A római- és török kori fürdőemlékek hatásai napjaink fürdőkultúrájára
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
How To Cite
Absztrakt
Mára mindenki számára elérhetővé vált az utazás, ami évekkel ezelőtt privilégiumnak számított. A turizmus jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez mind nemzetközi, mind hazai szinten. A turizmuson belül az egészségturizmus – mely magában foglalja a wellness- és a gyógyturizmust, és a hozzájuk tartozó különböző területeket – egyre jelentősebb szerepet játszik napjainkban. Ugyanis az élményszerzés mellett a rekreáció is meghatározó tényező a fürdő felkeresése során. Magyarországon a wellness turizmus egyik építő eleme az évezredes fürdőkultúra a történelmi fürdőkkel. Kutatásom során fontosnak tartottam bemutatni, hogy a történelmi múlttal rendelkező fürdők hogyan tekintenek a múltjukra, és ez mennyire jelenik meg a kommunikációjuk során és a kínált szolgáltatási elemekben. A szakirodalmi feldolgozás során bemutatásra került a római és a török fürdőkultúra kialakulása, amely később hazánkban is megjelent. Az első fürdők Aquincum területén épültek meg a II. században, amely nem csupán a tisztálkodásra, hanem a társas kapcsolatok ápolására is szolgált. A török megszállással egy másik kultúra is megjelent az országban. A törökök nagyrészt a római fürdők épületeinek felépítését és bizonyos esetekben magát az épületet vették át és használták tovább. A beérkezett válaszok alapján megállapítottam, hogy a tradicionális fürdőkultúra napjainkban jelen van a megkérdezett fürdők kínálatában, valamint a hagyományos török fürdőzési szokások ma is élnek, azonban ezeket jobban meg lehetne ismertetni a fürdőlátogatókkal is.
Hivatkozások
- EUROSTAT (2019): Tourism statistics, https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-expla-ined/index.php?title=Tourism_statistics#Tourism_expenditure:_highest_spending_by_German_residents, (letöltés dátuma: 2019.03.02.)
- GERŐ GY. (1980): Az oszmán-török építészet Magyarországon (dzsámik, türbék, fürdők). Akadémia Kiadó, Budapest, 174p. ISBN 963 05 1970 4.
- KÖNYVES E. – MÜLLER A. – KÖDMÖN J. (2013): Az egészségturizmus fókuszai. Debreceni Egye-temi Kiadó, Debrecen, 249p. ISBN 978 963 318 317 5.
- LÖVEI-KALMÁR K. (2018): A fürdőkultúra történelmi aspektusai Magyarországon, különös tekintet-tel a középkorra. In: Nortia. A Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék tudományos kiadvá-nya (szerk: Kovács E.), Ungvár pp. 14-24 https://magyarkar-une.org/wp-content/uploads/2018/06/Nortia2018.pdf (letöltés dátuma: 2020.01.15.)
- MAGYAR TURISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG (2019): A turizmus eredményei Magyarországon, https://mtu.gov.hu/cikkek/a-turizmus-eredmenyei-magyarorszagon (letöltés dátuma: 2019.09.03.).
- MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (2011): Egészségturizmus és életminőség Magyarországon, Fejezetek az egészség, az utazás és a jól(l)ét magyarországi összefüggésieről. MTA Földrajtudományi Kutatóintézet, Budapest, 179p. ISBN 978 963 9545 34 2.
- ROGERS, M. (1987): A hódító iszlám. Helikon Kiadó, Budapest, 169p. ISBN 963 207 826 8.
- SZ. PÓCZY K. – HAJNÓCZY GY. (1960): Római fürdők Budán. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 44p.
- WTTC (2019): Economic impact 2019 World https://www.wttc.org/-/media/files/reports/economic-impact-research/regions-2019/world2019.pdf, (letöltés dátuma: 2019.10.07.)