Keresés

Keresési eredmények

• Sportolási szokások a különböző életszakaszokban

  43-50

  Maklári Eszter

  Bartha Éva Judit

  Megtekintések száma:

  1

  Az utóbbi időben a fizikailag inaktív életmód negatív következményei világszerte súlyos problémát jelentenek. Az elhízást, valamint az ezzel összefüggésben álló betegségeket országunkban is komoly népegészségügyi kockázatként tartják számon. Magyarországon a nők 32%-a számít túlsúlyosnak, míg a férfiak körében megközelítőleg ez az arány 40% (RURIK et al., 2015). Ennek az egyik oka az, hogy az emberek jelentős része mozgáshiányos életmódot folytat, ami számos betegség kialakulását is eredményezheti. Mindezt elkerülhetjük, ha napirendünkbe beiktatjuk a rendszeres testmozgást. Kutatásom elsődleges célja bemutatni, milyen fontos szerepet játszik az emberek életében a mozgás. Példákkal alátámasztva ismertetem a fizikai aktivitás előnyeit, a mozgáshiányos életmód hatásait, és ezáltal próbálom felhívni a figyelmet az aktív életvitel kialakításának fontosságára. Szakirodalmak, folyóiratok tanulmányozását követően összegyűjtöttem azokat az információkat, amelyek segítségével igyekeztem bebizonyítani, hogy az emberi élet minden szakaszában nélkülözhetetlen a rendszeres testmozgás. Interjút és kérdőíveket készítettem a különböző célcsoportok számára. „2005-ben a betegségek gazdasági terhei folyó áron összesen több mint 2526 milliárd forintot tettek ki, amely az akkori GDP 11,49 százalékára rúgott” (ÁCS et al., 2011, p. 696.). Úgy gondolom, hogy ezek alapján kijelenhetjük, hogy az egészséges életmód folytatása nemcsak egyéni, de társadalmi érdek is hazánkban.

• A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY OKOZTA HATÁSOK VIZSGÁLATA SZABOLCSSZATMÁR-BEREG MEGYE AUTÓIPARÁBAN TEVÉKENYKEDŐ VÁLLALATOK FOGLALKOZTATÁSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉRE VONATKOZÓAN

  47-52

  Maklári Eszter

  Béresné Mártha Bernadett

  Megtekintések száma:

  11

  Magyarországon a 2020 márciusában megjelenő Covid19-járvány a nemzetgazdaság bruttó hazai termelését illetően valamennyi ágazatában erőteljesen éreztette a hatását annak berobbanását követően, azonban az év végére szinte stabilizálta helyzetét. Ez azt jelenti, hogy a 2020-as év teljes egészében az ipari termelés GDP-je az előző év azonos időszakához képest 2%-kal nagyobb, míg a szolgáltatás 1%-kal kisebb teljesítményt tudott elérni. Tanulmányunk általános célja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei autóiparban tevékenykedő 3, különböző vállalati méretkategóriába tartozó cég példáján keresztül bemutassuk, hogy a világjárvány milyen változásokat okozott azok foglalkoztatási és pénzügyi helyzetét tekintve. Feltételezzük, hogy az országos átlagos adatokhoz hasonlóan, a vizsgált cégeknek sem kellett a járvány miatt jelentős negatívumokat átélniük. A vizsgált cégeknél a járvány hatása a foglalkoztatás és a pénzügyi helyzet terén rugalmas alkalmazkodást kívánt a vállalatok vezetőitől, melyekhez időben képesek voltak alkalmazkodni, és jövedelmezően sikerült zárniuk a 2020-as évet. Annak ellenére, hogy a munkaerő foglalkoztatása terén a cégek szinte miden lehetőséget kihasználtak arra vonatkozóan, hogy megtartsák alkalmazottaikat, mégis történtek elbocsátások (a mikro vállalkozás esetében). A pénzügyi helyzet vonatkozásában pedig elmondható, hogy összességében jól helyt álltak a cégek, a 2020. évi tavaszi mélypontot maguk után hagyva év végére talpra álltak, sőt az egyik cégnek extra profitot is sikerült elérnie. A vállalatok vezetőivel készített mélyinterjúk alapján hipotézisünk így bizonyítást nyert.