Keresés

Keresési eredmények

• A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája (1950–1990) IV. rész

  130-147

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  271

  ARCHONTOLOGY OF LAJOS KOSSUTH UNIVERSITY IV.: INSTITUTE OF HISTORY (1950–1990). he archontology of the Arts and Sciences Faculties of Lajos Kossuth University -the so-called central units of the university between Januar1, 1950–December 31, 1990 was prepared on the basis of the personal and personnel files of the Administration Department supported by the annual documentation of the Adminsitration from the fless documented 1950s. he exisiting materials are not complete, therefore the preparation of a comprehensive archontology is not possible. Part III. demonstrates the complete and detailed teacher and satf list of the Institute of History from the oice director to the administrators.

• GONDOLATOK A KEZDETEKRŐL, AZ 1956-BAN VÉGZETTEK VASDIPLOMÁJÁNAK ÁTADÁSA ALKALMÁBÓL

  234-240

  Schalbert József

  Megtekintések száma:

  62

  Az 1797-ben Keszthelyen a Festeticsek által alapított Georgikon, majd az 1818-ban Mosonmagyaróváron Albert Kázmér-Száztesseni herceg által alapított, majd 50 év után 1868-ban Debrecen város által Pallagon alapított Mezőgazdasági Főiskolák nagy szolgálatot tettek a XIX. században és a XX. század első felében a magyar mezőgazdaság fejlesztésében. Ezeket az akadémiákat az 1945-ös földreform után 1948-1949-ben megszüntették. A szocialista mezőgazdaság átszervezésének terve alapján szükségessé vált újból a mezőgazdaság kollektivizálása után a mezőgazdasági képzés beindítása. Így született meg 1953-ban a kilences számú elnöki tanácsi törvényrendelet a vidéki akadémiák újbóli felállítására. Így került sor 1953-ban rapid módon a mezőgazdasági akadémiák újbóli felállítására és elsőnek a debreceni. Humorosan szólva így lesznek az utolsóból elsők. Az akkori földművelésügyi miniszter Erdei Ferenc megbízásából létrehozták azt a bizottságot, amelyik megvizsgálta a Pallagi vagy a Böszörményi úti háború alatt félkész mg. középiskola alkalmasabb-e az akadémia újbóli indítására. A bizottság bölcs döntésének ítélhető utólag is, hogy a Böszörményi úti elhelyezés mellett döntöttek, amely akkor még beláthatatlan fejlesztési lehetőséggel járt. Ezt a kiteljesedést Bencsik István a 35-ös törvényerejű rendelet alapján egyetemi rangú főiskolává nyilvánított intézetet nagy eredményességgel oldotta meg. Az új egyetemi rangú intézményt a magyar mezőgazdaság ékszerdobozává fejlesztették a kiemelt beruházási lehetőségek alapján.

• Szemináriumok, intézetek, klinikák vezetői és szakelőadók a debreceni tudományegyetemen (1914–1950)

  123-153

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  278

  Szemináriumok, intézetek, klinikák vezetői és szakelőadók a debreceni tudományegyetemen (1914–1950)

   

   

• A Debreceni Tudományegyetem Orvostudományi Karának tansegédszemélyzete 1919–1950 I. rész: Elméleti intézetek

  187-224

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  266

  The Teaching-Assistant Staff of the Faculty of Medicine, University of Debrecen, 1919–1950. Part I: Theoretical Institutes. Members of the subordinate staff who helped the work of the professors played a determining role in the teaching and healing activities of the Faculty of Medicine of the University of Debrecen. The data base offers a comprehensive register of the relevant facts and figures pertaining to the institution’s professors, assistant professors, instructors, research students, and assistants. In this first installment, the compiler has processed the data of the subordinate staff of the theoretical institutes.

• BODNÁR JÁNOS ORVOSI VEGYTANI PROFESSZOR, A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN-TUDOMÁNYEGYETEM 1943-44. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  3-10

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  332

  Bodnár János, az Orvosi Vegytani Intézet igazgató professzoraként nemcsak az első éves orvostanhallgatókat oktatta, hanem – természettudományi kar híján – a bölcsészkaron lévő tanárképzésbe is bekapcsolódott vegytan szakos tanárjelöltek és kémiából doktorálni vágyók képzésével szakelőadóként. Az 1943/44-es tanévben viselte a debreceni egyetem rektori tisztét, amelyet a háborús körülmények tettek nehézzé. A következő 1944/45-ös tanévben a távollévő és a harcok miatt Budapesten rekedt új rektor, Hankiss János helyett rektorhelyettesként vezette újra az egyetemet, főként a háborús károk ideiglenes rendbehozatalára és az oktatás feltételeinek biztosítására koncentrálva.

• A Debreceni Tudományegyetem II. világháborúban súlyos bombatalálatot kapott Orvosi Vegytani Intézete helyreállításának nehézségei – Bodnár János intézetigazgató professzor 1945 novemberi beszámolója alapján

  159-166

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  235

  IN WORLD WAR TWO THE UNIVERSITY OF DEBRECEN WAS SEVERELY DAMAGED BY A BOMB EXPLOSION: THE DIFFICULTIES OF RESTORING THE INSTITUTE OF MEDICAL CHEMISTRY – AN ACCOUNT BASED ON THE ASSESSMENT OF PROFESSOR JÁNOS BODNÁR, DIRECTOR OF THE INSTITUTE (NOVEMBER 1945). In World War Two, on September 15, 1944, a severe bombing hit struck the Institute of Medical Chemistry of the University of Debrecen, in György Magoss Square. About one-quarter part of the ediice was ruined and a large section of the roofage was destroyed. he source-material is provided by Professor János Bodnár, Director of the Institute, who in the academic year of 1944/1945 also served as acting rector. His submitted assessment, which bears the date of November 30, 1945, describes the diiculties of the restoration, including the long delays in the construction work. he study highlights the diiculties of renovation, as well as the problems of ensuring the basic facilities of education.

• Tankó Béla filozófiaprofesszor, a debreceni M. kir, Tisza István- Tudományegyetem 1936-37. tanévi rector magnificusa

  3 - 9

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  372

  Béla Tankó Professor of Philosophy the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the academic year 1936–37. After being a teacher in a secondary grammar school in Saxonpolis (Transylvania) Béla Tankó became the leader of the Department of Philosophy as a professor at the newly established Debrecen University of Arts and Sciences. He managed the Department on the ideas of neo-Kantianism what he learned in Cluj. He also managed the Department of Pedagogy as substitute for some years and hold English lessons as lecturer. He took part in establishing Summer University together with János Hankiss and Rezső Milleker. He was the Rector of the university in the academic year 1936–37 that was the period of the silent development. He was famous for his love of music, he patronized music, and during his rectorate, the University Music Circle was founded and the university received a piano. He died in 1946 after a long professorate not long before his retirement.

• A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája (1950–1990) I. rész: Marxizmus–Leninizmus Tanszék, majd Intézet

  93-108

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  279

  THE ARCHONTOLOGY OF LAJOS KOSSUTH UNIVERSITYOF ARTS AND SCIENCES I (1950–1990): THE DEPARTMENT, THEN INSTITUTE OF MARXISM–LENINISM. The archontology of Kossuth University’s Faculty of Arts, Faculty of Sciences, and the so-called central units for the period of January 1, 1950, through December 31, 1990, has been prepared on the basis of the personal cards and the personal iles of the Personnel Department of the Rector’s Oice, and it was supplemented with the less substantially documented yearly arranged material of the Personnel Department for the 1950s. Even so, however, the extant material is not complete; indeed, a totally reliable compilation of the archontology is not possible. Part I is a presentation of the day by day complete list—from institute director (department head) to junior clerk—of the teaching faculty and the non-teaching staf of the interdepartmental institution of the Institute (before 1966: Department) of Marxism–Leninism.

• KOVÁCS I. GÁBOR – TAKÁCS ÁRPÁD: A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGJAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR TUDÁSELITBEN I. (A PROTESTÁNS FELEKEZETI-MŰVELŐDÉSI ALAKZATOKHOZ TARTOZÓK ŐSFÁI)

  155-157

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  296

  Mudrák József könyvismertetése

• A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája 1950–1990. VIII. rész

  115-127

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  420

  The Archontology of Lajos Kossuth University of Arts and Sciences (1950–1990), Part VIII: Institute of Slavic Philology. The Archontology of Kossuth University for the School of Arts, the School of Sciences, and for the So-Called „Central Units” between January 1, 1950, and December 31, 1990, was compiled on the basis of the personal cards and personal files of the Personnel Department of the Rector’s Office, and the scantily documented section for the 1950s was supplemented from the annually arranged documentary material of the Personnel Office. Even so, however, the existing material fails to be complete. It is impossible to compile the archontology with perfect accuracy. Part VIII presents the complete list of the Institute of Slavic Philology from institute head to janitor.
  

• Antal Miklós: Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, 1921–2018 – Az oktatás, a nevelés és a tudomány szolgálatában a Debreceni Egyetemen

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  297

  Antal Miklós: Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani
  Intézet, 1921–2018 – Az oktatás, a nevelés
  és a tudomány szolgálatában a Debreceni Egyetemen - könyvismertető

• Hatvani István – Egy polihisztor életútja

  Posta József

  Megtekintések száma:

  303

  2018. november 21-én ünnepeltük Hatvani Istvánnak, a Debreceni Református Kollégium professzora
  születésének a 300. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Kollégium előadásokkal, kiállítással és fizikai és
  kémiai kísérletek bemutatásával emlékezett meg a nemzetközi hírű tudósról, tanárról, matematikusról,
  fizikusról,
  orvosról, filozófusról, református lelkészről és közéleti emberről. A visszaemlékezés Hatvani életútjának
  ismertetése és művelődéstörténeti jelentőségének hangsúlyozása mellett kitér a tudós személyét övező
  legendákra is, amelyeket később Arany János, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán öntött irodalmi formába.

• A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája 1950–1990 XIV. rész

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  313

  A Kossuth Lajos Tudományegyetem két kara, a Bölcsészettuodmányi Kar és a Természettudományi Kar,
  valamint az ún. Központi egységek 1950. január 1. és 1990. december 31. közötti archontológiáját a
  Rektori Hivatal személyi kartotékjai és anyagai, valamint a kevésbé dokumentált ’50-es évek tekintetében
  kiegészítőleg a Személyzeti Osztály éves kimutatásai alapján készült. Ennek ellenére a rendelkezésünkre álló
  anyag nem lehet teljes és nem lehetséges teljes pontossággal összeállítani az archontológiát. Jelen XIV. rész a
  Testnevelési Tanszék dolgozóinak lsitáját adja a tanszékvezetőtől a hivtalsegédig.

• A középiskolai tanárképzés apró dokumentumai: Alap- és szakvizsgai meghívók a Debreceni Tudományegyetemről 1944–1949

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  329

  Az 1867-es kiegyezéstől az 1940-es évek végéig az egyetemen folyó középiskolai tanárképzést a bölcsészkar
  professzoraiból álló Tanárvizsgáló Bizottság felügyelte és adta ki a tanári képesítéseket. Magát a tanárképzést
  a rosszul értelmezett tanszabadság miatt sokáig a rendszertelenség és a tervszerűtlenség jellemezte, amíg
  Klebelsberg Kunó oktatási miniszter kezdeményezésére létrejött 1924. évi XXVII. törvénycikk megrendszabályozta
  azt és létrehozta a tanárjelöltek számára kötelező Tanárképzőintézetet. A tanári oklevelet szerezni
  kívánóknak a tanárképzőintézeti tagságon túl a negyedik félév végén alapvizsgát, a nyolcadik félév végén
  szakvizsgát, majd a gyakorló év után pedig pedagógiai vizsgát kellett tenniük. Az ezekre a vizsgákra szóló
  meghívókból mutat be néhányat jelen írás Mészáros Ede latinprofesszor hagyatékából, levonva bizonyos
  következtetéseket.

• ARISZTOKRATA DIÁKOK A „MAGYAR ORSZÁGI ATHENÁSBAN”: A NAGYSZOMBATI GIMNÁZIUM ÉS EGYETEM FŐNEMESI TANULÓI (1616–1773)

  126-145

  Kökényesi Zsolt

  Megtekintések száma:

  252

  Nagyszombat a Magyar Királyság jezsuita iskolahálózatának kitüntetett jelentőségű helyszíne volt, amely az alsófokú oktatástól egészen az egyetemi stúdiumokig biztosított különböző szintű képzést a diákok számára. Az ország elsőszámú katolikus iskolacentruma a nemesi és főnemesi famíliák művelődésében is rendkívül fontos szerepet játszott. A tanulmány célja a rendelkezésre álló új iskolai adattárak révén körvonalazni és vizsgálat tárgyává tenni a nagyszombati egyetem és gimnázium főnemesi születésű diákságát. A dolgozatban igyekszem rekonstruálni, hogy miként változott az évtizedek, évszázadok során Nagyszombat funkciója a főnemesség oktatási gyakorlatában, mely családok látogatták az intézményt, és néhány esetpéldán keresztül a megszerzett tudás szerepéről is lesz szó a későbbi karrierek formálódásában.

• A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA

  104-122

  Újváry Gábor

  Megtekintések száma:

  260

  A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.