Keresés

Keresési eredmények

• NYUGATI JÓ SZOMSZÉD: AUSZTRIA, MINT POTENCIÁLIS KÜLPIAC

  53-58

  Ócsainé Bartalos Klára Katalin

  Földi Kata

  Megtekintések száma:

  64

  A magyar termékek számára fontos értékesítési lehetőséget jelent az export. Elsősorban a szomszédos országokat érdemes figyelembe venni a földrajzi és kulturális közelség, valamint az alacsonyabb fuvarozási költségek miatt. Tanulmányunkban Ausztria, mint potenciális külpiaci partner gazdasági, földrajzi, politikai, jogi és kulturális tulajdonságait vizsgáltuk meg. A közös múlt, évszázadokra visszanyúló jó kapcsolat, gazdasági együttműködések hatása a mai napig érezhető. Az ország sokszínűségének és aktuális változásainak ismerete azonban szükséges a hosszú távú üzleti sikerhez. Ebben kívánunk segíteni elemzésünkkel

• A kávéfogyasztási szokások vizsgálata a magyar lakosság körében

  41-46

  Oláh Bettina

  Mihály-Karnai Laura

  Megtekintések száma:

  333

  A kávé egy népszerű ital, melynek számos változata ismert. Őshazájának Etiópiát tartják, azonban napjainkban több mint 80 ország termeli, a kávéövön belül. A Földön, 2019-es adatok alapján, 9,6 millió hektáros területen 8,3 millió tonna kávét termesztenek meg, hektáronként átlagosan 0,86 tonnát. A legnagyobb termesztő Brazília, a megtermelt összmennyiség mintegy 40%-át adja. Mindemellett a hazai fogyasztás is évről évre növekvő tendenciát mutat. Magyarországon 2018-as adatok alapján az évi egy főre jutó kávéfogyasztás 3,1 kilogramm volt, mellyel a világ kávéfogyasztási listáján a 24. helyet foglalta el. 2019-ben, hazánkban a kávé piac 68 millió eurós évi bevételre tett szert. A szegmens bevétele az előző évek adatait tekintve folyamatos növekedést mutat. Legfőbb célkitűzésünk a kávéfogyasztási szokások feltárása hazai szinten, szekunder adatgyűjtésre alapozott kérdőíves felmérés eredményei által. További célunk feltárni, hogy mi befolyásolja a hazai fogyasztókat kávéfogyasztás és vásárlás szempontjából, milyen elveket tartanak fontosnak és kevésbé fontosnak.

• Az etikus címkék összehasonlító vizsgálata

  99-106

  Vereb Zsófia Dorka

  Megtekintések száma:

  117

  Jelenkorunk fogyasztóit egyre jobban foglalkoztatják az etikai kérdések és az üzleti tevékenységek környezetre, társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásai. Az etikus fogyasztás magába foglal minden olyan fogyasztói döntést, amelyben egy etikai témakör a hagyományos döntéshozatali kritériumokkal párhuzamosan létezik. A fogyasztók számára a vállalatok ezen állításaikat a legegyszerűbben etikus címkékkel kommunikálhatják, melyek alkalmazása önkéntes, azonban a számuk az elmúlt évtizedekben jelentősen gyarapodott, mely növeli a bizalmatlanság érzését a fogyasztókban, melyre egy hitelesebb és megbízhatóbb rendszer, vagy éppen szabvány jelenthetné a megoldást. Kutatásom célja az etikus címkék rendszerének vizsgálata volt. Kérdéseim között szerepel továbbá, hogy a fogyasztók milyen szinten ismerik és bíznak meg a címkékben, illetve, hogyan lehetne csökkenteni a címkeáradatból fakadó bizalmatlanságot. Primer kutatásom három fő részből állt: (1) fogyasztói megkérdezés a Debreceni Egyetem hallgatói körében; (2) a boltok polcain leginkább fellelhető etikus címkéket kibocsátó szervezetek megkérdezése; illetve (3) mélyinterjú a Magyar Szabványügyi Testület képviselőjével. Kutatásom alapján arra jutottam, hogy az általam megkérdezett egyetemi hallgatók még nem tekinthetőek etikus fogyasztónak, továbbá, hogy az etikus címkék rendszerével szembeni bizalmatlanságot az újonnan bevezetett MSZ ISO/TS 17033:2022 szabvány csökkenthetné hazánkban.

• A Richter és a Novartis Csoport pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének összehasonlító elemzése az IFRS tükrében 2009-2012 között

  53-59

  Tömöri Gergő

  Megtekintések száma:

  96

  A napjainkra jellemző, innovációra épülő üzleti környezetben a gyógyszeripari ágazatban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználásának nemzetgazdasági folyamatokra gyakorolt hatása meghatározó jelentőséggel bír. Ez utóbbi teszi szükségessé többek között annak kutatását is, hogy milyen háttértényezők miatt válhat hosszabb távon, többszörösen is jövedelmezővé az említett szektor piaci finanszírozása vagy kormányzati támogatása. Pályamunkám általános célkitűzése volt ennek szemléltetése két, Magyarország, illetve a világ gyógyszergyártó piacán kiemelkedő pozícióval rendelkező, nemzetközileg is elismert cégcsoport, a magyar Richter és a svájci Novartis pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének összehasonlítása, mindazon gazdálkodási területek kiemelése révén, amelyek a 2009 és a 2012 közötti időszakban leginkább meghatározták a két nagyvállalat eredményeinek tendenciáját. Az összehasonlító elemzés során kitérek a beruházási politika jellegére – ezen belül is leginkább a gyógyszertechnológiai kutatás-fejlesztés és innováció szerepére –, a készletgazdálkodás hatékonyságára, az eltérő törvényi szabályozásokra, a támogatási rendszerre, a számviteli politikára, a piaci stratégiára, a finanszírozási politikára, valamint a költséggazdálkodás kihatására is. Az elemzés során felhasznált adatok alapjául a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak megfelelően elkészített kimutatások szolgáltak, így az elemzést is csak ennek tükrében lehetett elvégezni.