Keresés

Keresési eredmények

• SZŰRÉS ÉS JELZÉS AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSBAN, ÁLLÁSHIRDETÉSEK ELEMZÉSE ALAPJÁN

  14-24

  Attia Huda Ashraf Samy Mohamed

  Megtekintések száma:

  49

  A szervezetek sikerességének egyre inkább kritikus eleme az emberi erőforrás menedzsment. Jelen tanulmány a toborzási folyamatokat vizsgál 100 LinkedIn álláshirdetés tartalomelemzésén keresztül. Ágazatspecifikus különbségek kerülnek azonosítása az oktatás, a nyelvtudás, a tapasztalat és a készségekkel szembeni elvárosokban. Az eredmények megerősítik a toborzás és a szervezeti különbségek közti összhang fontosságát, és rámutatnak az álláshirdetések jelzési és szűrési szerepére.

• SZŰRÉS ÉS JELZÉS AZ EMBERI ERŐFORRÁS KIVÁLASZTÁSBAN: KÉSZSÉGEK, ISKOLÁZOTTSÁG VAGY TAPASZTALAT?

  5-13

  Sahi Anoosha Tariq

  Megtekintések száma:

  23

  A szervezetek sikerességének egyik kritikus eleme a kiválasztás. Jelen tanulmány a kiválasztásban vizsgálja három, jelzős, illetve szűrő szereppel bíró tényező, a képességek, a munkatapasztalat, és az iskolázottság fontosságát. Arra kíváncsi, hogy a jelenleg munkaerőpiacra lépő hallgatók szerint e három tényező mennyire fontos a munkaadók szemszögéből. A vizsgálathoz 110 hallgatótól származó kérdőíves adatgyűjtést használ. Legfontosabb megállapítsa, hogy a válaszadók szerint leginkább a készségek, majd a tapasztalat számít, az oktatás csupán ezek után bír szereppel.

• Az információs aszimmetria jelenléte a szállodaiparban és ennek statisztikai elemzése

  111-118

  Pető Alexandra

  Megtekintések száma:

  16

  „Közgazdász gondolkodók szerint a félreértések alapja az információ lábjegyzetben való feltűntetése” (angol nyelvű eredetiben: „Economic theorists traditionally banish discussions of information to footnotes”), állapítja meg Michael Rothschild és Joseph Stiglitz (1976) közös munkájuk, az „Equilibrium in Competitive Insurance Markets: An Essay on the Economics of Imperfect Information” első sora. Való igaz, hogy a lábjegyzetek információtartalma sokszor elkerüli az átlagember figyelmét, ami már önmagában képes későbbi bonyodalmakhoz vezetni; a szerzőpáros arra világít rá, hogy egészen kismértékű információs aszimmetria is nagy hatással bír a kompetitív piacokon (ROTHSCHILD és STIGLITZ, 1976). A cikk alapjául szolgáló dolgozat a szállodákat, illetve a hotel menedzsmentet érintő információs aszimmetria különböző összetevőit járja körül. Fő kérdése, hogy van-e összefüggés az szállodák által saját magukról közölt információ mennyisége és a szállodaminősító rendszer általi osztályba soroltsága (a továbbiakban röviden „minősítés”) között? A magasabb és alacsonyabb kategóriájú szállodák statisztikai vizsgálatokkal kerülnek összehasonlításra különböző jellemzőik alapján, figyelembe véve szakmai, földrajzi, kulturális és potenciális vendég által támasztott szempontok szerint is. Az elemzés során végzett t-próba eredménye szerint pozitív irányú kapcsolat figyelhető meg a szállodák által megosztott információmennyiség és csillagaik száma közt, vagyis minél magasabb osztályba sorolják a szállodaminősítő rendszerek az adott szállodát, annál valószínűbb, hogy részletekbe menően oszt meg információt az általa nyújtott szolgáltatásról.