Keresés

Keresési eredmények

• A COVID-19 MUNKAERŐPIACRA GYAKOROLT HATÁSAINAK ÉS A HOME OFFICE INTEGRÁLÓDÁSÁNAK KVALITATÍV VIZSGÁLATA

  59-65

  Piros Edina

  Fehér András

  Megtekintések száma:

  208

  A Covid-19 már több mint egy éve beárnyékolja az emberek életét. A kutatási munka meg[1]írásával célunk részletesen bemutatni, hogy milyen nehézségekbe ütköznek a friss diplomás pályakezdők, illetve a diploma megszerzése előtt állók a munkaerőpiacon a vírus hatására. Továbbá a vizsgálódás kiterjedt arra is, hogy hogyan integrálódik a Home Office a munkaválla[1]lók életébe, annak milyen előnyeit és hátrányait érzékelik leginkább a tapasztalt munkavállalók. A primer kutatás során a kvalitatív módszertant képviselve netnográfiát, fókuszcsoportos interjút és szakértői interjút végeztünk. A fókuszcsoportos interjún a Debreceni Egyetem Gazdaságtu[1]dományi Karán (GTK) tanuló hallgatók vettek részt. Alapszakos, mesterszakos és PhD szakos hallgatók. A szakértői interjúkon pedig az IT szektor különböző HR területein (HR Services, BPO, Recruitment) dolgozó munkavállalók vettek részt. Összességében megállapítható, hogy a még munkatapasztalattal nem igazán rendelkező hallgatók, tehát a jövőbeni munkavállalók és a már Home Office terén tapasztalt dolgozók, leginkább az irodai- és otthonról történő munkavég[1]zés kombinációját találják a legkedvezőbb és legcélravezetőbb megoldásnak a jövőben.

• KIHÍVÁSOK AZ IRODAPIACON: COVID-HATÁS, ENERGIAVÁLSÁG, ESG-SZABÁLYOZÁS

  45-53

  Gyöngyösi Réka Zita

  Szendrey Orsolya

  Futó Judit Edit

  Harazin Piroska

  Megtekintések száma:

  263

  Jelen kutatómunka az irodapiacon bekövetkező változásokat mutatja be, amelyek a Covid járvány miatt, az energiaválság és az ESG szabályozás kapcsán következtek be. Az elmúlt évek eseményei olyan nem várt fordulatokat hoztak, amelyek átszervezésre kényszerítették az emberek életét, köztük a munkahelyeiket és a munkavégzésük mikéntjét is. A kutatásban ismertetett három változás irodapiacra gyakorolt hatását külön-külön vizsgáljuk, azonban érdemes megemlíteni, hogy a három esemény/hatás között összefüggés is megállapítható, mivel az ESG keretrendszerben elért pontszámok előrejelzést adhatnak a vállalatoknak egy esetleges válság kezelésével kapcsolatban (Dudás & Naffa, 2021).
  A Covid világjárvány kitörése az egész világot érintette, nemcsak az embereket, hanem az iparágakat és vállalatokat is. Hiány nélkül az irodapiacon is nyomott hagyott, hiszen ide köthető a home office vagy a távmunka széleskörű elterjedése. Ezt követően az orosz-ukrán háború kitörésének eredményeként energiaválsággal kellett és kell napjainkban is megküzdenie a nemzeteknek. Mindezek mellett nem elhanyagolható a fenntartható jövő, mint a világ legfontosabb célkitűzése. Az irodapiacon, az előbb említett változások következményeként, új szabványok és előírások jelentek meg, amelyek biztosítják a munkavállalóknak és a vállalatoknak a megfelelő, biztonságos és fenntartható színtereket a munkavégzés során. A kutatás célja, hogy rálátást kapjon az olvasó, milyen elvárások támaszthatók egy munkahellyel (irodával) szemben és milyen célokat kell kitűzni a vállalatoknak a fenntarthatóság jegyében. Ezen szegmensek összefogásával belátható időn belül pozitív eredmények figyelhetők meg az irodapiacon és annak érintettjeinek fenntartható törekvéseiben.

• A 21. századi globális gazdaság változásai a COVID-19 világjárvány következtében

  67-74

  Mező Dóra

  Megtekintések száma:

  64

  A rendkívül összetett gazdasági struktúrával működő 21. századi világ számára egy világjárvány egyszerre volt várható és hirtelen. A világgazdaságot felkészületlenül érte a Covid-19 járvány, így rendkívül súlyos visszaesést kellett megélnie és átvészelnie. Bár az egészségügyi vészhelyzetnek közel sincs még vége, 2020 első féléve példaként szolgálhat a közeli és a távoli jövőre. A válság megmutatta a globális gazdaság gyengeségeit és erősségeit, a hosszú ellátási láncok fenntarthatatlanságát, a világturizmusban rejlő veszélyeket, és az óriási igényt a gyors digitalizációra. Kutatásomban elsősorban a globális feldolgozóiparral és szolgáltatásokkal foglalkoztam, külön vizsgálva azok problémáit és lehetőségeit. A szolgáltatószektorból kiemeltem a turizmust, amely egyszerre eredete és a legnagyobb vesztese a jelenlegi válságnak.

• SERTÉSHÍZLALÁSSAL FOGLALKOZÓ MAGYARORSZÁGI VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI HELYZETE 2019-2023 KÖZÖTT

  49-61

  Karap Ferenc

  Megtekintések száma:

  96

  A tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a Magyarországon működő sertéshízlalással foglalkozó vállalkozások gazdasági helyzetéről a 2019–2023 közötti időszakban. A vizsgálat a jövedelmezőség, likviditás, eladósodottság, eszközszerkezet, valamint a piaci és területi koncentráció alakulására fókuszált. A szakirodalmi áttekintésben bemutattam a sertéságazat globális, uniós és hazai helyzetét, továbbá az ágazatot befolyásoló főbb tényezőket: afrikai sertéspestis, takarmány- és energiaárak növekedése, COVID-19 és a vágósertés árak alakulása. Az elemzéshez az EMIS és az e-beszámoló adatbázis éves beszámolóit használtam. A minta 103, TEÁOR 0146 főtevékenységű vállalkozást tartalmazott. Az adatok feldolgozásához leíró statisztikai módszereket és osztályközös elemzést alkalmaztam. Az eredmények alapján 2021-ben jelentős visszaesés volt tapasztalható a jövedelmezőségben, míg 2022–2023-ra fokozatos javulás volt megfigyelhető. A piaci koncentráció mérsékelt, az árbevétel jelentős része néhány nagyobb szereplőhöz köthető. Területileg az Alföld és a Dél-Dunántúl dominált. Az ágazat összességében sikeresen reagált a kihívásokra.

• Hogyan alakította át a COVID-19 a sportolási és aktív testmozgási szokásokat?

  47-52

  Fenyves László

  Megtekintések száma:

  92

  Az elmúlt időszakban a mindennapi életünket jelentősen meghatározta és megváltoztatta a 2020 márciusában Magyarországot is elérő koronavírus járvány. A kezdeti időszakban a vírus terjedésének lelassítása/megfékezése érdekében az emberek „szabadsága” jelentősen korlátozva lett. A távmunkában való munkavégzés, az éttermek-, szórakozóhelyek-, edzőtermek-, bevásárlóközpontok bezárása mellett a kijárási korlátozás is a mindennapi életünk részévé vált. Annak ellenére, hogy a személyes kontaktok csökkentése érdekében a sportszolgáltató létesítmények bezárásra kerültek, a testmozgás az eddigieknél is lényegesebb szerepet kapott, ugyanis a járványidőszakban még fontosabbá vált/válik a testünk egészségének megőrzése. A kutatásom során arra keresem a választ, hogy milyen változást eredményezett az emberek sportolási és aktív testmozgási szokásaiban a járvány. Természetesen az edzőtermek és különféle sportközpontok bezárásával, ahol testmozgás végezhető, a sportolási lehetőségek lecsökkentek, de a szabadban végzett testmozgás nemcsak engedélyezett, hanem ajánlott is. A nemzetközi és hazai kutatások többségében arról számolnak be, hogy az emberek fizikai aktivitása csökkent és ezzel együtt megnőtt az üléssel töltött idő mértéke. A sporttevékenységet végzők esetében a sportolás átkerült az otthonokba illetve a szabadba, továbbá új módja kapott nagy szerepet a testmozgásnak, az online edzések vonatkozásában.