Keresés

Keresési eredmények

• AZ E-KÖNYV ELFOGADOTTSÁGA X, Y ÉS Z GENERÁCIÓS OLVASÓK KÖRÉBEN

  30-38

  Juhász Réka

  Megtekintések száma:

  296

  A digitális technológia térhódításával párhuzamosan az e-könyvek is egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be a globális és hazai könyvpiacon. A kutatás célja, hogy feltárja, hogyan viszonyulnak az X, Y és Z generáció tagjai az elektronikus könyvekhez, milyen preferenciáik és használati szokásaik vannak, illetve milyen jövőképet rajzolnak az e-könyvek további terjedéséről. A kutatás alapját kvantitatív kérdőíves felmérés képezte, amely 445 válasz alapján vizsgálta a különböző generációk olvasási attitűdjeit, e-könyvhasználati motivációit és a formátummal kapcsolatos vélekedéseit. Az eredmények azt mutatják, hogy a nyomtatott könyv továbbra is domináns, még a digitálisan szocializálódott Z generáció körében is, ugyanakkor az e-könyvek választását elsősorban praktikus szempontok – mint a kényelem és a helytakarékosság – indokolják. A Pearson-féle χ²-próba alapján szignifikáns generációs különbségek mutathatók ki az e-könyvek jövőjéről alkotott véleményekben. A kutatás rávilágít arra, hogy a sikeres digitális könyvpiaci stratégia egyik kulcsa a célzott, generációs szegmentációra épülő marketing és edukáció lehet.

• Az influencer marketing megítélésének vizsgálata netnográfiával a Z-generáció körében

  15-24

  Balogh Balázs

  Megtekintések száma:

  211

  Általános tendenciaként elmondható, hogy a különböző generációk megítélésében az adott korszak sajátosságai, valamint a globalizáció hatásának következtében jelentős eltérések figyelhetőek meg. Ez napjaink egyik talán legmegosztóbb marketing stratégiáját, az influencer marketinget illetően sincs másképp. A véleményvezérek a digitális forradalom és a közösségi média hétköznapi életünkbe való integrációjának következtében jelentek meg, számuk pedig azóta is növekszik. Mára már a szóhasználatunkban is annyira elterjedt, hogy a fiataloktól kezdve egészen a korban előrehaladottabbakig mindenki találkozott a kifejezéssel legalább egyszer.
  De vajon milyen asszociációkat kelt ez az egyes generációk, kifejezetten a témában leginkább érdekelt Z-generáció tagjaiban? Többek között ezt a kérdéskört hivatott megvizsgálni és megválaszolni ezen tanulmány a netnográfiának nevezett kvalitatív kutatási módszer segítségével.
  A netnográfia kifejezetten az online közösségek zavartalan kommunikációinak vizsgálatát teszi lehetővé, mely hozzáillik a téma jellegéhez. Kiemelkedő jelentőséggel bírhat ugyanis, hogy megértsük miért vannak ilyen különböző véleménnyel az eltérő életkorban élők, hiszen ez segítséget nyújthat azon vállalatoknak, akik épp egy hiteles reklámkampány megtervezésénél boncolgatják a stratégia hatékonyságát, vagy akár azoknak, akik maguk indulnának el a személyes márkaépítés rögös útján. Fontos megjegyezni, hogy a tanulmány egy nagyobb, közösségi média marketinget érintő kutatási folyamat első, kezdeti fázisa.

• Tanyák a XXI. században

  61-66

  Kürtösi Mónika

  Megtekintések száma:

  41

  A tanya hagyományok tiszteletére, generációk felhalmozott tapasztalataira épülő élettér és családokat fenntartó munkahely. Több millió magyar ember, generációk sokasága nőtt fel tanyákon és napjainkban is több mint negyed millió magyar ember él külterületen. A tanya, a tanyás település-rendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része, amelynek fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek. A kutatásom elsődleges célja az volt, hogy a tanyavilág mai helyzetét felmérjem személyes kutatás révén, és az ebből fakadó eredmények alapján a megfelelő következtetéseket vonjam le, illetve a tanyák jövőbeli sorsának alakulására alternatívákat keressek. A vizsgálatom során a személyes megkérdezés egyik módját, a mélyinterjúk készítését választottam. A primer adatok ilyen jellegű beszerzése tette lehetővé, hogy ne csak a tényeket ismerjem meg, hanem a tanyán élők személyes véleményét, gondolatait is felfedjem, valamint személyes tapasztalatok szerzése révén még körvonalazottabb képet kapjak a tanyasi életmódról. Az általam levont legfontosabb konklúzió, mely szerint nem szabad hagyni a tanyavilágot elveszni, hiszen nemzeti sajátosságink közé tartozik. Nem szabad elvetni a tanyák átalakulásának lehetőségét, az életképes tanyákat támogatni kell. Annak érdekében pedig, hogy a segítség eljusson a kívánt területre a tanyán élőket tájékoztatni kell.