Keresés

Keresési eredmények

• Motivációs tényezők vizsgálata a PhD képzésre való jelentkezés esetén

  19-24

  Boros József

  Megtekintések száma:

  63

  Az üzleti élet globalizációjának és az egyre különfélébb előnyöket biztosító technológiai fejlődésnek köszönhetően a munkarend és általában a munka világának átalakulása jelentősen megváltoztatta az emberek munkanapjait. A „24/7” eszméje, a kvázi folyamatos rendelkezésre állás, a rugalmas munkavégzés lehetőségével párhuzamosan elvárásként hozta magával az egész napos elérhetőség igényét, ami elvárja a munkavállalóktól, hogy szinte a nap mind a 24 órájában, akár távol a munkahelytől, vagy más földrészen tartózkodva is munkára készek legyenek. A megfelelő munka-magánélet egyensúly egyrészről egyéni jóléti tényezőnek tekinthető, másrészről a minőségi időtöltés egy sarkalatos pontja, továbbá pedig kapcsolatba hozható demográfiai (pl. alacsony termékenység), gazdasági (munkaerő-hatékonyság) vagy kutatás és fejlesztési (hatékonyság és kiválóság) területekkel is. A PhD képzésben résztvevőknek, mint kutatói pályára készülőknek is szembe kell nézniük ezekkel a körülményekkel. Jelen tanulmányban azt vizsgálom a munka-magánélet egyensúly szempontjából, hogy az akadémiai pálya nyújtotta előnyök mennyire játszottak fontos szerepet a képzésre jelentkezők körében és milyen különbségek figyelhetők meg a jelenleg a Debreceni Egyetemen aktív, magyar nyelvű képzésben részt vevő PhD hallgatóknál. A 189 kitöltő eredményei alapján látható, hogy összességében közepesen fontosnak tartották a jelentkezésben a munka-magánélet egyensúly meglétét a többi motivációs tényezőhöz képest, és e fontosság eltért az egyes tudományterületek esetében.

• A mezőgazdaság digitalizálása, mint a magyar mezőgazdaság kiemelt iránya

  47-52

  Mihály-Karnai Laura

  Tóth Eszter

  Fróna Dániel

  Szenderák János

  Harangi-Rákos Mónika

  Megtekintések száma:

  190

  Manapság a digitalizáció mindennapunk részévé vált, s nem csak egymástól elszigetelt alkalmazások léteznek, hanem ezek képesek az egymással való kommunikációra is, a máshonnan vett adatokat felhasználják a saját működésükhöz is ezzel segítve a mindennapi munkát. Mára elmondható, hogy szinte minden iparágban elterjedt a digitális eszközök használata, köztük a mezőgazdaságban is. Éppen ezért a tanulmányunk célja a mezőgazdasági digitalizáció jelenlegi állapotának bemutatása Magyarország viszonylatában, külön kiemelve a DESIRA projektet, melynek célja a gazdálkodók digitalizáció nyújtotta lehetőségek irányába történő előmozdítása.

• A környezetvédelem megítélése hazai és külföldi egyetemisták körében

  35-40

  Durkó Emília

  Megtekintések száma:

  62

  A II. világháború óta hihetetlenül felgyorsult a tudományos és a technológiai fejlődés, hatása nem nevezhető egyértelműen pozitív jelenségnek. A XX. század közepéig nem váltak köztudottá a civilizáció és a gazdaság növekedésének káros hatásai, amelyek környezetünket fenyegetik. Az 1960-as évektől került előtérbe a környezetvédelem és a környezettudatos szemlélet. A környezettudatosság felmérésére már több ízben tettek kísérletet egyéni és vállalati szinten egyaránt, mely vizsgálatok tanulmányozása kíváncsivá tett és arra ösztönzött, hogy elvégezzek egy kutatást az egyetemisták körében. Azt vizsgáltam, hogyan vélekednek a környezetvédelemről, és a környezettudatosság mennyire kap szerepet mindennapjaikban, legyen szó közlekedésről, vásárlásról, vagy szabadidős programokról. Jelen tanulmányban a debreceni és a prágai agrártudományi egyetem hallgatóinak válaszait elemeztem és hasonlítottam össze. Többek között azt vizsgáltam, hogy a cseh vagy a magyar diákok, a férfiak vagy a nők, a városban vagy falvakban élők viselkednek környezettudatosabban. Vizsgálataim során kiderült például, hogy a nők a pesszimistábbak, a férfiak a tájékozottabbak, a csehek szívesebben szelektálják a hulladékokat, a magyarok pedig többet áldoznak a környezettudatosságra.

• NYUGATI JÓ SZOMSZÉD: AUSZTRIA, MINT POTENCIÁLIS KÜLPIAC

  53-58

  Ócsainé Bartalos Klára Katalin

  Földi Kata

  Megtekintések száma:

  53

  A magyar termékek számára fontos értékesítési lehetőséget jelent az export. Elsősorban a szomszédos országokat érdemes figyelembe venni a földrajzi és kulturális közelség, valamint az alacsonyabb fuvarozási költségek miatt. Tanulmányunkban Ausztria, mint potenciális külpiaci partner gazdasági, földrajzi, politikai, jogi és kulturális tulajdonságait vizsgáltuk meg. A közös múlt, évszázadokra visszanyúló jó kapcsolat, gazdasági együttműködések hatása a mai napig érezhető. Az ország sokszínűségének és aktuális változásainak ismerete azonban szükséges a hosszú távú üzleti sikerhez. Ebben kívánunk segíteni elemzésünkkel