Kulin László professzor a debreceni Gyermekklinika saját neveltje volt. Végzése után a Gyermekklinikán dolgozott, majd 1939-ben a debreceni állami Gyermekmenhely igazgató főorvosa lett. Bókay Zoltán professzor nyugdíjazása után 1949-ben nevezték ki a Gyermekklinika igazgató professzorává, amelyet 1972-es nyugdíjazásáig vezetett. 1956-57-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetem dékánja, 1957-59 között rektora volt. Nagy szerepe volt abban, hogy az 1956-os forradalom után kisebb mértékű megtorlás történt az orvosi egyetemen, mint máshol.

A tanulmány Jausz Béla rektori működését (1957-1959) vizsgálja az 1950-es évek végének politikai és intézményi kontextusában. Az elemzés rámutat arra, hogy Jausz személye egyfajta átmenetet képviselt a polgári egyetemi hagyományok és a pártállami felsőoktatás-politikai törekvések között. Rektorsága idején részben megindult az egyetemi struktúrák és hagyományok helyreállítása, ugyanakkor az autonómia fokozatos korlátozása és a központi, politikai irányítás erősödése is egyértelművé vált. A tanulmány értelmezi Jausz vezetői szerepét, amely egyszerre járult hozzá az 1956 utáni konszolidációhoz és a centralizált felsőoktatási rendszer előkészítéséhez.

A tanulmányban az ókortól az első világháború végéig elemzem a különböző típusú felsőoktatási intézmények létrejöttét a világban. Részletesen térek ki a nem európai felsőoktatás kezdeteire és sajátos intézményeire. Öt korszakra osztom a felsőoktatás fejlődését a világban. 1 A nem európai típusú egyetemek kora. 2. A középkori egyetemek kora. 3. A felekezeti egyetemek kora. 4. Az állami, nemzeti egyetemek kora. 5. A globális egyetemek kora. Az első négy korszakban földrészenként mutatom be az egyetemek mennyiségi fejlődését és sajátosságait.

Az 1739 óta gyülekezeti, temetési és iskolai reprezentációs szolgálatokat végző Főiskolai Énekkar (Kollégiumi Kántus) fiatalemberekből álló énekeseinek 1914 őszétől nemcsak az első világháború okozta nehézségekkel kellett megbrikózniuk, hanem szembesültek az egyetemmé alakuló felsőfokú oktatás miatt megváltozott környezet kihívásaival is. A tanulmány bemutatja a Kántus tudatosan felvállalt hagyományőrző szerepét, amely nagyrészt abból az identitásból táplálkozott, hogy a Kántus volt a legrégebbi diákegyesület. Az énekkar egyetemalapítás terveitől kezdve részt vett az emlékezet fenttartásának különféle alkalmain, melyek között a nemzeti és egyházi megemlékezések – október 6. és október 31. – mellett a temetések súlyát növelte, hogy a háború évei alatt többször is társaikat búcsúztatták. A konfliktusoktól sem mentes háborús évek bemutatását a Kántus jegyzőkönyve és a korabeli sajtó cikkei mellett az érintett hallgatók későbbi visszaemlékezései szolgálnak forrásként. Ezek között kiemelten fontosak a hadbavonult teológusok 1963-ban összegyűjtött emlékei, mivel a „40 honvéd teológus” továbbra is kántustagként definiálta magát.

A mai Eötvös Loránd Tudományegyetem elődjét 1784-ben helyezték át Budáról Pestre, és több, korábban jellemzően szerzetesrendek tulajdonában lévő, már több évtizede használatban lévő épületet adták át neki használatra. Az épületek – különösen az orvosi kar épülete – a 19. század közepén már nagyon rossz állapotban volt, így a Helytartótanács javaslatára az uralkodó, V. Ferdinánd 1846-ban elrendelte az új egyetemi épületek költségtervének kidolgozását. Az Egyetemi Könyvtár új épületére Toldy Ferenc, a könyvtár igazgatója tett javaslatot, aki több oldalas jelentésében felvázolta az általa ideálisnak gondolt könyvtár tervét. A tanulmány Toldy tervezetét és az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár őrizetében lévő, az üggyel kapcsolatos levelezést teszi közzé.

A közlemény a Szent Korona országainak teológushallgatóit vizsgálja a bécsi egyetemen 1714–1743 között, különös tekintettel a szemináriumokon kívül tanulókra. Alapját egy korábban nem használt, az Osztrák Nemzeti Könyvtárban őrzött kézirat (Nomina D. D. Theologorum inscribi coepta Anno MDCCXIV) képezi, amely a rektori matrikulánál és a kari anyakönyvél jóval teljesebb összeírást tartalmaz. A tanulmány az externi (nem bentlakó hallgatók) körére összpontosítva 218, Magyarországról, Horvátországból és Erdélyből származó növendéket azonosít, akikhez összesen 488 beiratkozás tartozik. A tridenti előírások ellenére a bécsi teológushallgatók többsége nem szemináriumi keretek között folytatta tanulmányait, ami egyszerre tükrözi az intézményi kapacitások korlátait és a teológiai képzés iránti tartósan erős keresletet. A hallgatói létszáma jelentős ingadozást mutatott, amelyet a háborús események és a Habsburg Monarchián belüli változó oktatási lehetőségek egyaránt befolyásoltak. A tanulmány rekonstruálja a hallgatói csoport náció szerinti összetételét is, rámutatva a magyar (Ungarus) hallgatók meghatározó többségére, valamint a horvát és más délszláv csoportok számottevő jelenlétére.

Hegyaljai Helikon Könyvek. A Tokaj-Hegyaljai Egyetem Regionális Történeti és Művelődéskutatási Tanszékének kiadványsorozata II.

Sorozatszerkesztő Bolvári-Takács Gábor

Tokaj-Hegyaljai Egyetem, Sárospatak 2025, 250 lap

Szerkesztette Ugrai János

Hegyaljai Helikon Könyvek. A Tokaj-Hegyaljai Egyetem Regionális Történeti és Művelődéskutatási Tanszékének kiadványsorozata II.

Sorozatszerkesztő Bolvári-Takács Gábor

Tokaj-Hegyaljai Egyetem, Sárospatak 2025, 250 lap

Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2023., 425 lap

Szerkesztette: Toth Szilárd

Szerző: Heilauf Zsuzsanna

HUN REN ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport Budapest, 2024,

Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat 33.

Kis Péter–Szögi László: 1883–1918. Ludovika Egyetemi Kiadó. Budapest, 2026. 390 pp. Felsőoktatás-történeti kiadványok. Új sorozat. 34.

A Debreceni Egyetem 2000. január elsején öt egyetemi és három főiskolai karral kezdte meg működését. Az integráció negyedszázados jubileuma alkalmából díszünnepséget rendezett az intézményt fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Tiszántúli Református Egyházkerület. Az eseményen részt vett és köszöntőt mondott Sulyok Tamás köztársasági elnök, aki az ünnepség keretében adta át rektori megbízás okiratát Bács Zoltán egyetemi tanárnak, a Debreceni Egyetem új rektorának. Az intézmény alapításában végzett munkájuk elismeréseként Gróf Tisza István-emlékplakettet és díszoklevelet vehettek át mindazok, akik közreműködtek az egységes Debreceni Egyetem létrehozásában. Az ünnepségen a debreceni felsőoktatás integrációjában szerepet vállaló intézmények képviselői Ünnepélyes Nyilatkozat aláírásával erősítették meg szándékukat az eddigi együttműködés folytatására. A program ünnepi műsorral folytatódott az Egyetemi Templomban, majd koszorúzással zárult a Református Kollégium előtti Emlékkertben a Gályarabok emlékoszlopánál.