Vol 10, No 1 (2019): MMXIX vol. X. nr. 1

A „Gerundium” Egyetemtöténei Közlemények első évtizedéről (Decennium Gerundii)

Csikesz Sándor a debreceni Tisza István Magyar Királyi Tudományegyetem Hittudományi Karának egyiklegnagyobb koncepciójú és legtevékenyebb alakja volt a XX. század első felében. 1921-től lett a DebreceniLelkészképző Intézet tanára, majd 1923-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. Nemzetközi megbízatásaintúl sok más eg...yházi és világi tisztséget is betöltött. Csikesz Sándor professzor, mint a tudományszervezésés a református tudománypolitika erős egyénisége jelentős teológiai műhelyt hozott létre. Kétszer viseltdékáni címét, az 1937–38. tanévben pedig a Debreceni Egyetem rektorává választották. Ekkor ünnepeltea Református Kollégium és a Debreceni Egyetem a Kollégium fennállásának 400. évfordulóját. CsikeszSándor egyetemi tanársága alatt nem volt az egyetemen olyan reformmozgalom, építés vagy újjáépítés,amelynek ne lett volna bátor élharcosa.

A korabeli alkalmi költemények (például az üdvözlő versek, esküvői és halotti költemények) kiváló betekintéstengednek Debrecen 17. századi protestáns szellemi műveltségébe és a korabeli értelmiség közötti kapcsolatokba:A 17. század utolsó évtizedeiben különösen utóbb említettek váltak népszerűvé Debrecenben,his...zen hét halotti költemény-gyűjtemény is megjelent 1679–1700 között 1. Sympathia Memoriae (1679,Köleséri Mihály halála alkalmából), 2. Lamentum Metricum (1681, Mártonfalvi Tóth György halálakor),3. Parentatio lugubris (1681, Nógrádi Mátyás elhunyta okán), 4. Brabaeum vitae (1683, Köleséri Sámueltemetésére), 5. Hedera Poëtica (1686, Felvinczi Sándor elhunyta után), 6. Epicedium perennitati (SzencziA. Pál halála alkalmából), 7. Honor Posthumus (1700, Szilágyi Tönkő Márton elhunyta alkalmából).Tanulmányunk két kiválasztott kötet (Parentatio lugubris, Honor Posthumus) vázlatos áttekintésével és akollégiumi professzorok halotti költeményeinek részletes filológiai elemzésével igyekszik képet adni a 17.századi Debrecen értelmiségének nyelvi műveltségéről, költői teljesítményeiről és kapcsolatrendszeréről.

A tanulmány célja, hogy bemutassa a budapesti tudományegyetem Orvostudományi Karának történetét1872-től kezdve egészen 1945-ig. A tanulmányi rendszer korszerűsítésnek bemutatása után rátérünk az infrastruktúra bővítésére, elsősorban a klinikák rendszerének kiépítésére. Az egyetem nagy hangsúlyt fektetett a személyi... állomány fejlesztésére, létrejött a „pesti orvosi iskola”, új tanszékeket hoztak létre (pl. közegészségügy),nagy tantárgyakból párhuzamos tanszékeket hoztak létre, jelentősen növekedett a hallgatói létszám.Az első világháborúban tanárok és diákok is vállaltak frontszolgálatot. Az országban állandósult azorvoshiány, ezt a női hallgatók felvételével próbálták ellensúlyozni. A háború után a frontról visszatérőhallgatók, illetve a pozsonyi és kolozsvári menekült egyetemek hallgatóinak elhelyezése okozott nehézséget.A numerus clausus a nők és az alkalmatlan hallgatók létszámának csökkentését érte el. Az 1929-es gazdaságiválság komoly megszorításokat hozott, ami a létszámcsökkenésben és tanszékek bezárásában mutatkozottmeg. A két világháború közötti időszak mégis sikeres volt, mert nemzetközileg elismert iskolák működtekitt. Ebben az időszakban jöttek létre az egyetemi bajtársi szövetségek is. A második világháború alattrészben kiürítették a klinika telepeket és vidékre költöztették azokat. Budapest ostromát az egyetemi épületek,a diákság és a tanárok is megsínylették.

A gyógyítási feladatok mindig kiemelt fontossággal bírtak az emberi civilizációk történetében. Amint azegyes régiókban létrejött a felsőfokú képzés, egyidejűleg megindult az orvosok, majd a gyógyszerészek képzése.Egész Európában a 17. századig ritkaság számba ment, hogy egyetemet végzett gyógyszerészek lássanakel p...atikusi feladatokat. Hazánkban ezért is fordulhatott elő, hogy döntően külföldről idetelepültekre hárultaka gyógyszerészi feladatok. Mária Terézia felismerve, hogy a kuruzslók elleni harc leghatékonyabb eszközeaz egyetemi képzés, a nagyszombati egyetemen új fakultásként elindította az Orvosi Kart, melyen 1772-től rendelte el a gyógyszerészek képzését. 1850-ig egyéves, 1851-től egészen 1940-ig kétéves volt az egyetemiképzés, melyhez gyakorlati idők is tartoztak. 1891-ig négy, 1892-től hat gimnáziumi osztály elvégzése elegendővolt az egyetemre történő bekerülésig. 1914-től már csak érettségi után lehetett egyetemre menni.1945 után az egyetemi képzés négy és fél évre, majd 1987-től öt évre módosult. A kiegyezést követően váltnyilvánvalóvá, hogy hazánkban nincs elegendő számú felsőoktatási intézmény. Ennek okán 1872-ben Kolozsváron,az 1912. évi XXXVI. törvénycikk kapcsán Debrecenben és Pozsonyban létesültek egyetemek.Az I. világháborút követően Kolozsvárról és Pozsonyból elköltöztek az egyetemek Szegedre, illetve Pécsre.Debrecenben csak 1996-tól, Pécsen pedig 2005-től indult meg a gyógyszerészek képzése. A gyógyszerészekdoktori cím elnyerésére irányuló igényét már 1940-ben felvetették, ám különböző okból elvetették. Végül a2008. évi CVI. számú törvény lehetővé tette a „dr. univ.”, vagy „dr. pharm.” cím viselését. 2009-től visszamenőlegminden gyógyszerész megkapta ezt a címet.

A debreceni egyetem a két világháború között három alkalommal adományozott díszdoktori címet hollandtudósoknak vagy közéleti személyeknek. Az adományozás mindig valamilyen fontos eseményhez kapcsolódott(gyermekmentő akció, speyeri birodalmi gyűlés, Református Kollégium 400 éves jubileuma). A jelöltekkiválasztásában ké...t fontos tényező játszott szerepet: protestáns kötődésük és/vagy Magyarország iránt tanúsítottjóindulatuk. A díszdoktori címnek hét, a tiszteletbeli professzori díjnak nyolc holland kitüntetettjevolt a két világháború között.

A Bukaresti Egyetem Keleti Nyelvek Tanszékén 1956 őszén kezdődött meg a magyar nyelv oktatása.Majd csak 1968-ban alakult meg a Hungarológiai Tanszék. Jelen áttekintés az 1968-tól mindmáigműködő tanszék történetét tekinti át. Számba veszi az ott tanító összes oktatót, beleértve a vendégtanárokatis. Tárgyalja a hallgat�...�i motivációkat, mind a román anyanyelvű, mind pedig a magyar anyanyelvűdiákokat illetően, s számot ad az elért eredményekről és nehézségekről egyaránt.

Az 1867-es kiegyezéstől az 1940-es évek végéig az egyetemen folyó középiskolai tanárképzést a bölcsészkarprofesszoraiból álló Tanárvizsgáló Bizottság felügyelte és adta ki a tanári képesítéseket. Magát a tanárképzésta rosszul értelmezett tanszabadság miatt sokáig a rendszertelenség és a tervszerűtlenség jelleme...zte, amígKlebelsberg Kunó oktatási miniszter kezdeményezésére létrejött 1924. évi XXVII. törvénycikk megrendszabályoztaazt és létrehozta a tanárjelöltek számára kötelező Tanárképzőintézetet. A tanári oklevelet szereznikívánóknak a tanárképzőintézeti tagságon túl a negyedik félév végén alapvizsgát, a nyolcadik félév végénszakvizsgát, majd a gyakorló év után pedig pedagógiai vizsgát kellett tenniük. Az ezekre a vizsgákra szólómeghívókból mutat be néhányat jelen írás Mészáros Ede latinprofesszor hagyatékából, levonva bizonyoskövetkeztetéseket.

A Kossuth Lajos Tudományegyetem két kara, a Bölcsészettuodmányi Kar és a Természettudományi Kar,valamint az ún. Központi egységek 1950. január 1. és 1990. december 31. közötti archontológiáját aRektori Hivatal személyi kartotékjai és anyagai, valamint a kevésbé dokumentált ’50-es évek tekintetébenkiegészítőleg a Szem...élyzeti Osztály éves kimutatásai alapján készült. Ennek ellenére a rendelkezésünkre állóanyag nem lehet teljes és nem lehetséges teljes pontossággal összeállítani az archontológiát. Jelen XIV. rész aTestnevelési Tanszék dolgozóinak lsitáját adja a tanszékvezetőtől a hivtalsegédig.

2018. november 21-én ünnepeltük Hatvani Istvánnak, a Debreceni Református Kollégium professzoraszületésének a 300. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Kollégium előadásokkal, kiállítással és fizikai éskémiai kísérletek bemutatásával emlékezett meg a nemzetközi hírű tudósról, tanárról, matematikusról,fizikusról,...orvosról, filozófusról, református lelkészről és közéleti emberről. A visszaemlékezés Hatvani életútjánakismertetése és művelődéstörténeti jelentőségének hangsúlyozása mellett kitér a tudós személyét övezőlegendákra is, amelyeket később Arany János, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán öntött irodalmi formába.

Két könyv a svájci peregrinációról - könyvismertető

A magyaróvári agrárfelsőoktatás két évszázada - könyvismertető

Antal Miklós: Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani
Intézet, 1921–2018 – Az oktatás, a nevelés
és a tudomány szolgálatában a Debreceni Egyetemen - könyvismertető

A Fogorvostudományi Kar 15 éve - könyvismertetés

Az írás bemutatja azt a kiállítást, amelyet 2018-ban a franekeri Museum Martenaban rendeztek meg, és
amely színesen mutatta be az 1811-ben bezárt franekeri egyetem fontos szerepét a Magyarországról és Erdélyből
érkező, több mint 1200 kora újkori vándordiák tanulmányaiban, a magyar művelődéstürénetben.