Keresés

Keresési eredmények

• NYUGATI JÓ SZOMSZÉD: AUSZTRIA, MINT POTENCIÁLIS KÜLPIAC

  53-58

  Ócsainé Bartalos Klára Katalin

  Földi Kata

  Megtekintések száma:

  17

  A magyar termékek számára fontos értékesítési lehetőséget jelent az export. Elsősorban a szomszédos országokat érdemes figyelembe venni a földrajzi és kulturális közelség, valamint az alacsonyabb fuvarozási költségek miatt. Tanulmányunkban Ausztria, mint potenciális külpiaci partner gazdasági, földrajzi, politikai, jogi és kulturális tulajdonságait vizsgáltuk meg. A közös múlt, évszázadokra visszanyúló jó kapcsolat, gazdasági együttműködések hatása a mai napig érezhető. Az ország sokszínűségének és aktuális változásainak ismerete azonban szükséges a hosszú távú üzleti sikerhez. Ebben kívánunk segíteni elemzésünkkel

• Siófok kulturális és gasztronómiai vonzerejének marketing lehetőségei

  23-28

  Czupper Zsófia

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  7

  Siófok város hallatán a legtöbb ember a vízpartra, a buliturizmusra, a szórakozó fiatalokra asszociál elsőként. Siófok városa szeretné elérni, hogy kulturális program lehetőségként is a városra asszociáljanak. A város egy egész éves Kálmán Imre tematikájú programsorozattal szeretne megemlékezni az operettszerző 140. születésnapja alkalmából. A kutatómunka célja, felmérjük, Siófokon milyen marketingeszközökkel és milyen módon lenne érdemes megvalósítani egy kulturális és gasztronómiai programsorozatot. A város célcsoportja elsőkörben a fiatalok és a családosok lennének. A primer kutatás során kvantitatív, online kérdőíves megkérdezést (N=200) és kvalitatív, netnográfiai felmérést is végeztünk. Összességében elmondható, hogy egy Kálmán Imre tematikájú kulturális és gasztronómiai programsorozatra célcsoportorientált marketingstratégiákat kell létrehozni, a fiataloknak, a családosoknak és az operettkedvelőknek is. Az interneten Kálmán Imréről pozitív véleménnyel vannak a felhasználók különböző platformokon és fórumokon is. Véleményem szerint a retro trendek alkalmazásával és a város növekedő közösségi média aktivitásával a csak szórakozni vágyó fiatalabbakat is meg lehet célozni Kálmán Imre tematikájú programokkal, illetve az ő népszerűsítésének a digitalizációja lehet a kulcs.

• A római- és török kori fürdőemlékek hatásai napjaink fürdőkultúrájára

  21-26

  Hadházi Viktória

  Megtekintések száma:

  11

  Mára mindenki számára elérhetővé vált az utazás, ami évekkel ezelőtt privilégiumnak számított. A turizmus jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez mind nemzetközi, mind hazai szinten. A turizmuson belül az egészségturizmus – mely magában foglalja a wellness- és a gyógyturizmust, és a hozzájuk tartozó különböző területeket – egyre jelentősebb szerepet játszik napjainkban. Ugyanis az élményszerzés mellett a rekreáció is meghatározó tényező a fürdő felkeresése során. Magyarországon a wellness turizmus egyik építő eleme az évezredes fürdőkultúra a történelmi fürdőkkel. Kutatásom során fontosnak tartottam bemutatni, hogy a történelmi múlttal rendelkező fürdők hogyan tekintenek a múltjukra, és ez mennyire jelenik meg a kommunikációjuk során és a kínált szolgáltatási elemekben. A szakirodalmi feldolgozás során bemutatásra került a római és a török fürdőkultúra kialakulása, amely később hazánkban is megjelent. Az első fürdők Aquincum területén épültek meg a II. században, amely nem csupán a tisztálkodásra, hanem a társas kapcsolatok ápolására is szolgált. A török megszállással egy másik kultúra is megjelent az országban. A törökök nagyrészt a római fürdők épületeinek felépítését és bizonyos esetekben magát az épületet vették át és használták tovább. A beérkezett válaszok alapján megállapítottam, hogy a tradicionális fürdőkultúra napjainkban jelen van a megkérdezett fürdők kínálatában, valamint a hagyományos török fürdőzési szokások ma is élnek, azonban ezeket jobban meg lehetne ismertetni a fürdőlátogatókkal is.

• Az élelmiszeripari vállalkozások piacorientációjának vizsgálata

  51-57

  Kovács Bence

  Megtekintések száma:

  3

  Az élelmiszeripari vállalkozások működése folyamatosan napirenden lévő kérdés a gazdaság döntéshozóinak számára. Hangsúly kerül nemcsak arra, hogy milyen fontos a kis- és középvállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepe, hanem az is aktuális téma, hogy miként tehető versenyképesebbé a szektor. A napjainkban egyre jobban kiélesedő verseny újabbnál újabb kihívások elé állítja a vállalkozásokat. Ezeknek a változásoknak a kezelésében és felismerésében jelenthet fontos szerepet a piacorientált szervezeti kultúra vagy magatartásforma. A tanulmányban élelmiszeripari vállalkozások piacorientációját vizsgáltam és hogy a vállalatok által adaptált piacorientáció mértéke milyen kapcsolatba hozható a szervezet oktatáspolitikájával, marketing tevékenységével és az élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfelelőséggel. Arra az eredményre jutottam, hogy a piacorientáció magas szintje együtt jár a szervezet oktatás iránti igényével, a marketing tevékenység végzésével és a magasabb marketing ráfordításokkal. Az élelmiszerbiztonság, az élelmiszertermék-fejlesztés és a piacorientáció közt kapcsolat azonban már nem mutatható ki.