíjkedvezményi (tandíjmentességi) és dékáni hivatalt átadó-átvevő bizottságainak egyik meghatározó alakja
  volt; részt vett a Mensa Academica, az egyetemi területrendező bizottságban, valamint rektorként a diákzavargások idején kiküldött vizsgálóbizottságokban. Az Országos Felsőoktatási Tanácsnak ő volt az
  egyik debreceni tagja. Három jogi kari dékánsága 1922/23-ra, 1934/35-re és 1946/47-re esett.

• 100 ÉVES A DEBRECENI EGYETEM GYERMEKGYÓGYÁSZATI KLINIKÁJA A DEBRECENI GYERMEKORVOSLÁS ÉS A DEBRECENI GYERMEKKLINIKA TÖRTÉNETE

  167-190

  Szabó Tamás

  Megtekintések száma:

  249

  Debrecenben a gyermekorvoslás hagyománya a XVIII századra nyúlik vissza. A Református Kollégium szellemi ösztönző légkörében munkálkodott Csapó József. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű gyermekorvosi szakkönyv kiadása. A Gyermekklinika mai épületének átvételére és felavatására 1924. november 6-án került sor. A nemzetközileg is elismert Szontagh Félix professzor lett a debreceni Gyermekklinika első igazgatója. Szontagh professzor úr utódja, Bókay Zoltán vezetése alatt a Gyermekklinika nemcsak hazai, hanem külföldi megítélésében is további elismerést szerzett. 1949-ben Kulin Lászlót nevezték ki nyilvános rendes tanárrá és a klinika igazgatójává. Működése idején, 1950-52-ben megépült az ország első klimatizált osztálya sorvadt csecsemők és koraszülöttek számára. Kulin László 1972-ben vonult nyugdíjba, utóda munkatársa és tanítványa Kövér Béla lett, aki közismerten kiváló klinikus volt. Munkásságának köszönhetően a debreceni Gyermekklinikán létesült az egyik Perinatális Intenzív Centrum (PIC) 1976-ban. 1977-ben Karmazsin Lászlót nevezték ki igazgatónak. Karmazsin professzor számos szubspecialitás létrejöttéhez teremtette meg a feltételeket (pszichológia, pulmonológia, immunológia, koraszülött gondozás). Vezetési időszakára esik a gyermekintenzív osztály, valamint a speciális diagnosztikát és a tudományos munkát biztosító laboratóriumok létrejötte. 1992-ben az igazgatói státuszra Oláh Éva nyert kinevezést. Felvételi osztályt alakított ki, és előtérbe került a hematológia és a citogenetika fejlesztése. 2007 júliusától Balla György professzor vette át a Gyermekklinika igazgatását. Működése idején tanszékek alakultak, a Kenézy Gyula Kórház Gyermekosztálya a Gyermekklinika része lett. A debreceni gyermekgyógyászat nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő gyógyító intézménnyé vált. 2018. április 1-jétől Veres Gábor egyetemi tanár kapott megbízást az intézet igazgatására. A debreceni és a budapesti iskola ötvözéséből egy izgalmas új klinika körvonalazódott, azonban 2020 januárjában bekövetkezett tragikus halála a kibontakozást meghiúsította. 2020 februárjától Szabó Tamás egyetemi docens kapott megbízást a Gyermekklinika vezetésére. A klinika fejlődése töretlenül folytatódik a gyógyítás, a kutatás és az oktatás terén egyaránt.

• Lencz Géza teológiaprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1925/26. tanévi Rector Magnificusa

  23-32

  Gaál Botond

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  311

  GÉZA LENCZ, PROFESSOR OF THEOLOGY, WAS RECTOR MAGNIFICUS OF THE ROYAL ISTVÁN TISZA UNIVERSITY OF DEBRECEN FOR THE ACADEMIC YEAR OF 1925–26. He was born in Vámospércs. He completed his studies in theology in Debrecen, Vienna and Utrecht. He was a Reformed minister at Tápé, Tiszarof, and Mezőtúr, and in 1909 he was appointed professor of dogmatics and of the philosophy of religion at the heological Academy of the Protestant College. Later he became ordinary teacher of divinity and associated studies at the University of Debrecen, founded in 1914, until his death in 1932. He was the Rector of the university in the 1925/26 academic year. He was primarily interested in the history of Hungarian Protestanism of the 16th and 17th centuries, and in dogmatics history.

• BARTA JÁNOS IRODALOMPROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM 1957-es TANÉV REKTORA

  3-17

  Imre László

  Megtekintések száma:

  92

  Barta János 1901-ben született szegényparaszti családban. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Az Eötvös Kollégiumban elsősorban a korszak kiemelkedő irodalomtudósa, Horváth János gyakorolt rá nagy hatást.  1923-ban kapott magyar-német szakos tanári diplomát, 1925­–1927 között két évet tölthetett Berlinben a Collegium Hungaricum tagjaként. Haza térve – középiskolai tanárként – a 19. század első felének iróiról (többek között Katona Józsefről, Madách Imréről) publikált tanulmányokat, könyveket. Ezek eredményeként kétszer kapott Baumgarten díjat. 1950-ben a budapesti, 1951-ben a debreceni egyetemre nevezték ki. 1957 januárjában a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanácsa rektorrá választotta. Rektorként többek között azoknak a törekvéseknek a valóra váltásáért folytatott (részben eredménytelen) küzdelmet, amelyeket az egyetem az autonómiáért, a nyugati nyelvek visszaállításáért folytatott. Eközben persze igyekezett közbenjárni az 1956-i forradalmi tevékenységük miatt felelősségre vont, többeket börtönbüntetéssel sújtott munkatársaknak az érdekében. Alig féléves rektori tevékenysége után a kormány felmentette, és az egyetem véleményét meg sem hallgatva új rektort nevezett ki.Leköszönése után Barta János tudományos és oktató munkáját továbbra is nagyfokú igényességgel és alapossággal végezte,, tanítványok újabb sorát nevelve ki. Aktívan vett részt Debrecen kulturális életében, 1975–1985 között a Debreceni Akadémiai Bizottság alelnöke volt. 1981-ben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszdoktorává avatták, 1986-ban a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést kapta. 1967-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1982-ben rendes tagjává választották. 1988-ban hunyt el Debrecenben

• Papp Károly irodalomprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1924-25. tanévi Rector Magnificusa

  5-22

  Mudrák József

  Vincze Tamás

  Megtekintések száma:

  375

  KÁROLY PAP, PROFESSOR OF LITERATURE, WAS RECTOR MAGNIFICUS OF THE ROYAL ISTVÁN TISZA UNIVERSITY FOR THE ACADEMIC YEAR OF 1924–1925. Károly Pap was born in Beregrákos, he conducted his university studies at Kolozsvár, and later in Budapest, where he earned a teacher’s degree in Hungarian and Latin, and later he received a doctor’s degree in Hungarian literature. In Budapest, from 1898 he was teaching at Veres Pálné secondary school for girls and from 1908 he became professor of Hungarian literature at the Arts Academy of the Reformed College. From 1914, until he retired in 1942, he served as ordinary public professor at the Department of Hungarian literature at the University of Debrecen. In the 1924–25 academic year he served as president of the university. His main professional interest was Hungarian literature of the 18th and 19th centruries, and he was regarded as a conservative historian of literature.

• Egy méltatlanul elfeledett egyetemi kiadványsorozat - A Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének dolgozatai

  126-141

  Győri L. János

  Megtekintések száma:

  199

  A budapesti Eötvös Collégium mintájára szerveződő debreceni Református Tanárképző Intézet 1925–1952 között kiegészítő képzés keretében a hazai református középiskolák számára nevelt tanárokat. Az intézet hallgatói önálló tudományos tevékenység végzéséhez is komoly impulzusokat kaptak szakvezető tanáraiktól, és többen közülük a 20. század derekán a magyar kulturális élet és oktatás meghatározó alakjaivá váltak. A hallgatók doktori disszertációit és egyéb tudományos dolgozatait közlő kiadványsorozat 28 kötete 1936–1943 között jelent meg kb. 3000 oldal terjedelemben. A tanulmány az „Acta Instituti Paedagogici Collegii Debreceniensis” cimű kiadványsorozat megszületésének és  megszűnésének körülményeit és annak szellemi profilját igyekszik bemutatni.

• Szentpéteri Kun Béla jogászprofesszor, a debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem 1930/31. tanévi Rector Magnificusa

  3-22

  Csohány János

  Megtekintések száma:

  238

  Béla Szentpéteri Kun, Professor of Church Law, the Rector Magnificus of the Hungarian RoyalIstván Tisza University of Debrecen During the Academic Year 1930/1931. In the first three decades of its existence the head of the university’s faculty of jurisprudence and state law was the renowned scholar of law and the outstanding organizer Béla Szentpéteri Kun. Previously he had been professor of the Protestant College’s academy of law, then one of the respected figures of the newly organized Faculty of Law. He served as dean for several semesters and in the 1930/1931 academic year he was elevated to the position of rector of the university. During the war years of 1944/1945 he was the only professor of law to stay in Debrecen and it was due to him that the Faculty of Law was capable of functioning uninterrupted. After the war he was made to retire, then, as a manifestation of the social transformation of the times, his department was dismantled.

• A Debreceni Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatói társadalma (1921–1949)

  41-73

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  279

  The Student Community of Debrecen’s School of Medicine (1921–1949). In view of the fact that the University of Debrecen grew out of the academic divisions of the Protestant College, the Protestant character of the state university can be easily demonstrated as present. What can be equally well seen are the facts that, one, the members of the student community tended to come from Debrecen or the larger Debrecen region, and, two, that Hungarian was the almost exclusively used mother tongue. As regards social distribution, the most frequent origins are from the intellectual and the smallholder class. A look at student support shows that until the beginning of the 1930s a smaller portion of the student body, whereas after this time frame 60 to 70 percent, received some kind of financial support. Student aid and reward could come from various sources: (a) from the university itself; (b) from the Ministry of Education; (c) the city of Debrecen; (d) private sources; (e) financial institutions and associations; and (f ) from the Protestant church. Unfortunately, the amount of these aids was rather limited and only a few students could be recipients. Student subventions in the post-1945 era was based on totally new priorities, however, its objectives were marred at first by runaway inflation, then class-struggle principles impacted on it by creating discriminative categories. Student accommodation, owing to the scarcity of reliable data can only be shown in an incomplete table; no creditable evaluation of these is possible.

• A zágrábi Tudományegyetem hungarológiai tanszékének története

  66 - 81

  Lőkös István

  Megtekintések száma:

  348

  The author gives an overview on the history of a quarter of a century of the youngest foreign workshop of Hungarian studies, namely, Department of Hungarian Language and Literature of the Faculty of Humanities of the University of Zagreb. The education on Hungarian studies started in Zagreb in 1944 and was precedented. At the University of Zagreb the Hungarian Language Department was functioning as early as the second half of the 19th century. Form 1904 to 1918, for almost one and a half century at the same place Hungarian language and literature was educated with the direction of professor Dr. Kázmér Greska. After the collapse of the Austrian-Hungarian Monarchy the representatives of the Croatian National Council radically put out professor Greska from the university and closed down the department. It was impossible to reorganize it in Yugoslavia between the two world wars. A new possibility came only after the independence of Croatia in 1994. The work in the department restarted on the basis of an interstate contract under the leadership of professor Dr. Milka Jauk-Pinhak and with the partnership of visiting teachers from Hungary. Today, under the management of Orsolya Žagar-Szentesi, 25-30 students start their studies at the department in each year. The function of the special college of translation of poetic works is outstanding. The department in 2002 celebrated the 900 years jubilee of the coronation of Kálmán Könyves as Croatian king with the representative volume of essays entitled Croato-Hungarica. The department was introduced in the „Hungarian issue” of the journal Književna smotra, the Zagreb journal of world literature in 2014 on the 20th jubilee of the department. Their latest publication is With heart and Soul/ Dušom i srcem Hungarian-Croatian Somatic Phraseology/ Mađarsko-hrvatski rječnik somatskih frazema (2018).

• 100 ÉVE SZÜLETETT VÁRADI-STERNBERG JÁNOS

  129-135

  Kész Barnabás

  Megtekintések száma:

  208

  Februárban emlékeztünk Váradi-Sternberg János (Nagyvárad, 1924. január 10. – Budapest, 1992. február 12.) kárpátaljai történész, tanár, szakíró születésének 100. évfordulójára. A neves kutató a határon túli magyar történettudomány kiválósága volt, aki egyetemi tanárként generációkat nevelt a lelkiismeretes, objektív kutató munkára. Sajnos életében nem kapta meg azt az elismerést, amelyet megérdemelt volna, ezért az utókor feladata, hogy méltó módon ápolja emlékét.

   

• Teghze Gyula jogászprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1922/23. tanévi rector magnificusa

  5-15

  Szabadfalvi József

  Megtekintések száma:

  221

  GYULA TEGHZE LAW PROFESSOR, THE RECTOR MAGNIFICUS OF ISTVÁN TISZA HUNGARIAN ROYAL UNIVERSITY IN DEBRECEN DURING THE ACADEMIC YEAR OF 1922/23. Gyula Teghze (1867–1939), the founder professor of the Faculty of Law at the University of Debrecen, was the third Rector from the law faculty in the history of the university in the academic year 1922/23. He, as a recognized jurist and professor of international law and philosophy of law, spent time at a number of universities in diferent foreign countries. He was a lecturer at the Academy of Law of the Reformed College of Debrecen from 1910, and at the University of Debrecen for a quarter of a century from 1914. During this time he served once as rector and twice as dean.

• A JOGTANÍTÁS TÖRTÉNETE A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUMBAN 1742–1914

  162-166

  Balogh Judit

  Megtekintések száma:

  228

  Magyar Balázs Dávid könyve értékes adalékokkal szolgál a debreceni jogtanításnak az egyetem megalapítását megelőző korszakáról. 

• A BUDAI JEZSUITA AKADÉMIA HALLGATÓSÁGA (1713-1777)

  182-195

  Varga Júlia

  Megtekintések száma:

  194

  A tanulmány a Budai Jezsuita Akadémia (1713-1777), a Pesti Piarista Bölcsészeti Líceum (1752-1784) és a rövid ideig fennálló Pesti Jogi Szakiskola (1756-1771) forrásait, történetét, hallgatóit, oktatási színvonalát és látogatottságát mutatja be. Ezek olyan eddig alig ismert, 1777 előtti, budai és pesti felsőoktatási intézmények, amelyek megalapozták a főváros területén a későbbi felsőoktatás felvirágzását.

• Bruckner Győző (1877–1962)

  15-24

  Stipta István

  Megtekintések száma:

  214

  Győző Bruckner (1877–1962). Between the two world wars, the director and prominent teacher of the Augustan Evangelical Academy of Law—which was moved to Miskolc after Preşov was annexed to Czechoslovakia— was Győző Bruckner, who came from a German-Saxon Zipser family. His primary fields of professional interest were the cultural history of the Uplands region, the history and legal relations of the Spiş mining towns. hese interests of his remained enduring and he published a number of fundamental
  studies and monographs pertaining to these subjects. Bruckner is, however, known not only for his work in legal and cultural history, but he also played a signiicant role in the life of the evangelical church, and he had a crucial role in the development of the legal academy of Miskolc. In addition, he published a series of books and a periodical in support of the work of the college he headed. He lived to see the closing-down of his beloved legal academy, of which, after he retired in pension, he himself wrote a history

• Haendel Vilmos jogászprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István-Tudományegyetem 1942/43. tanévi rector magnificusa

  15-48

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  272

  Haendel Vilmos 14 éven át a Debreceni Református Kollégium jogakadémiáján, további csaknem 30 éven át a debreceni tudományegyetemen oktatta a politikatudományt. Az egyetem II. világháború előtti jogi karának tanárai közül kitűnt sokoldalú egyéniségével. Debrecen politikai, társadalmi és kulturális életében évtizedeken keresztül jelentős szerepet játszott. Ugyanakkor nacionalizmusa és antiszemitizmusa is jellegzetes alakjává tette a 20. század városi közéletének. A tanulmány eddig nem összegzett adatok alapján végigköveti életútját, megkísérli bemutatni tanári tevékenységet es rektori évének eseményeit, felvillantva tudományos munkásságának legfontosabb műveit is.

• Simai Erdős József, a negyedik rektor

  5-24

  Csohány János

  Megtekintések száma:

  222

  József Simai Erdős, the Fourth Rector. The fourth rector of the University of Debrecen was József Erdős, who was born in Szatmárnémeti and who pursued his studies in Debrecen and Vienna. For a short time after 1888 he served as minister at the Theological Academy of Debrecen’s Protestant College, then, from 1914, at the Faculty of Theology of the newly-established university he was professor of New Testament exegesis. When, as dictated by the principle of rotation, it was again the Faculty of Theology’s turn to delegate a new Rector, in the academic year of 1917/18 he became the fourth Rector of the University. In 1908 be received a title of Hungarian nobility, and in 1946 the silver-headed scholar was awarded the title of Doctor honoris causa. He carried on extensive work in the history of religion (The General Outlines of the Life and Reformist Activity of Ulrick Zwingli; Theology at the University; The Basic Principles of the Statecraft of Apostle Paul, etc.). He translated and published the Catechism of Heidelberg and the Second Helvetian Creed.