Keresés
Keresési eredmények
-
A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM TISZTVISELŐI 1914-1950
146-174Megtekintések száma:300A Debreceni Tudományegyetem történetének megismeréséhez nélkülözhetetlen az alapvető adatok, oktatói és tisztviselői névsorok összeállítása. Az egyetem centenáriumára készült kiadvány egyik „melléktermékeként” került összeállításra az egyetemi tisztviselők napra pontos összeállítása. Mivel az 1914-1950 közötti levéltári anyag az 1950-es években nagyfokú selejtezésen ment át, az így a fennmaradt iratanyagból nem mindig lehet a tisztviselők működési idejét megállapítani. Mindenesetre az ezek figyelembevételével elkészített archontológia tartalmazza a Rektori Hivatal, a dékáni hivatalok, a Quaestura („Tanulmányi Hivatal”), Gazdasági Hivatal (majd Igazgatóság) és más kiszolgáló intézmények tisztviselőit a fentebb jelzett időpontok között. Az Egyetemi Könyvtár személyzete már korábban, máshol megjelent.
-
Vincze Tamás: Alkotás és iskolateremtés – Pedagógiai tanszék a Tiszántúl egyetemén 1918 és 1941 között: (Oktatáskutatás a 21. században 5. kötet) Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2017, 193 lap
146-148Megtekintések száma:261Vincze Tamás: Alkotás és iskolateremtés – Pedagógiai tanszék a Tiszántúl egyetemén 1918 és 1941 között - recenzió
-
Hüttl Tivadar, orvosprofesszor a Debreceni m.kir.Tisza István Tudományegyetem 1939/40. évi Rector Magnificusa
Megtekintések száma:388Hüttl Tivadar – akinek apja sikeres porcelángyáros volt – a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát és az ottani I. Sebészeti Klinikán dolgozott Verebélӱ Tibor professzor mellett. 1921-ben megbízták a debreceni Sebészeti Klinika vezetésével, majd egy év múlva igazgató-professzor lett. Klinikáján fül-orr-gége, sztomatológia, urológia, traumatológia, ortopédia, stb. részlegeket szervezett, amelyekből később önálló klinikák lettek. Jelentős tudományos iskolát teremtett, szerte a világból jöttek hozzá tanulni. Az 1939-40-es tanévben a debreceni Tisza István-Tudományegyetem rektora volt és 1939-1944 között az egyetem képviselője a magyar Országgyűlés Felsőházában. 1944-ben Budapesten ragadt a háború miatt és visszatérte után megfosztották professzorságától mondvacsinált okokkal és átlátszó kirakatperben. 1951-től 1955-ös haláláig a budapesti Országos Onkológiai Intézet főorvosa volt.
-
Orsós Ferenc orvosprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1923/24. tanévi rector magnificusa
16-28Megtekintések száma:328FERENC ORSÓS PROFESSOR OF MEDICINE, THE RECTOR MAGNIFICUS OF ISTVÁN TISZA HUNGARIAN ROYAL UNIVERSITY IN DEBRECEN DURING THE ACADEMIC YEAR OF 1923/24. Ferenc Orsós was born in Temesvár, graduated from medical school in Budapest, worked in the Institute of Pathology in Debrecen, and as a hospital commander during the WWI. He was appointed a professor of pathology, and the rector of the University of Debrecen in the academic year of 1923/24. He was the professor of forensic medicine at the Péter Pázmány University from 1936 until 1944 when he leed to the West. Later on, from 1946 until his retirement in 1955 he worked as the teacher of artistic anatomy at the Art Academy in Mainz. he name of Ferenc Orsós is well-known even today, irstly in connection to the excavation of the Katyń mass graves, secondly to his active participation in the senate discussion of the so-called 3rd anti-jewish laws. His scientiic achievements have been acknowledged not just in his time, but also today, since several of his discoveries seem to be futureproof.
-
AZ „ÖSSZEILLESZKEDÉS” VÁLTOZATAI – AZ AKKULTURÁCIÓTÓL AZ ASSZIMILÁCIÓIG. (A DUNAMELLÉKI ÉS DUNÁNTÚLI ZSIDÓ SZÁRMAZÁSÚ REFORMÁTUS EGYETEMI TANÁROK ÉLETRAJZI ADATTÁRA ÉS ÉLETÚTLEÍRÁSA) : (MAGYARORSZÁGI EGYETEMI TANÁROK ÉLETRAJZI ADATTÁRA 1848-1944. IV.)
248-249Megtekintések száma:119A Kovács I. Gábor vezetésével működő csoport elitkutatási anyaggyűjtésének ötödik (és egyben az egyetemi tanárok életrajzi adattárainak negyedik) kötetét veheti kezébe a kedves olvasó. Mindegyikről korábban a Gerundium folyóiratban is megjelent recenzió.
ELTE EÖTVÖS KIADÓ, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest, 2022.
-
Földes István, A Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézetének története (A debreceni orvosképzés nagy alakjai, 23. füzet), Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, 2009, 2009. pp.
155-159Megtekintések száma:291Földes István, A Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézetének története (A debreceni orvosképzés nagy alakjai, 23. füzet), Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, 2009, 2009. pp.
-
A Debreceni Tudományegyetem Orvostudományi Karának tansegédszemélyzete 1919–1950 II. rész: Klinikák
225-253Megtekintések száma:352The Assista nt Personnel of the Medical School of the University of Debrecen, 1919–1950. Part 2: The Clinics/1. Indispensable participants of the teaching and therapeutic activities of the Medical School of the University of Debrecen were the personnel assisting the work of the professors. The register is designed to serve as an overall recording of the pertinent data of the departmental professors, assistant professors, instructors, interns, and teaching assistants. In this second part the assistant personnel of the following clinics is registered: Clinic of Neurology and Psychiatry, Clinic of Ophthalmology, Clinic of Pediatry, Clinic of Dermatology and Sexual Pathology, Clinic of Obstetrics and Gynaecology. II.
-
A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája 1950-1990 V. rész
167-214Megtekintések száma:310THE ARCHONTOLOGY OF LAJOS KOSSUTH UNIVERSITY OF ARTS AND SCIENCES, PART V: INSTITUTE OF CHEMISTRY (1950–1990). he Archontology of Kossuth University for the School of Arts, the School of Sciences, and for the So-Called ”Central Units” between January 1, 1950, and December 31, 1990, was compiled on the basis of the personal cards and personal iles of the Personnel Department of the Rector’s Oice, and the scantily documented section for the 1950s was supplemented from the annually arranged documentary
material of the Personnel Oice. Even so, however, the existing material fails to be complete. It is impossible to compile the archontology with perfect accuracy. Part V introduces the updated lists of the teaching and non-teaching staf of the Department of Chemistry, School of Sciences, from institute director to janitor. -
Felsőoktatási és tudományos intézmények képviselete a magyar Országgyűlés Felsőházában 1927-1944
79 - 93Megtekintések száma:445Representation of the Higher Educational and Scientific Institutions in the Upper House of the Hungarian Parliament in 1927–1944. The Upper House, what was the second chamber of the Hungarian Parliament, was functioning between 1927 and 1944 and followed the image of the Main House (House of Magnets) before 1918, but operated in a more democratic spirit and structure. Besides the aristocrats and the leaders of the church, the representatives of the higher educational and scientific institutions, and economic organizations deserved a place. The study overviews the Upper House representation of the Hungarian Academy of Sciences, universities in the capital and in the country, other scientific organizations, and other institutions of higher education, and there is enclosed a list of the representatives of the above mentioned institutions exactly to the day.
-
A debreceni KLTE archontológiája II. Matematikai Intézet (1950–1990)
117-141Megtekintések száma:329ARCHONTOLOGY OF THE KOSSUTH UNIVERSITY OF DEBRECEN 1950–1990 2. PART. INSTITUTE OF MATHEMATICS. he archontology of the Faculties of the Natural Sciences and the central units of the Kossuth University between January 1, 1950 – December 31 was prepared on the basis of the personal documents of the Human Resources of the Rectorate supplemented by the chronological documents of the Human Resource Department. he existing documents are not complete, therefore the archeontology cannot be drawn up completely. he second part introduces the teaching and administrative staf of the Institute of Mathematics in chronological order including everybody from the head of the institute to the administrator.
-
Antal Miklós: Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, 1921–2018 – Az oktatás, a nevelés és a tudomány szolgálatában a Debreceni Egyetemen
Megtekintések száma:319Antal Miklós: Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani
Intézet, 1921–2018 – Az oktatás, a nevelés
és a tudomány szolgálatában a Debreceni Egyetemen - könyvismertető -
Hatvani István – Egy polihisztor életútja
Megtekintések száma:3312018. november 21-én ünnepeltük Hatvani Istvánnak, a Debreceni Református Kollégium professzora
születésének a 300. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Kollégium előadásokkal, kiállítással és fizikai és
kémiai kísérletek bemutatásával emlékezett meg a nemzetközi hírű tudósról, tanárról, matematikusról,
fizikusról,
orvosról, filozófusról, református lelkészről és közéleti emberről. A visszaemlékezés Hatvani életútjának
ismertetése és művelődéstörténeti jelentőségének hangsúlyozása mellett kitér a tudós személyét övező
legendákra is, amelyeket később Arany János, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán öntött irodalmi formába. -
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája 1950–1990 XIV. rész
Megtekintések száma:335A Kossuth Lajos Tudományegyetem két kara, a Bölcsészettuodmányi Kar és a Természettudományi Kar,
valamint az ún. Központi egységek 1950. január 1. és 1990. december 31. közötti archontológiáját a
Rektori Hivatal személyi kartotékjai és anyagai, valamint a kevésbé dokumentált ’50-es évek tekintetében
kiegészítőleg a Személyzeti Osztály éves kimutatásai alapján készült. Ennek ellenére a rendelkezésünkre álló
anyag nem lehet teljes és nem lehetséges teljes pontossággal összeállítani az archontológiát. Jelen XIV. rész a
Testnevelési Tanszék dolgozóinak lsitáját adja a tanszékvezetőtől a hivtalsegédig. -
A középiskolai tanárképzés apró dokumentumai: Alap- és szakvizsgai meghívók a Debreceni Tudományegyetemről 1944–1949
Megtekintések száma:348Az 1867-es kiegyezéstől az 1940-es évek végéig az egyetemen folyó középiskolai tanárképzést a bölcsészkar
professzoraiból álló Tanárvizsgáló Bizottság felügyelte és adta ki a tanári képesítéseket. Magát a tanárképzést
a rosszul értelmezett tanszabadság miatt sokáig a rendszertelenség és a tervszerűtlenség jellemezte, amíg
Klebelsberg Kunó oktatási miniszter kezdeményezésére létrejött 1924. évi XXVII. törvénycikk megrendszabályozta
azt és létrehozta a tanárjelöltek számára kötelező Tanárképzőintézetet. A tanári oklevelet szerezni
kívánóknak a tanárképzőintézeti tagságon túl a negyedik félév végén alapvizsgát, a nyolcadik félév végén
szakvizsgát, majd a gyakorló év után pedig pedagógiai vizsgát kellett tenniük. Az ezekre a vizsgákra szóló
meghívókból mutat be néhányat jelen írás Mészáros Ede latinprofesszor hagyatékából, levonva bizonyos
következtetéseket. -
ARISZTOKRATA DIÁKOK A „MAGYAR ORSZÁGI ATHENÁSBAN”: A NAGYSZOMBATI GIMNÁZIUM ÉS EGYETEM FŐNEMESI TANULÓI (1616–1773)
126-145Megtekintések száma:287Nagyszombat a Magyar Királyság jezsuita iskolahálózatának kitüntetett jelentőségű helyszíne volt, amely az alsófokú oktatástól egészen az egyetemi stúdiumokig biztosított különböző szintű képzést a diákok számára. Az ország elsőszámú katolikus iskolacentruma a nemesi és főnemesi famíliák művelődésében is rendkívül fontos szerepet játszott. A tanulmány célja a rendelkezésre álló új iskolai adattárak révén körvonalazni és vizsgálat tárgyává tenni a nagyszombati egyetem és gimnázium főnemesi születésű diákságát. A dolgozatban igyekszem rekonstruálni, hogy miként változott az évtizedek, évszázadok során Nagyszombat funkciója a főnemesség oktatási gyakorlatában, mely családok látogatták az intézményt, és néhány esetpéldán keresztül a megszerzett tudás szerepéről is lesz szó a későbbi karrierek formálódásában.
-
A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA
104-122Megtekintések száma:280A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.
