Search

Search Results

• A gerontológia kapcsolata a többi humán tudománnyal

  19-19

  Bálint Boga

  Views:

  0

  Haranghy Lászlónak, - akit a magyar gerontológia alapítójának tekintünk, megállapítása szerint: a gerontológia a 20. század tudománya. Valóban ekkorra gyűlt össze annyi és tudományosnak elfogadott adat az öregedés folyamatára és az időskorra vonatkozóan, hogy az indokolja a tudományos kritériumok teljesülésével a „gerontológia tudomány” megszületését.

• Hungarian Gerontology 17 (44) 2025 Full Issue

  Views:

  114

  Tisztelt Olvasó!

  Nagy örömmel nyújtom át a Magyar Gerontológia/Hungarian Gerontology legújabb, 2025-ös lapszámát, amely a modern időskor sokszínűségét és az aktív idősödés előmozdításának lehetőségeit járja körül. Jelen számunk célja, hogy interdiszciplináris keretben mutassa be azokat a fizikai, pszichológiai és társadalmi tényezőket, amelyek alapjaiban határozzák meg az idősebb generációk életminőségét. A kötet szakmai spektruma a klinikai prevenciótól a digitális szabadidő-felhasználásig terjed:

  • Fizikai egészség és prevenció: részletes elemzést olvashatnak a preszarkopéniás állapot kezelését célzó edzésprogramok hatékonyságáról , valamint a krónikus betegségek megelőzésében kulcsszerepet játszó modern táplálkozási irányelvekről.
  • Pszichológiai jóllét és módszertan: bemutatjuk az önegyüttérzésen alapuló intervenciók jelentőségét az érzelmi alkalmazkodásban. Emellett feltárjuk, hogyan segítheti a történetmesélés módszere a kognitív-viselkedésterápiás folyamatokat a szorongás leküzdésében.
  • Digitális világ és innováció: kiemelt figyelmet fordítunk az online játékok és a digitális szabadidő szerepére, amelyek az aktív idősödés új eszközeiként segítik a kognitív funkciók és a társas kapcsolatok fenntartását.
  • Társadalmi kihívások és inklúzió: szerzőink foglalkoznak az időskori szegénység rejtett arcával Magyarországon , valamint a marginalizált csoportok, például az LMBTQ+ közösségbe tartozó idősek speciális gondozási szükségleteivel és félelmeivel.
  • Rendszerszintű megközelítések: vizsgáljuk az egészségügyi együttműködések és a köz-magán szektor partnerségének szerepét az ellátórendszerek fejlesztésében, érvelve egy holisztikus és participatív gondozási modell mellett.

  Bízom benne, hogy a lapszámban közölt tanulmányok értékes elméleti és gyakorlati útmutatóval szolgálnak a gerontológia területén dolgozó szakemberek, kutatók és az idősek életminőségének javítása iránt elkötelezett olvasók számára.

  A szerkesztőség nevében hasznos és gondolatébresztő olvasást kívánok!

  Molnár Edina, főszerkesztő

• Slow Life és a Healthy Ageing

  31-32

  József Jászberényi

  Views:

  0

  A modern társadalmak működését egyre inkább a Virilio által oly plasztikusan leírt gyorsulás, "dromokrácia", az állandó teljesítménykényszer, az idő fragmentálódása és a folyamatos elérhetőség határozza meg. A Slow Life mozgalom ezzel szemben nem az általános lelassulást vagy a technikai fejlődés elutasítását hirdeti, hanem a tevékenységekhez, az élethelyzetekhez és az emberi szükségletekhez illeszkedő, megfelelő életritmus megtalálását.