Cikkek

Az emberi kapcsolatok mint szociális jólléti elem vizsgálata a középiskolások körében

Megjelent:
2024-03-14
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Boros, T. (2024). Az emberi kapcsolatok mint szociális jólléti elem vizsgálata a középiskolások körében. Gazdálkodástudományi Közlemények, 8(1), 5-12. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/14088
Absztrakt

A tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a középiskolások életében jelen vannak-e a jólléthez szükséges emberi kapcsolatok, tehát a kortárskapcsolatok, szülő-gyermek kapcsolatok és egyéb rokoni kapcsolatok. Adams et al. (1997) hat dimenziós jólléti modellje egy dimenziójának, a szociális jólléti dimenzió vizsgálatára koncentrálódik a tanulmányom tartalma. A kutatás során kérdőíves megkérdezés keretében folytattam a kutatásom (N=594). Eredményeim alapján elsősorban a diákok lelki állapotáról kaptam visszajelzést. Leginkább szüleik jelentik a támaszt a diákok számára, őket a kortársak követik. Kiderült, hogy a fiúk majd egyharmada csak egy segítő személlyel rendelkezik, aki a minden napjaiban támaszként szolgál, míg a lányoknál ez az arány jobbnak mondható.

Hivatkozások
  1. ADAMS, T. – BEZNER, J. – STEINHARDT, M. (1997): The Conceptualization and Measurement of Perceived Wellness: Integrating Balance across and within Dimensions. American Journal of Health Promotion, 11, 208-218.
  2. BANDURA, A. (1977): Social learning theory. General Learning Press, New York.
  3. BAUER B. – SZABÓ A. (szerk.) (2009): Ifjúság 2008 gyorsjelentés, Szociálpolitikai és Munka Intézet, Budapest.
  4. DAMBACH, K.E. (2001): Pszichoterror (mobbing) az iskolában. Akkord Kiadó, Budapest.
  5. DEMETROVICS, ZS. (2007): A droghasználatfunkciói. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  6. GÁCSI E. (1994): Középiskolás kollégisták értékrendje ma. József Attila Tudományegyetem, Bölcsé-szettudományi kar, doktori értekezés.
  7. PIKÓ B. – KERESZTES N. (2007): Serdülők egészségmagatartása két szociális megküzdési (coping) mechanizmus tükrében. Magyar Pszichológia Szemle, 62, 2, 203-214.
  8. ROTHMANN S. – EKKERD J. (2007): The validation of the perceived wellness survey in the South African Police Service. 33, 3, 35-42.
  9. SZAKÁLY Z. (2016): Egészségmagatartás, viselkedésváltozás és személyre szabott táplálkozás: az élethosszig tartó egészség koncepciója. XXII. Országos Konferencia, 5-25.