Search

Published After
Published Before

Search Results

  • Hogyan érdemes időskorban táncolni?
    63-65
    Views:
    962

    Az idősek aktivitásának megőrzésében kulcsszerep jut a testmozgásnak. Hozzájárul a mobilitás megőrzéséhez – visszaszerzéséhez is, ami biztosíthatja az önállóságot, javíthatja az életminőséget, és a szociális aktivitás katalizátora lehet.
    A szakemberek, orvosok és gyógytornászok egyetértenek abban, hogy a dinamikusabb, rendszeres mozgás az idős emberek erőnlétét és koordinációját hatékonyabban képes befolyásolni. A közösségben végzett testmozgás a társas készségeket is ingerli. A társaság önmagában is motiváló lehet, ami fokozható ha jótékony mozgásformák gyakorlásával társul.
    Évezredek óta ismert a tánc rituális szerepe. Napjainkban elsősorban szabadidős tevékenység, terápiás hatásait kifejezetten az időskorúak körében is vizsgálják például kognitív és neurológiai rendellenességek területén (pl. demencia, Parkinson-kór).
    Az időskorban elkezdett sporttevékenység, így a rendszeres tánc is fokozott elővigyázatosságot igényel. A legfontosabb a fokozatosság elvének betartása és az, hogy ez szakszerű betanulással társuljon.
    Hogyan is érdemes időskorban táncolni?
    A Szenior örömtánc mozgalomnak már az elnevezése is sugallja a választ: örömmel.
    A Szenior örömtánc német nyelvterületekről érkezett Magyarországra. Csirmaz Szilvia, nyugdíjas német tanárként Ausztriában szerezte meg a képesítést. Azóta is ő a hazai mozgalom vezetője. Magyarországot 2019-ben vették fel a Szenior Örömtánc Világ Kongresszusba (ISDC International Senior Dance Congress).
    Jelenleg 40 budapesti, és több, mint 100 regisztrált vidéki helyszínen folyik képzett oktatóval a szenior örömtánc, rendszeres heti egy-két rögzített időpontban, rögzített helyszíneken. Az oktatók döntő többsége 60 éven felüli, többségük nyugdíjas. Sokuk számára új karrier nyílik a szenior tánc oktatással a nyugdíjas években.
    A tánccsoportok regionális és országos találkozókat szerveznek, fellépnek a helyi rendezvényeken.
    A karantén korlátozó intézkedései hívták életre az online Szenior örömtáncot. Az oktatók (például Bunder Irén, Juhász Lászlóné) zárt csoportokat hoztak létre a közösségi média platformokon és így folytatták tevékenységüket. Akadtak olyan idősek, akik ennek hatására kezdték meg digitalis felzárkózásukat. Ez a forma azonban csak korlátozott lelkesedést váltott ki a táncosokból, amit részben a technikai, digitalizációs problémák, részben a társak hiánya (fizikai találkozás) indokolhat. A korlátozások megszünésével aki tehette gyorsan visszatért a tánccsoportba.
    A szenior örömtáncosok kiemelik, hogy ezt a közösségi mozgásformát kifejezetten idősek számára dolgozták ki, nincs szükség hozzá eszközre, de még partnerre sem, sőt az előzetes tánctudás sem feltétele a bekapcsolódásnak. Ugyanakkor a heti gyakorlások nem csak fizikai hanem szellemi aktivitást is igényelnek. A különböző zeneszámokhoz kidolgozott koreográfiákat el kell sajátítani, meg kell jegyezni, melyik számhoz melyik koreográfia, és a koreográfiában mely elemek, mely egymásutániságban következnek. Ez olyan önszabályozó tanulás, amely individuális és szociális folyamat is (Kovács, 2013).

    A szenior örömtánc pozitív hozadékai (a teljesség igénye nélkül):
    - jótékony izommunka,
    - az egyensúly megőrzésének (visszaszerzésének) támogatása, ezáltal az elesések megelőzése,
    - a mentális egészség fenntartása (kognitív tréning, új ismeretek szerzése),
    - növekvő énhatékonyság, önbizalom,
    - társas támasz ( a közösség ereje),
    - növekvő jóllét.

    A jótékony hatások közül is kiemelkedő a társas támasz, ami például az egyedülálló idősek esetén az elszigetelődés veszélyét csökkenti azzal, hogy olyan társas elfoglaltságban lehet részük, ami közösséget, baráti kapcsolatok megerősödését, új ismeretségeket hoz.

    A Szenior örömtáncnak is vannak kockázatai. Ezek közül érdemes kiemelni a helyszínt és körülményeket. Sokaknak már az odajutás is körülményes lehet. Nagyon fontos a képzett oktató tevékenysége, ami biztosíthatja a balesetek megelőzését (instabilitás, egyensúly elvesztése, elesés, leesés).
    Szenior tánccsoportok ugyan már igen sok településen vannak, de a hozzáférhetőség korlátos. Néhány helyszínen ingyenesen lehet részt venni az órákon (általában pályázati támogatás teszi lehetővé), de többnyire anyagi áldozattal jár a táncklub tagság.
    Az online órákba való bekapcsolódásnak technikai hiányosság (internet kapcsolat, eszköz) és digitalis kompetencia hiány lehet az akadálya.

    Konklúzió
    A pozitív idősödés egyik hatékony támogatója lehet a szenior örömtánc, lehetőség a fizikai és szellemi aktivitás megőrzésére, egy támogató közösségben.
    Lehet és érdemes is időskorban táncolni, örömmel és elővigyázatossággal.

    Az EFOP – 3.6.1. – 16-2016-00022 „Debrecen Venture Catapult Program” támogatásával készült.

    Irodalomjegyzék
    Kovács Zsuzsa (2013) Önszabályozó tanulás - értelmezési módok a kutatási metodológiák tükrében, Neveléstudomány: oktatás - kutatás - innováció 1(1). pp. 124-136.

  • Szenior örömtáncot űző időskorúak funkcionális fittsége és életminősége
    65-66
    Views:
    0
    Az időskori életszakasz életminőségét nagymértékben meghatározza az időskori funkcionális fittség, amely a mindennapi élet tevékenységeinek önálló, biztonságos, és jelentősebb kifáradás nélküli kivitelezését jelenti. A funkcionális fittség az aerob kapacitással, az izomerővel, a flexibilitással, valamint a dinamikus poszturális kontrollal jellemezhető.
  • Demencia prevenció mozgás és tanulás útján – a rendszeres táncolás bio-pszicho-szociális hatásainak ismertetése, a szenior örömtánc módszertanának bemutatása
    181-182
    Views:
    129

    Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően, a várható élettartam emelkedésével együtt nagymértékben nőtt a demencia előfordulásának gyakorisága hazai és nemzetközi szinten is. A tánc, mint rituális, szabadidős tevékenység évezredek óta ismert, ám terápiás hatásait az elmúlt évtizedekben kezdték kutatni.